HTML

Karatnai Bodó Attila blogja

Nagyon sok félreértés és félremagyarázás van a magyarság dolgában! Jól körülhatárolható magyarellenes körök igen veszélyes vizekre tévedtek, már odáig eljutottak, hogy a magyarságot, a magyarság létét, mint "etnoszt" megkérdőjelezzék. Azt mondják és ezzel kapcsolatosan különösen a liberális sajtóorgánumokban egyre több publikáció jelenik meg, hogy "magyar az, aki magyar állampolgár. Magyar az, aki - a liberális identitás választás szabadságával élve - elhatározza, hogy etnikailag magyar." A FENÉT !

Friss topikok

Linkblog

A magyarországi zsidóság legjelentősebb évfordulója! 150 évvel ezelött nyertek polgárjogot!

2017.11.23. 12:19 de Karatna

Kedves magyar Honfitársaim!
jelentős jubileumi dátum közeledik!
A magyarországi, egykoron Magyarország területére bevándorolt és letelepedett zsidóság legjelentősebb dátuma!
Egy olyan 150 éves évforduló, amelyet, noha a zsidóság legnagyobb pompával kellene megünnepelnie, ez valahogy mindig elmarad. Nemhogy elmarad, de még szóba sem kerül.
MI EZ A DÁTUM?
MILYEN ÉVFORDULÓRÓL VAN SZÓ?


A zsidó emancipáció 150. évfordulójáról!

zsidosag-230x140.jpg

KEDVES MAGYAR HONFITÁRSAIM!
Tehát nem a vészkorszakkal kezdődött a történet!
Hát akkor mivel és mikor?
A zsidóság részére javasolom az egymást érő "Holokausztozás" mellett, --amelyből Izrael zsidó nemzetállamban minden évben egy, azaz csak egyetlen egy emléknap van -- , megemlékezni a magyarországi zsidóság számára jelentős sorsfordító történelmi eseményekről is.
Arról, hogy II. Habsburg József 1783-as rendelete tette lehetővé azt a jogi lehetőséget, hogy a zsidó nagykereskedőknek lehetővé váljon magyar földbirtok bérlésére és akár megszerzése is. Ekkor Magyarországon még 80 ezer zsidót tartottak nyilván. A magyarországi zsidókról szóló 1840. évi XXIX. törvény már biztosította a városokban való szabad letelepülésüket, és a szabad kereskedelem és ipar gyakorlását is. Az 1860. februári uralkodói rendelet zsidó személyeket is felruházott a birtokképesség, az ingatlanszerzés jogával.
1867. november 25. napján, az 1867. évi XVII. törvénycikk rendelkezett a zsidóság teljes emancipációjáról.
Tehát 1867. november 25. napjától(150 évvel ezelött) hatályos 1867. évi XVII. törvénycikk már a magyarországi zsidóság emancipációról szól. Ez a "zsidó polgári egyenjogúsítási törvény", az a törvény, amikor a magyar liberális nemesség jóvoltából a Magyarországon megtelepedett, ide bevándorolt zsidók a befogadó magyar nemzet polgárait megillető egyenlő polgárjogot kaptak.
Erről a napról, amelyről Pesti Izraelita Hitközség 1868. január 5-i, ünnepi körlevelében ezt írta:
IDÉZEM:
„Örömünk annál belsőbb, lelkesedésünk annál nagyobb lehet, minthogy mindkét törvényhozó testület méltósággal, szívélyességgel, még eddig semmi más országban nem mutatkozott egyetértéssel fogadta el egyenjogúsítatásunk […] törvényét, minden sértő ellenszenv és előítélet kifejezése nélkül”.

TEHÁT ERRŐL A NAPRÓL KELLENE IGAZÁN ÉS KIEMELTEN MEGEMLÉKEZNI!

1892. jan. 6-án a pesti zsidó hitközség dísztermében elfogadták Vázsonyi Vilmosnak, született: Weiszfeld Vilmos (Sümeg, 1868. március 22. – Baden bei Wien, 1926. május 29. Magyarország első zsidó miniszterének) a képviselőház számára írt memorandumát. Ez a memorandum az, amelyben Vázsonyi/ Weiszfeld Vilmos miniszter a zsidó vallás "Recepciójának" törvénybe iktatását kérte. Vázsonyi/ Weiszfeld Vilmos zsidó miniszter első ténykedése volt, hogy tisztségéből fakadó lehetőségeit kihasználva saját zsidó etnikai, történelmi eredet és sorsközössége számára, az izraelita vallás vonatkozásában sarkalatos törvényi módosításokat ért el.

