A Bodó (és a Kun) família panasza megjárta az összes egyházi fórumot:
Az Méltoságos Deputatus Consistorialis Urakhoz, és az nemes Erdellyi és Partiumhéli Reforjmata] Eccl[ézsi]ak[na]k erdemes és hűséges Superintendensihez ugy a G[ene]ralis Szent Synodushoz eő Nagyságokhoz és eő k[e]gy[e]lmekhez mint kegyelmes jo Fautorihoz Lelki Atyaihoz és jo Uraihoz igen alazatos Instantiaja az Introscriptusok[na]k.
Meltosagos Deputatus Urak! Tisztelendő püspök Urunk! és Tisztelendő Szent G[ene]ralis Synodus! Bizodalmas lelki Atyáink ,s Fautorink! Keserves nagy bántodásunkkal és mar két úttal a' Szent G[ene]ralisra való fáradságunkat kívánt végünk[ne]k el éréséért alazatos Memorialisunk által kénszerítetünk lelkünk keserűségével ingeminalni: Mivel Fejér VfárJMegyei Karathnai Köntzei Gergely, Gábor és Elek Uraimék /: holott semmivel mi nálunknál nem nagyobb sem nem régibb N[e]m[e]s Emberek, a T[iszteletes] Praedicatornak is többet ,s annyit sem adnak Szolgálatyáért, mi 100 kalongya búzát, ő k[e]gy[e] Imek tsak 80vant Szolgáltatván fizetéseül a Tjiszteletes] Pap[na]k :/ még is sem a' Szjent] Communiora való felmenetelben, sem a' Templombol való kijövetelben minket
Bodo és Kun Famílián lévő Nemeseket nem akarnak patiálni, hogy egy gradusban Secundum aetatem progredialhassunk eő k[e]gy[e]l[mek] kel Sőt Jobbágyokkal fegyveres kézzel minket megtámadván a' Cinterem előtt az ország uttyán, Húsvét első napján, mikor a' Communiorol kijönénk, meszszünnen circiter tíz tizenkét kerteket meg hágdosván jövének előnkben, ,s irtózatos potentiakat patráltak, amelyért még in Afnnjo 1743. 11. Julij emanált Deliberatum Vigorával, midőn eő k[e]gy[e]lmek aggraváltatnának, tecczett a' VfenerabilisJ Kézdi Tractus eleibe promoveálni eő k[e]gy[e]lmek[ne]k, és Partialison Cajusjajok cédáit az honnan is promoveálták a' Kjézdi] Sz[ent] Communitásra, Communitásrol Generalisra; mely celebraltatott Kükiillőváron in Afnnjo 1743. 2[secun]da post Trinitatis. De onnan rejicialtatott volt a' Kezdi VfenerabilisJ Tractus eleibe, és a Tiszfteletes] VfenerabilisJ Tractus másodszor is revidealta, és Praetensiojokat adjudicalta, mivel nem tsak Praecedentis, hanem a' mi nemes regi szabadságunkfnajk meg romlása is forog ebben: mivel taszigálódtak a Templomban, és a Szent hellyet Isteni szolgálat alatt így prophanaltak, mellyből továbbá még nagyobb gonosz következik; mert hogy jussunkból evertáltassunk, azt senki barátságáért meg nem engedhetjük. Accedál az is, hogy a' Partialison admonealtattak eő kfejgyfejlmek, hogy a VfenerabilisJ Communitáson ezen Causának detensiojara eő kfejgyfejlmek compareállyanak, de azt eő kfejgyfejlmek posthabeálván nem Comparealtak; a honnét is admonealtattak, hogy itt a jelen való Gfenejralis Szfent] Synoduson megjelenjenek ugyan eő kfejgyfejlmek, de minekelőtte eljőve volna a Kézdi Series rend szerint, annakelőtte eő k[e]gy[e]lmek hoc titulo et colore informálták a Szent Generalist, hogy mi tsak praecedentiát keresünk et per hoc non esset praesentis fori: de a' mint felly ebb is mondok, nem praecedentiat keresünk, hanem Decebtiat és potetntiat, az ap[osto]l szava szerint: Omnia decenter et ordine fiant in Eccl[lesi]a, mellyre nézve, alazatoson instálunk a Szjent] Gjenejralis[na]k, ezen Causát assummalni, peremptorii Decidálni és a' Szjent] hellyen való Potentiariusokat érdemlett büntetéssel officialni méltóztassék, ne kénszeríttessünk fellyebb való Instantiákot fárasztani, és lelkünk esméreti ellen is extrema tentálni. Melly Istenes és Atyai reflexiójáért mi is fiúi engedelmességünket a' Szjent] Gjenejralishoz utolso csepp vérünkig el nem mulattyuk: maradván A Tiszt[e]l[e]t[e]s Szent Gjenejralis Synodusnak alazatos és engedelmes Szolgai a' Bodo és Kun Família közönségesen. (Megjegyezzük, hogy a földbirtokosnemes  Bodók nova donatiója 1583. IX. 25-én, Könezeiek címerlevele 1632. VI. 13-án kelt. MOL. F 1. Liber Regius Sigismundi Báthori. 111. (néhai fölbirtokos nemes Bodó Bernard és nemesTörök Erzsébet NOVA DONATIO). MOL. F 141. 3016/846. (Könczei Család címeres nemeslevele)

