A magyarországi zsidó diaszpóra képmutató!
A zsidóságot az Örökkévaló hívja és a próféták igéje, no meg a RUACH HA KODES (szent szellem) gyűjti egybe.
De hol ez a hely?
Herzl Tivadar az "Altneuland" című művében (régiúj országban) kijelentette —sok más zsidó nacionalistával és patriótával együtt— "a zsidó nép csak ősei földjén születhet újjá."
Semmi esetre sem Magyarországon!
A Babilóniai Talmud, a Ktuboth tract. 110 /b oldalán, a Talmud egyértelműen kijelenti, hogy "a külföldön, tehát nem Izraelben /!/) lakó zsidóknak nincs Istene". (Magyarországiaknak ez külön figyelmeztetés)
Továbbá! A magyarországi zsidóknak is Cionból/Sionból jön ki a tanítás/tórah, és az Örökkévaló/JHWH Szava Jeruzsálemből ( Jelenések Könyve, Mik. 4,2b,) EZ PEDIG NEM MAGYARORSZÁG, NEM BUDAPEST!
Lucki Rebbe 1938-ban mondta „Minden zsidó, aki Erec-Jiszráélbe megy, és minden kalapács, amely munkába lendül ott, kezdete a megváltásnak…”. A zsidóknak Izraelbe kell visszavágyódniuk és nem a "galutba", a kényszerű száműzetésbe, ahonnan többször is elűzték őket és jelen időkben sem népszerűek! Abszurdum, hogy a zsidóság nem saját őseinek hazájában, eredeti etno-szociokultúrájában, történelmi eredet és vallási sorsközösségében akar élni, hanem ott ahonnan egykoron vagy akár többször is kivetették. A zsidóság hazája Erec Jiszráél!
A szuverén zsidó nemzetállamban vannak baloldali és jobboldali pártok, sőt kormányzati politikai tényezőként ultranacionalisták is! Ha az izraeli zsidóság a legnagyobb természetességgel veszi tudomásul saját zsidó nemzetének politikai pluralizmusát, az ottani "szélsőségesnek, radikálisnak,vagy fundamentalista, ultrakonzervatívnak" nevezett pártok létjogosultságát, akkor, az Izraeli zsidó nemzetállamon kívüli, továbbra is a "galuti" zsidó diaszpórában élő zsidóknak is tudomásul kell vegyék, el kell fogadják az őket körülvevő nem zsidó népek társadalmaiban ugyanezt a pluralizmust, amely magában foglalja akár a legszélsőségesebb politikai formációkat is. Így a magyarországi zsidó diaszpórának is el kell fogadja a magyar társadalom politikai életének sokszínűségét, a liberalizmustól egészen az radikális ultranacionalizmusig.
A Magyarság, mint legnagyobb szuverén, nem csupán a magyarországi diaszpórában élő zsidóság szája íze szerint választ pártot, politikai irányvonalat, hanem elsődlegesen saját történelmi eredetközösségének. Ahogy az izraeli zsidóság is Erec Jiszráélben elsődlegesen saját vallási etnikai és történelmi eredet és sorsközössége igényei szerint választ pártot, politikai irányvonalat.
Végre tudatosulnia kellene mindenkiben, hogy azt az országot, ahol a zsidóságnak választanak pártot, kormányt, azt Erec Jiszráélnek, szuverén izraeli zsidó nemzetállamnak hívják. Azt az országot pedig, ahol a magyarságnak választanak pártot és kormányt Magyarországnak hívják.
Befejezésül:
Ha Erec Jiszráél zsidósága ősi jogot érez ahhoz, hogy államát nemzeti érdekeinek megfelelően rendezze be és politikai életét a nemzeti szellemnek rendelje alá, akkor ez a jog az ezeréves Kárpát-medencei magyarságot is megilleti. Ebbe a nemzeti szuverenitásba a diaszpóra zsidósága részéről beavatkozni, több mint arrogancia.