Ennek nyomán és hatására a zsidó személyek polgári egyenjogúsítása után a zsidó vallás a többi magyarországi történelmi vallásoknak kijáró jogosultságait, Vázsonyi Vilmos által beterjesztett" Recepciónak" nevezett 1895. XLII. t.-c-ben nyerte el.

1785-től 1910-ig a magyarországi zsidóság létszáma megtizenháromszorozódott és a kezdeti százezer alatti létszámról, egy millió felettivé növekedett. Magyarországon kívül Kelet-Közép Európa egyetlen államban nem telepedett meg annyi zsidó, mint itt a Kárpát-medencében.

MI TÖRTÉNT 81 ÉVVEL KÉSŐBB az 1867-es zsidó emancipáció után ?

Hálából az emancipált zsidók leszármazottai az egykoron felmenőiket emancipáló, "egyenjogúsító"történelmi liberális magyar nemesség utódjait elűzték az országból. Vagyonukat elkobozták vagy kitelepítették őket és osztályidegeneknek nyilvánították!
Ennek az emancipált "hálás" zsidóságnak egy jelentős része (tisztelet a kivételnek) fészkelte be magát az 1947 után felszámolt magyar történelmi elit és szétzúzott középosztály helyére. Egymás után magyarosították meg vezetékneveiket. Vették fel történelmi és autochton magyar nemesi családok vezetékneveit, ősi magyar települések helységneveit egyéb magyar hangzású neveket. Közben megtiltották a többszörösen megalázott, jogfosztott egykori történelmi elitnek az évszázadokon át használt, magyar királyok és fejedelmek által adományozott nemesi előnevek viselését. Tették ezt azzal a szándékkal, hogy a vezetéknevek alapján ne lehessen megkülönböztetni őket az autochton magyarságtól vagy rég honosodott egyéb magyarországi nemzetiségektől.
Sorra elterpeszkedett a közéleten, rátelepedett a sajtóra, a közvélemény formálásra, a kultúrára, a gazdaságra, stb.
Röviden meghatározva, a Magyarországon megtelepedett zsidóság jelentős politikai tényezővé nőtte ki magát. Ezt a szerepét valamennyi szegmensben a rendszerváltozás után is megőrizte. Némi felületes asszimilációra ugyan sor került, de ma „fordított asszimilációs törekvések mutatkoznak.
A judeo-bolsevik gyökérzetű liberálissá átvedlett szabadelvű magyarországi zsidóság kívánja stílusban és gondolatilag „asszimilálni“ a magyarságot.
Ehhez pedig a rendszerváltozás után olyan parlamenti dobbantót ácsolhatott magának, amilyet még nem ácsolhatott soha.
Magyarországon valójában nem antiszemitizmusról van szó, hanem bolsevik diktatúrában a judeo-bolsevik "zsidóság" által érdemtelenül megszerzett kulturális, közéleti és média, stb. monopólium görcsös és hisztérikus megvédelmezéséről. Ennek elvesztése miatti liberális-urbánus zsidó aggodalmakról. Ezen aggodalmak holokausztozással történő leplezéséről.
Erről szól a történet általában, de tisztelet a kivételnek!

 

zsidosag-230x140.jpg

Kíváncsi leszek, hogy megemlékeznek-e?
Az évforduló pontosan Shabbatra esik.
A magyarországi zsidóság, vajon a szombati fohászát;
בָּרוּך אַתָּה אַדָנָי אֱלהֵינוּ מֶלֶך הָעוֹלָם אַשֶׁר קִדְשָנוּ בְּמִצְוֹתָיו וְצִוָנוּ לְהַדְלִיק נֵר שֶל שַבָּת

Baruch ata Adonai, Eloheinu Melech ha-olam, asher kidshanu b’mitzvotav vitzivanu l’hadlik ner shel Shabbat.

megtoldja-e hálás szavakkal és köszönettel azért, hogy a magyarság, az akkori magyar nemesség és polgárság magához befogadta és ugyanolyan jogokkal ruházta fel, mint amellyel ő maga is rendelkezett?

Attila Karatnai Bodó

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarsagunk.blog.hu/api/trackback/id/tr813354601

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.