A Bodó és a Kun família panaszát a Karatnai Ev. Ref. Egyházközség irattárában található C., 3. jelzetű irat tartalmazza. A címzés és az első Resolutio az irat hátán olvasható, ahova a következőket is feljegyezték: Az Felső Torjai Templomtol Szakadásáról való resolutioja az Karatnai Ecc[lesi]anak A[nn]o 1744.
Az ügyet tárgyaló 1744-es nagybaconi zsinat a következő végzést hozta: Resolutio: Rejicialtatik az Instansok Causaja Cum tota sua Serie ac processibus az imminealt Gjenejralis Visitatiora, ott eligazíttatik. E Synodo Gjenejrali in Njagy] Baczon c[ele]b[ra]ta die 17. Junij Ajnno] 1744 per Joannem Pelsőtzi Sjynodi] Gjenejralis jurjatus] notjarius] mjanu] ajlienaj. A Generális Vizitáció döntése még 1744 nyarán megszületett: Resolutio: A Kjajratnai Reformata Ekklésia mely eddig a Felső Torjai Reformjata] Ekklesiának Filiaja volt; de mivel a Bodo és a Könczei famíliák között ollyan harag és gyűlölség uralkodik mely miatt a Bodo família a Könczei famíliával a Templomba nem járhat, a Bodo familiat a Könczei família kergeti, üldözi, öléssel fenyegeti, a' mint hogy Húsvét első napján mikor az Ur vacsorájáról kijöttenek a Bodo familiat meg támadta, és félő hogy ha egy Templomban járnak halális fog közöttök esni, erre nézve hogy valami gyilkosság közöttök ne essék és minden egy más között való gyűlölség el távoztassék, kívánnya a Szjent] Gjenejralis Visitajtijotol a Filialis Ekklesia hogy magok lakó helyekben Kjajratnán magok erejekkel Praedicatort tartsanak a mint hogy a Szjent] Visitajtijo Gjenejralis a Filialis Ekklésiának e jo igyekezetet látván megengedi és arra Szabadságot ád hogy Praedicatort magok Ekklesiájábjan] tarthassanak. Extradata e Sjancti] Gjenejrali Visitajtijone in Dálnok 23. Junij 1744 celebrjata] per Johjannem] Pelsőczi Sjancti] Synodi Gjenejralis Jurato Notar [io] m[anu] s[uum] P. Hf (42) (Jellemző, hogy mindezek ellenére a 18. század végétől kezdve számos Könczeit is a karatnai anyaegyházközség kebelében találunk de a karatnai Bodó család tagjai is felbukkannak a feltorjai gyülekezetben, és a két család fiataljai között rövid idővel a szakadás után is újabb házasságok köttettek .

HIVATKOZÁS:  nemes karatnai Bodó család részéről; ... Tiszteletes Püspök Urunk[na]k, és a Szent Generalis hiv Tagjainak bővséges ajándékokkal jutalmaztassa meg, és Fejenként állandó egésséges élettel szeresse. Miis a Karatnai Ujj Ekkl[ézsi]ának egyigyű Tagjai háládatossággal megköszönni el nem mulattyuk. A Szent Generálisnak Segítségét szívesen elvárván. {In Anno 1527 Bodo Ferencz Erdelji Püspök volt ugyan Bodo Ferentz in 1528 Erdelji generalis volt János Kiraljnak hadi generálissá. Bodo Ferentz és Bodo Mihály testvérek voltanak néhai Bodo Gáspár Fiai voltanak.) Resoluti o. A Szent Generalis ynodus, mind a Karatnai kitsin Ekkl[ézsiána] (127. olda;l Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

A népek feletti hatalomgyakorlás egyik módja, ha történelmi eredetközösségét, sorsközösségét, eredeti etno- szociokultúráját szétzilálják.
Ezzel szemben, vagy éppenséggel pontosan ennek ellentéteként a zsidóság egész történelme során őrt állt saját etnikai tisztasága vallási, történelmi eredet és származási közösségének megóvása érdekében. A zsidó és nem zsidó között kötött házasság a zsidó törvény szerint nem bír összekötő erővel, és a vallás szempontjából nem tekinthető érvényesnek, akkor sem, ha száz rabbi áldotta meg." A zsidóság egyik legnagyobb prófétája Jirmijahu http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/szocikk/12301.htm, is intőn emeli fel szavát az ellen, hogy a zsidó nép külső népekkel házasságot ne kössön és ezáltal fokozatosan ne asszimilálódjon, hanem ehelyett az "együtt, de külön-külön" receptjét írja elő, mint az egyetlen lehetséges módot arra, hogy a zsidó nép és zsidó lét fennmaradjon. Ezt a történelmi etnocentrikus világnézetet a zsidóság vallási törvényei nyomán szigorúan, évezredekig be is tartotta, ezért is tudott annyi archaikus, egykori nagy múltú népet a jelen időkig túlélni és annyi megpróbáltatáson felülemelkedni. Ezért is teljesen hiteltelen, ha egy zsidó származású értelmiségi a multikulturalitás és a másság határtalan toleranciája mellett tör lándzsát és ezt másoknak, mint követendő világnézetet ajánlgatja. Mert, ahogy a mondás is tartja: "Quod sibi non vis, alteri ne feceris". "Amit magadnak nem kívánsz, olyant másnak sose tégy...vagy ne akarj!"

Egyik legkiemelkedőbb cionista társadalomtudós Vladimir Yevgenyevich Zhabotinsky, http://en.wikipedia.org/wiki/Ze%27ev_Jabotinsky mondotta:

" A TÁRSADALMI BÉKE ZÁLOGA, HA AZ ETNIKUM LEFEDI A NEMZET FOGALMÁT."
T E H Á T:
Minden olyan etnikum, amelynek eredettudata, történelemtudata, etno- szociokultúrája, —mint egykoron honosodott kisebbség— eltér a többségi államalapító etnikumétól, azzal semmiféle etnogenezisbeli közössége nem volt, az ilyen csak gyengíti a nemzeti kohéziót, csökkenti a társadalmon belüli bizalmi indexet. Különösen ez akkor válik kritikussá, ha a kisebbséget alkotó etnikumoknak egyébkén van saját nemzetállama. Lehet egyéneket kiemelni példaként, de az itt előadott megállapítást a történelem folyamatosan bizonyította és bizonyítja.
VAGYIS!
Ha a cionista zsidó társadalomtudósok nyomán kimondjuk azt, hogy a "társadalmi béke záloga, ha az etnikum lefedi a nemzet fogalmát", akkor ennek az ellenkezője is igaz! Vagyis akkor a nemzeti békétlenség és egyet nem értés, valamint megosztottság "záloga", ha a nemzet különféle etnikai csoportokból és eredetközösségekből áll. Vagyis multikulturális, multietnikus és alacsony a társadalmon belüli —ember és ember közötti — bizalmi index.

TEHÁT, ha a nemzet korábban olyan egységes eredetközösségből állt, ahol az etnikum lefedte a nemzet fogalmát, akkor azt különféle politikai manőverekkel, technikákkal fel kell bontani,és betelepítésekkel, bevándoroltatásokkal szétzülleszteni.
Ez történik 350 éve Magyarországon és a 20. század óta, egyre gyorsabb és gyorsabb ütemben Európában!
KÉREM NE HIGGYENEK NEKEM! Hátha csupán rosszindulatú hangulatkeltő vagyok.
HALLGASSÁK MEG MIT MOND ERRŐL A RABBI?
KÉREM HALLGASSA MEG EZT a rabbit a 21.50-től: https://www.youtube.com/watch?v=7PU_WrpMJ18
Hochzeiten mit Hindernissen: "Gottesstaat" Israel?

Utána döntsék el, hogy a fentiekben igazat írtam-e, vagy csupán aljas módon hangulatot keltettem?

A 21. században nem kellene ennyire hülyének nézni Európa polgárait!

MIT MOND A BÖLCS RABBI?
A rabbi elmondja, hogy nagyon fontos a származás, a gyökerek, vagyis az, hogy a házasulandó felek zsidók legyenek, mert a zsidóság fennmaradásának ez az egyik alapja. Hol vannak az ősi egyiptomiak? Hol vannak a rómaiak? Hol vannak a spártaiak? Mis-más! Összekeveredtek, majd eltűntek. De napjainkban vajon melyik ősi nép él még mindig? Mi zsidók! Csak mi zsidók! Egészen Ábrahámtól kezdődően egészen napjainkig, az idők végezetéig, örökké!) Szól a riportrészlet.

TEHÁT JOBB LENNE HA A NAGY KÖRÚTI URBANO-LIBERÁLIS Judeicus Hungariensisek, önkritikusan csöndben maradnának és nem néznék környezetüket hülyéknek.

Mazel tov
B.K.A.

2013. április 8

KEDVES MAGYAR HONFITÁRSAIM!
Nem a vészkorszakkal kezdődött a történet!
Hát akkor mivel és mikor?
A zsidóság részére javasolom az egymást érő "Holokausztozás" mellett, --amelyből Izrael zsidó nemzetállamban minden évben egy, azaz csak egyetlen egy emléknap van -- , megemlékezni a magyarországi zsidóság számára jelentős sorsfordító történelmi eseményekről is.
Arról, hogy II. Habsburg József 1783-as rendelete tette lehetővé azt a jogi lehetőséget, hogy a zsidó nagykereskedőknek lehetővé váljon  magyar földbirtok bérlésére és akár megszerzése is. Ekkor Magyarországon még 80 ezer zsidót tartottak nyilván. A magyarországi zsidókról szóló 1840. évi XXIX. törvény már biztosította a városokban való szabad letelepülésüket, és a szabad kereskedelem és ipar gyakorlását is. Az 1860. februári uralkodói rendelet zsidó személyeket is felruházott a birtokképesség, az ingatlanszerzés jogával.
1867. november 25. napján, az 1867. évi XVII. törvénycikk rendelkezett a zsidóság teljes emancipációjáról.
Tehát 1867. november 25. napjától hatályos 1867. évi XVII. törvénycikk már a magyarországi zsidóság emancipációról szól. Ez a "zsidó polgári egyenjogúsítási törvény", az a törvény, amikor a magyar liberális nemesség jóvoltából a Magyarországon megtelepedett, ide bevándorolt zsidók a befogadó magyar nemzet polgárait megillető egyenlő polgárjogot kaptak.
Erről a napról, amelyről Pesti Izraelita Hitközség 1868. január 5-i, ünnepi körlevelében ezt írta:
IDÉZEM:
„Örömünk annál belsőbb, lelkesedésünk annál nagyobb lehet, minthogy mindkét törvényhozó testület méltósággal, szívélyességgel, még eddig semmi más országban nem mutatkozott egyetértéssel fogadta el egyenjogúsítatásunk […] törvényét, minden sértő ellenszenv és előítélet kifejezése nélkül”.

TEHÁT ERRŐL A NAPRÓL  KELLENE IGAZÁN ÉS KIEMELTEN MEGEMLÉKEZNI!

1892. jan. 6-án a pesti zsidó hitközség dísztermében elfogadták Vázsonyi Vilmosnak, született: Weiszfeld Vilmos (Sümeg, 1868. március 22. – Baden bei Wien, 1926. május 29. Magyarország első zsidó miniszterének) a képviselőház számára írt memorandumát. Ez a memorandum az, amelyben Vázsonyi/ Weiszfeld Vilmos miniszter  a zsidó vallás "Recepciójának" törvénybe iktatását kérte.  Vázsonyi/ Weiszfeld Vilmos zsidó miniszter első ténykedése volt, hogy tisztségéből fakadó lehetőségeit kihasználva saját zsidó etnikai, történelmi eredet és sorsközössége számára, az izraelita vallás vonatkozásában sarkalatos törvényi módosításokat ért el.

Ennek nyomán és hatására a zsidó személyek  polgári egyenjogúsítása után a zsidó vallás a többi magyarországi történelmi vallásoknak kijáró jogosultságait, Vázsonyi Vilmos által beterjesztett" Recepciónak" nevezett 1895. XLII. t.-c-ben nyerte el.
 
1785-től 1910-ig a magyarországi zsidóság létszáma megtizenháromszorozódott és a kezdeti százezer alatti létszámról, egy millió felettivé növekedett. Magyarországon kívül Kelet-Közép Európa egyetlen államban nem telepedett meg annyi zsidó, mint itt a Kárpát-medencében.

MI TÖRTÉNT 81 ÉVVEL KÉSŐBB az 1867-es zsidó emancipáció után ?

Hálából az emancipált zsidók leszármazottai az egykoron felmenőiket emancipáló, "egyenjogúsító"történelmi  liberális magyar nemesség utódjait elűzték az országból. Vagyonukat elkobozták vagy kitelepítették őket és osztályidegeneknek nyilvánították!
Ennek az emancipált "hálás" zsidóságnak egy jelentős része (tisztelet a kivételnek) fészkelte be magát az 1947 után felszámolt magyar történelmi elit és szétzúzott középosztály helyére. Egymás után magyarosították meg vezetékneveiket. Vették fel történelmi és autochton magyar nemesi családok vezetékneveit, ősi magyar települések helységneveit egyéb magyar hangzású neveket. Közben megtiltották a többszörösen megalázott, jogfosztott egykori történelmi elitnek az évszázadokon át használt, magyar királyok és fejedelmek által adományozott nemesi előnevek viselését. Tették ezt azzal a szándékkal, hogy a vezetéknevek alapján ne lehessen megkülönböztetni őket az autochton magyarságtól vagy rég honosodott egyéb magyarországi nemzetiségektől.
Sorra elterpeszkedett a közéleten, rátelepedett a sajtóra, a közvélemény formálásra, a kultúrára, a gazdaságra, stb.
Röviden meghatározva, a Magyarországon megtelepedett zsidóság jelentős politikai tényezővé nőtte ki magát. Ezt a szerepét valamennyi szegmensben a rendszerváltozás után is megőrizte. Némi felületes asszimilációra ugyan sor került, de ma „fordított asszimilációs törekvések mutatkoznak.
A judeo-bolsevik gyökérzetű liberálissá átvedlett szabadelvű magyarországi zsidóság kívánja stílusban és gondolatilag „asszimilálni“ a magyarságot.
Ehhez pedig a rendszerváltozás után olyan parlamenti dobbantót ácsolhatott magának, amilyet még nem ácsolhatott soha.
Magyarországon valójában nem antiszemitizmusról van szó, hanem bolsevik diktatúrában a judeo-bolsevik "zsidóság" által érdemtelenül megszerzett kulturális, közéleti és média, stb. monopólium görcsös és hisztérikus megvédelmezéséről. Ennek elvesztése miatti liberális-urbánus zsidó aggodalmakról. Ezen aggodalmak holokausztozással történő leplezéséről.

Erről szól a történet általában, de tisztelet a kivételnek!

2011. november 22.

Jól körülhatárolható magyarellenes körök igen veszélyes vizekre tévedtek, már odáig eljutottak, hogy a magyarságot, a magyarság létét, mint "ethoszt" megkérdőjelezzék. Azt mondják és ezzel kapcsolatosan, különösen a liberális sajtóorgánumokban, egyre több publikáció jelenik meg, hogy "magyar az, aki magyar állampolgár". Magyar az, aki - a liberális identitás választás szabadságával élve - elhatározza, hogy etnikailag magyar. Vagy azt mondják, hogy azok a "magyarok", akik a (a történelem igazságtalansága folytán a Kárpát-medence gúnyhatárai közé préselt) jelenlegi területén, vagyis a Magyar Köztársaságban élnek. Vagyis "persona qui de regno Ungarie originem duxerit," "Magyarnak számít az a személy, aki Magyarországból származik." De vannak olyanok is, akik a magyarságot, marxista társadalom és történelemszemlélet alapján, társadalmi kategóriaként a Magyar Köztársaság területén elő "dolgozó néptömegnek", illetve az itt élő népek összességeként határozzák meg! Léteznek a liberális körökön belüli, a magyarság vonatkozásában árnyaltabb meghatározások is, amelyek nyelvi-nemzeti hovatartozásként határozzák meg a magyarság fogalmát.

Mi az igazság?

Megpróbálok válaszolni rá.

A magyar nép, a GENS UNGARORUM , vagyis a magyar etnosz/etnikum, a legáltalánosabb formában úgy határozható meg, mint olyan történelmileg kialakult emberi közösség, amely viszonylag állandó közös kulturális, (a nyelvet is ideértve) és pszichikai jegyekkel rendelkezik, ezenkívül tudatában van más, hasonló közösségektől való különbözőségének.

A magyar identitásnak csak etnoszociokulturális oldalról van tartalma.

Pontosan ezért a magyar népi együvé tartozás tudati tényezői közül, - kétség kívül- a közös származás tudatának, vagyis az eredetközösségnek van a legnagyobb jelentősége!

A magyarként megnevezett, magyar nevű szimbolikus eredetközösség, nem más, mint egyazon törvényű közösség.

Olyan egységes közösség, amelyik önmaga egybetartozását a hagyomány és szokásvilág, vagyis az etnoszociokultúra összességének immanens képzetei révén tartja számon.

Az individuum szemszögéből ez a „Mi” kategóriájának legtágabb köre.

Tehát a magyar "etnosz", GENS UNGARORUM  legfőbb ismérve, nem csupán a magyar nyelv használata,

hanem még ezen kívül az a legfőbb szubjektív kritérium is, amelyben a magyarság etnikai eredetközösségének lelkünk mélyéből fakadó csoporttudata a leszármazás fonalán a magyarság közös kollektív tudatalattijában van számon tartva.

A magyarságra a középkorban vagy ennél régebbi korokban csak a GENS UNGARORUM fogalmát lehetett alkalmazni. Modern kori értelemben vett nemzet fogalma csak a későbbi korokban alakult ki.  A magyarság, mint nép, gens Ungarorum, de egyben mint meghatározás, népi megjelölés, vagy népként történő elnevezés, nem a modern államiság korának terméke. A magyarság a gens Ungarorum történetét, már i.e.1000 és 500 körüli évektől írják. A magyarságnak, mint népnek, etnikumnak az anyagi és szellemi kultúrája ezekbe a régi korokba nyúlik vissza.

A magyar népi együvé tartozás tudati tényezői közül,   -ahogy azt korábban is írtam-   kétség kívül a közös származás tudatának, a magyar felmenők, a magyar ősök évszázados, évezredes történelmi sorsközösségének és genealógiai szerves kapcsolatrendszerének van a legnagyobb jelentősége.

A magyar etnikumnak genealógiai levezetéseken túlmenően populációgenetikai háttere is van, hiszen egy adott népességen belül minél nagyobb arányú a származástanilag, genealógiailag megjelölhető közös ősök aránya, annál nagyobb a csoporton belüli összetartozási érzés, kohézió, és a csoportért vállalt önfeláldozó készség az altruizmus, valamint az egymással kapcsolatos úgynevezett bizalmi index!

Tudomásul kell venni, hogy az Ural-Altáji, turáni népek családjába tartozó magyarság genealógiáját, etnogenezisét és ezt alátámasztó genetikai hátterét, nem csupán elméletileg, a mondák világából, a legendák köréből, hanem ezt igazolandó módon a természettudományok területéről, a humán és populációgenetika módszereivel is minden kétséget kizáró módon le lehet vezetni, de egyben bizonyítani is lehet.

http://i.imgur.com/oFgDo.jpg

A  Kik vagyunk mi?  Honnan jöttünk? Hogyan és mi módon tartozunk össze?  Kérdések és szempontok,  nem csupán a zsidóságnál állnak fenn és nem csupán ott kritériumai az etnikai és a zsidó eredetközösség, sorsközösségbeli, vallási meghatározásnak. (emelem ki nyomatékkal)

Ha a zsidóságnak megadatott az a joga, hogy saját etnocentrikus kiválasztottsági tudatára épülő teremtésmítosza által, és saját vallási irodalmát alapul véve, a Tóra, Tanach, Talmud a Sulchán Áruch és a halachikus rabbinikus törvények, valamint az ortodox rabbinátus rendelkezései által meghatározza saját etnikai, etnogenetikai, vallási, sorsközösségbeli mibenlétét,  vagyis azt, hogy ki a zsidó,  akkor bizony a magyarságnak is joga van ahhoz, hogy saját magát, saját etnikai mibenlétét, annak etnikai, etnogenetikai, történelmi, szellemi és anyagi kultúrája alapján szintén meghatározza!

 Összefoglalva a fentieket:

Fel kellene ismernünk végre azt, hogy a magyar etnikum legfőbb ismérve, nem csupán a magyar nyelv használata, hanem még ezen kívül az a legfőbb szubjektív kritérium, ahol etnikai közösségének csoporttudatát a leszármazás fonalán tartja számon. Valamint az a vallásokon túlmutató etno-szociokulturális gyökérzet és etnogenetikus kapcsolat, amely a magyar etnikumot a Kárpát-medencén belül összetartja és az ural-altáji és közép-ázsiai testvérnépeihez fűzi.

Említettem, hogy "vallásokon túlmutató." Itt a keresztény vallást értettem. De mit jelent a "túlmutató"? A keresztény vallási irányzatokkal szemben a zsidó vallásnak nem csak a hit képezi szerves részét, hanem a zsidó identitás, a zsidó kultúra és hagyományok, a zsidó közösségek, a zsidó tudat folyamatos megerősítése is. Ehhez a zsidó vallás és szervezetei, vallási vezetői, rabbinátusai, minden hitéleti, spirituális módszerrel és eszközzel hozzájárulnak. Ez a tudati beágyazódás eredményezi a zsidóság bölcsességének egyik megnyilvánulását, nevezetten azt, hogy egyetlen egyszer sem ejti ki a "fajvédelem" szót, de minden tagjának, minden gondolata és tette saját kulturális, vallási és etnikai közösségének védelmére irányul.

Ha a magyarság is hasonlóan fog magáról gondolkodni és gondoskodni, akkor olyan személyek akikből hiányoznak az elején elmondott magyarsággal kapcsolatos tartalmi elemek, ezek a későbbiekben majd nem fogják "magyarként" mocskolni a magyarságot, csupán kívülállóként és csupán magyarországiként.

De ez vonatkozik,  ezen személyeket  támogató közösségekre is.

Bizony ez központi transznacionális akarat végeredménye, amelynek célja Európa társadalmainak destabilizálsa.
A NEVE: 21. századi fegyverek nélkül megvívandó demográfiai-biológiai háború az európai nemzetállamok őshonos etnikumai ellen!
AKI EZT NEM LÁTJA AZ NEM CSUPÁN VAK, DE HÜLYE IS!

Az imperializmus álnok módon a "humanizmus" maskarájába öltözött,de álcája alól kilógnak körmei és patái és már messziről megérezni a bűzét is!

BILIÁRD POLITIKA, ( nem direkt lökjük a golyót, hanem egy másik meglökése által hozzuk mozgásba az egészet) avagy az USA levantei gyökerű intellektuális állami terrorizmusa,amellyel elindította a népvándorlást Európa felé, hogy az ilyen módon generált társadalmi destabizálásból ismét hasznot húzzon.

MI VAN   MÉG A HÁTTÉRBEN?

Az európai diaszpóra liberális zsidósága azért is szorgalmazza a bevándorlást, mivel közismert, hogy az egykori bevándorlók leszármazottjai, a liberális és baloldali szocialista mozgalmakat erősítik és ellenszenvvel, sőt ellenségesen fordulnak a konzervatív, vagy jobboldali, nacionalista, nemzeti politikai formációk felé. Minden olyan felé, amely az autochton népesség érdekeiről szól. Ez a "menekült"népesség a politikai hatalomra törő liberális, transznacionális, diaszpórabeli zsidóság hadoszlopa, szavazóbázisa, etnikai eredetközösségének eredményes etnocentrikus érdekérvényesítéséhez.

Minden etnikum,így a magyar galutban élő zsidóság és holdudvara olyan gazdasági, politikai és szellemi környezetet próbál teremteni magának, amelyben minden részlet sajátos gondolkodásból ered, s ezért megfelel sajátos ízlésének is.  Ilyen környezetet viszont csak olyan országban hozhat létre, ahol Ő AZ ÚR (!)  Pontosan ezért a hatalom megszerzéshez szükségeltetnek az idegen etnikumú és letelepítésre szánt  tömegek.

Ez a "humánus maskarába öltöztetett, fogadjuk be a rászorulókat "című idegen etnikumok befogadását célzó törekvés lehetővé teszi, hogy  a befogadottak, mint majdani hálás szavazóbázis a politikai hatalomra törő diaszpórabeli zsidóságot a politikai választások során környezetéből kiemelje és az őshonos etnikum fölé rendelje.  Miáltal megvalósulhat az őshonos lakosság felett  a teljes politikai és gazdasági hatalmgyakorlás  Olyan korlátlan hatalomgyakorlás, amelyet a második világháború után csupán a szovjet megszálló páncéloshadosztályok által voltak képesek megkaparintani. (Lásd Rákosi/Rosenfeld és társai.)

Ahogy a neves cionista társadalomtudós mondta, Ze'ev Jabotinsky, זאב ז'בוטינסקי; born Vladimir Yevgenyevich Zhabotinsky (HELYESEN EJTVE: Zsabotinszkíj) " az etnosz maga a vélemény és a szándék.

Miközben a fentebb leírt módon, a galut, a diaszpórabeli zsidóság társadalmi környezetének mindenféle eszközzel való multi-etnicitását, multikulturalitását, követeli. Hozzá pedig szegregáció mentességet, toleranciát, humanizmust és  megértést.

Közben saját zsidó nemzetállamában egyre inkább nő a zsidó etnocentrikus ultranacionalizmus, más etnikumokkal szembeni szegregáció.

Ez olyan alávaló,gyomorforgató, önkritikátlan viselkedés, hogy ennek kritikáját már semmilyen nyilvános fórum nem bírná elviselni.

Üdvös lenne, ha nem a magyar galut zsidósága formálna arról véleményt, hogy a magyar lakosság kivel akarjon és kivel nem akarjon együtt élni. Kit akarjon befogadni magához és kiket nem akarjon!
A magyar galut zsidóságának, akik zsinagógájukban, ―a világ legtermészetesebb dolgaként― ott tartják, az egyetlen zsidó haza, „zsidó otthon” „ , Bejtanu”, azaz  Erec Jiszráél zászlaját, valamint a liberális zsidóknak is különösen jól kellene tudniuk, hogy a zsidó nemzetállamban Erec Jiszráélben sem gondolkodnak másképpen az idegenekről, a nem zsidó bevándorlókról.  Ott sem kellenek! Ahogy az ottani zsidók, Izraelt, régi-új nemzetállamukat zsidó államként kívánják az idők végezetéig látni, úgy a magyarságnak is meg van az igénye ahhoz, hogy őseik magyar hazáját magyarként lássák.
Magyar nemzeti szellemmel, összetartozó magyar történelmi eredetközösséggel.Az ilyen esetekben nem érthető, hogy a magyar galutban élő magyarosított nevű,adott esetben kikeresztelkedett zsidóság miért vélekedik másképpen. Ilyenkor miért nem ahhoz a nemzeti akarathoz lojálisak, amely egykoron zsidó felmenőit befogadta, emancipálta?

DE KIK EZEK"menekültek"?

KICSODÁK,

MICSODÁK,

MIFÉLÉK?

Ide Magyarországra, szétszakított, megtaposott hazámba, szétdarabolt magyarságunk közé egyetlen egy idegen etnikumú, más etnikai eredetközösségbe tartozó személy ne tegye be a lábát letelepedés céljából!
NEM KELLENEK!
NEM AKARUNK VELÜK EGYÜTT ÉLNI!
SEMMI KÖZÜNK NINCS HOZZÁJUK!
NEM AKARJUK!
Csak olyanok jöjjenek, akik a magyar etnikum történelmi etnogenezisének folyamatában részt vettek és az ural-altáji-turáni ragozó nyelvet beszélő testvérkultúrához tartoznak.
Elég volt a hatalmi szóval erőszakkal magyarságra testált idegen etnikumokból, akiknek csupán egy hányada vált szívében és nemzeti szellemében magyarrá és csupán országlakó, hospes, parvenü, vagy éppen belső ellenség, magyargyűlölő!

Azért nem akarják mert kiderülne, hogy Magyarországon 1930-as évektől erős németellenes mozgalom volt, amely a nácizmus erősödésével egyre intenzívebbé vált.
Ezek a megélhetési bolsevik zsidó ivadékok azt akarják, hogy a magyar nép  generációról-generációra bűnösnek érezze magát.

Azt akarják, hogy végleg  egy hamis bűntudatban éljen, ezáltal mindig zsarolható legyen.

NEM AKARJÁK AZT,  HOGY A MAGYAR IFJÚSÁG MEGISMERJE;
—Demény Pál és Weisshaus Aladár vonalán működő  Magyar Hazafiak Szabadság Szövetség történetét.
— Horthy által Moszkvába küldött fegyverszüneti küldöttség, Szent-Miklóssy István vezérkar őrnagy mellett működő egyik tagjáról elnevezett Faust   küldöttség tevékenységét.
—A Magyar Hazafiak Szabadság Szövetség német náci megszállás elleni tevékenységét.
—Arany Bálint és  dr. Donáth György-féle, Ellenállási Mozgalom Barátainak Szövetségének történetét. 
—Dr. Csomoss Miklós, Szent-Iványi Domokos és Szent-Miklóssy István irányításával működő  Magyar Testvéri Közösség nácizmus ellenes  tevékenységét, zsidó mentését.
—Szent-Iványi Domokos  munkásságát.
—Koszorús Ferenc vezérkari ezredes zsidó mentő akcióiról. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Koszor%C3%BAs_Ferenc)

HALLGASSA MEG!
Életmentő történetek
Hantó Zsuzsa szociológus-történész és Kecskeméthy Klára ezredes asszony a

"Koszorús akcióról és a civil életmentőkről."
Szerkesztő: Bálint István
http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2014-01-02

MIÉRT NEM AKARJÁK A MAGYARORSZÁGI EGYKORI MOSZKOVITA JUDEO-BOLSEVIK IVADÉKOK, HOGY KIDERÜLJÖN AZ IGAZSÁG az, hogy a magyar népet semmiféle bűn nem terheli a zsidósággal kapcsolatban.

MIÉRT?

Mert akkor legfontosabb zsarolási eszközük porladna szét.
Mit kívánunk?
Hogy ez az aljas eszköz minél előbb porladjon el és a

magyarság ellenes becstelen, alaptalan támadás fejeződjön be!

http://ilkertje.blogspot.hu/2010/02/vessunk-mikor-hogyan.html

Úgy látszik, hogy nem tudatosodott az euró-atlanti imperialisták fejében 1956 üzenete.
A magyar nép maga fölött nem csupán a kommunista szovjet-orosz rendszert utasította el, hanem elutasított minden SZOVJET TÍPUSÚ TRANSZNACIONÁLIS HEGEMÓNIÁT !
Ez vonatkozik az euró-atlanti imperialisták fokozatosan "szovjetizálódó", centralizálódó európai rendszerére is.
Elég volt az egykori moszkovita judeo-bolsevik politikai tényezők diktatúrát álcázó "demokratikus centralizmusnak" nevezett aljas szélhámosságából.
Elég volt abból az aljas "demokratikus centralizmusból", amelyet most "Európai liberális demokráciának" kereszteltek át.

2013. december 14., 23:07

Kedves Deutsch Tamás!

Van itt egy sarkalatos kérdés.

A Kuruc.infóval, az EGYIK LEGNÉPSZERŰBB MAGYARORSZÁGI WEB PORTÁLLAL a Magyarországra telepedett zsidó diaszpóra leszármazottainak van a legnagyobb gondja és baja.
De miért is?
Miért nem toleránsak a Magyarországon élő zsidók, ha már itt élnek és nem aliyáztak, nem telepedtek eddig vissza saját zsidó nemzetállamukba, Izraelbe? Hiszen a zsidóságnak, mint etnikai, vallási és történelmi sorsközösségnek, amelyik transznacionális politikai nemzetet alkot, saját hazájában Erec Jiszráélben is van ultranacionalista szélsőségesen etnosoviniszta nemzeti radikális pártja, amely a Jisra'el Beitenu (Izrael A Mi Házunk) nevet viseli és vezetője Avigdor Lieberman, az izraeli kormány tagja.
Tehát Erec Jiszráélben, a zsidó nemzetállamban, különféle pártok igen markáns nacionalista POLITIKÁT képviselnek.
KÉRDÉS!
Vajon csak a zsidóság kiváltsága lehet, hogy mindenkinél jobban és mindenek felett csak saját nemzetét szeresse és becsülje ?

Bizonyára nem!
A zseniális cionista politikus és államfő, a Ben Gurion, a Póalé Zion (Cionista Munkások) egykori vezére mondta, hogy "Minket nem érdekelnek, hogy mit mondanak a gojok a zsidókról, minket az érdekel, hogy a zsidók mit tesznek"
Vajon csak  a zsidóság kiváltsága lehet az etnosovinizmus, a nacionalizmus?
MIÉRT NE MONDHATNÁ EGY MAGYAR POLITIKUS IS AZT, HOGY " MINKET NEM ÉRDEKEL, HOGY MIT MONDANAK A MAGYAROKRÓL A ZSIDÓK, MINKET AZ ÉRDEKEL, AMIT A MAGYARSÁG TESZ."
Ha Erec Jiszroel zsidósága ősi jogot érez ahhoz, hogy államát nemzeti érdekeinek megfelelően rendezze be és politikai életét a nemzeti szellemnek rendelje alá, akkor ez a jog az ezeréves Kárpát-medencei magyarságot is megilleti!
A KÉRDÉST ÚGY KELL FELTENNI! Mi a különbség A MAGYARORSZÁGI "JOBBIK" és az IZRAELI "Mi házunk Izrael" pártok nemzeti politikájában, nacionalizmusában, retorikájában, üzeneteiben?
Gyakorlatilag semmi.
Mindkét párt a saját etnikumát tartja a legfontosabbnak.
Ezért a magyarországi diaszpóra zsidóságától becstelen dolog, hogy saját zsidó nemzetállamában ünnepli a nacionalista pártok meglétét, míg más országokban ezeket a pártokat és médiákat "lenácizza".
Ez végtelen aljas képmutatás.

2014. január 25., 23:40

A német náci megszállás tragédiájára emlékeztető szobor felállítása ellen csak kimondottan magyarellenes tényezők emelik fel szavukat!

MIÉRT?

A moszkvai csatánál már minden eldőlt.
Abban az időben, egy nyersanyag-forrásokban szűkölködő szárazföldi hatalomnak semmi esélye nem volt tengeri hatalmak ellen háborút nyerni. A politikában pedig az erkölcs ismeretlen kategória. Erre pedig hivatkozni akkor, amikor Horthy németországi meghívása közben az SS páncélos hadosztályok szállták meg Magyarországot, nem lehet. Ettől a pillanattól kezdve a németek felé irányuló bárminemű lojalitás nem jelentett mást, mint a magyar nép elárulását,hazaárulást!

A Volksbundisták és a nyilas puccs résztvevői, majd a nyilas rezsim statisztái a magyarság jövője ellen vétkeztek, amelynek még most is a levét isszuk.

A magyar tisztikar másképpen gondolkodott, mert nekik nem csupán a nevük volt magyar de a szívük és a gyökereik is.

—vitéz lófő nemes dálnokfalvi Bartha Károly m. kir. táborszernagy, honvédelmi miniszter
—vitéz lófő nemes nagybaconi Nagy Vilmos vezérezredes honvédelmi miniszter
—vitéz lófő nemes csíkszentsimoni Lakatos Géza vezérezredes
—vitéz primor nemes Dálnoki Veress Lajos vezérezredes
—vitéz lófő nemes Dálnoki Miklós Béla vezérezredes
Ők valamennyien együtt és becsületes magyar társaikkal már a kezdettől óvták a magyarságot az elkötelezett és öngyilkos náci német orientációtól.

Werth Henrik a sváb parvenü, nem tagadta meg etnikai gyökereit, aki azt mondta „...a magyar akkor használható, ha a háttérben a német parancsol felette”, az egész magyar haderő teljes mozgósításával és keleti frontra rendelésével akart náci Németország oldalán, az orosz frontokon hadba lépni. Horthy 1941-ben leváltotta. A 2. Magyar Hadsereget is 1942-ben német követelésre állították hadrendbe, létszáma - a munkaszolgálatosokon kívül - 205 ezer fő volt. A német származású Jány Gusztáv (eredetileg német nevén Hautzinger Gusztáv) vezérezredes parancsnoksága alatt álló hadsereget 1942. április 17. és június 27. között szállították ki a keleti frontra, a felvonulás teljes befejezésére augusztus végén került sor. A sereg feladata a Sztálingrádnál harcoló német csapatok szárnyának biztosítása, így a Don melletti védelem volt mintegy 200 kilométeres szakaszon. Az eredetileg sem túl jól felszerelt (különösen nehéztüzérség, páncéltörő tüzérség terén hiányos fegyverzetű) hadsereg már az 1942-es hídfőcsatákban komoly veszteségeket szenvedett, azonban az igazi katasztrófa 1943. január 12-én vette kezdetét. Ekkor a szovjet páncélosok az arcvonal északi részén, az urivi hídfőnél áttörtek a nyáron egyébként viszonylag jól védhető, de a - 42 fokos hidegben autóút keménységűre fagyott mocsaras területen."A szovjetek csak tesztelni akarták a magyar védelmet. Ám amikor azt tapasztalták, hogy úgy hatolnak előre, mint kés a vajban, megindult a mindent megsemmisítő gőzhenger"
Január 14-én a scucsjei hídfőnél is áttörtek a szovjetek és az arcvonal több részre szakadt. Az egymástól elszigetelődött magyar csapattestek minden igyekezetükkel ellenálltak, tartva magukat a német parancshoz, miszerint a Donnál az utolsó emberig ki kell tartani. Segítséget csak a német Cramer-csoport (egy jól felszerelt tartalék) bevetése jelentett volna, erre azonban csupán január 16-án került sor, amikorra összeroppant az arcvonal. Az orosz telet nem ismerő, rossz ruházatú, minden tekintetben sokszoros hátrányban lévő magyar katonák néhány napig is ki tudtak tartani".

Január 17-ére elveszett a 2. Magyar Hadsereg. Megkezdődött a rendezetlen visszavonulás, ám a hidegben katonák ezrei fagytak halálra. Összesen 125 ezer magyar vesztette életét, vagy esett fogságba a Donnál. A náci Németország, vagyis a germán faj " oltárán" 170 000 magyar ember veszett oda. Ezzel a magyar etnikum számára mind a mai napig pótolhatatlan veszteséget okozva.

Ennek ellenére nem tudtuk távol tartani, a a „vörös jevrejek” által irányított orosz bolsevikokat.
Nem!
Egyetlen magyar sem pusztulhatott volna el idegen érdekek miatt!
De elpusztult és megfogyatkozott.

Mit kaptunk ezért?

—Fél évszázadon belül a germánokat egyesítették.
—A legújabb kraut generáció már szarik a magyarokra.
—A szovjetek szétestek, nacionalista oroszokká váltak.
—Nálunk meg az egykori moszkovita bolsevik söpredék fattyai és ivadékai kormányozzák és fosztogatják az országot és árusítják ki a komprádor burzsoáziával a nemzetközi fináncoligarchiának Magyarország még meglévő javait.

A szar itt maradt! (egyre több minderwertig söpredékkel és egyre kevesebb magyarral az országban)

Azok, akik ezek után a magyar nevek mögé rejtőzködő nyilas, náci parvenüket, egykori bolsevik ávós zsidó basztardokat védik, azok bizony magukat is az értéktelen söpredék közé sorolják.

A Nemzeti Parasztpárt 1939-es programja egyenlő veszélynek tüntette fel a „sváb, zsidó és morva eredetű középosztály (...) uralomra törő szándékát”.
(Ungvári Krisztián nyomán)
Ez a népesség adta a 30-40-es években a magyarellenes Volksbundista mozgalmak alapját.
1941-ben a németek zsarolással arra kötelezték a magyarságot, hogy háborúba keveredjen, azokkal a szovjet-oroszokkal, akikkel korábban, oly nagy megértésben osztották föl Lengyelországot.

Itt árulást azok követtek el, akik kollaboráltak a Magyarországot megszálló német nácikkal és a magyar nemzetet erőszakkal a hitlerista csürhe utolsó kapcarongyává tették. Nem pedig azok, akik ezt minden áron, akár életük árán is akadályozni próbálták.

Ezek emlékére és a magyar történelmi igazság emlékére kell felállítani ezt az emlékművet, még akkor is ha ezernyi náci kollaboráns és moszkovita judeo-bolsevik zsidó leszármazott
a fogát csikorgatja.

2014. január 25., 19:51

2014. február 10., 19:41

BIZONY EZT ORVOSOLNI KELL!

"A zsidóságnak a visszatérésre Izraelre vonatkozóan, Jeruzsálemre és az ígéret földjére vonatkozóan történelmi előjogai vannak", fogalmaz bölcsen Németh Sándor.
Sajnos a magyarországi diaszpóra zsidók ezzel a joggal, amely inkább kötelesség lenne, nem élnek, sőt visszaélnek. Noha Erec Jiszráél a zsidó létezésben központi és kozmikus jelentőséggel bír.
A zsidó nép a diaszpórában eltorzult, megromlott, mivel a zsidók nem saját nemzetállamukban, hanem a galutban/számkivetettségben élnek. Ebbe a torz létállapotba Magyarországon csökönyösen bebetonozták magukat.
Azáltal, hogy a magyarországi zsidóság nem a világegyetem teleologikus szerkezetében számára kijelölt helyén él, az egész környezetüket megterhelik, demoralizálják és nem utolsósorban végtelenül frusztráltak. Bizony frusztráltak, mert minden etnikum, így a magyarországi zsidó etnikai, vallási és történelmi sorsközösség is saját (!) gazdasági, politikai és szellemi környezetet próbál teremteni magának, amelyben minden részlet sajátos gondolkodásból ered, és ezért megfelel sajátos ízlésének is.
A magyarországi zsidó etnikai, vallási és történelmi sorsközösség ilyen környezetet csak olyan országban hozhat létre, ahol Ő AZ ÚR (!) Magyarország pedig bármennyire is törekszenek rá, nem ilyen hely! Ezért fokozatosan megpróbálnak környezetükből kiemelkedve, azon úrrá válni, és más etnikumok fölé kerekedni, így a magyarság fölé is.
Nem ez a Magyarországon élő zsidóság helyes útja!
Ez egy konfliktusoktól terhes és gyűlölettel kikövezett út.

A helyes utat ALIYÁNAK, visszatérésnek nevezik Izrael földjére.

A zsidóság nemzeti újjászületésére a Magyarországon maradt zsidóságra is szükség van! Minden egyes zsidóra szükség van!
Lucki Rebbe 1938-ban mondta „Minden zsidó, aki Erec-Jiszraelbe megy, és minden kalapács, amely munkába lendül ott, kezdete a megváltásnak…”
A zsidóknak, —a magyarországi zsidóknak is—, Izraelbe kell visszavágyódniuk és nem a "galutba", a kényszerű száműzetésbe, ahonnan többször is elűzték őket és jelen időkben sem népszerűek!
Abszurdum, hogy egy adott etnikum nem ősei hazájában, eredeti etno-szociokultúrájában, vallási és történelmi sorsközösségében akar élni, hanem ott, ahonnan egykoron vagy akár többször is kivetették. Micsoda perverzió, micsoda mazochizmus?
Az a zsidó, aki feladja a CIONBA való visszatérés hitét és szándékát, az a zsidó nemzeti identitását adja fel. Ha pedig ez így van, (sajnos ez Magyarországon nagyon jellemző)! Akkor ezek a zsidók ne állandóan sebtében összekapart zsidóságukból tákoljanak maguknak véd-pajzsot, hogy mögüle mindenkit, akivel véleményük, történelemszemléletük nem egyezik, "lenácizzanak", "leantiszemitázzanak", "lehorthyfasisztázzanak".

Ha nem tetszik a magyarországi többség által hatalomra segített politikai rendszer, ha nem érzik jól magukat a megújuló magyar nemzeti szellemben, a Hegeli "Volksgeistben", akkor aliyázzanak, vagy ha maradnak, akkor legyenek lojálisak a magyarsághoz és a magyarság által megválasztott kormányzatokhoz!

Az antiszemitizmus csak akkor számolható fel, illetve magától akkor számolódik fel, ha valamennyi zsidó egy államban, a saját zsidó nemzetállamában él! Ezt pedig Erec Jiszráélnek, izraeli zsidó nemzetállamnak hívják!

2014. február 7., 13:41

Ha egy etnikumnak nincs sem szellemi, sem épített-anyagi kultúrája, írásbelisége, akkor nincs semmilyen kultúrája, csak vegetatív tevékenysége. Az pedig egy baktériumtelepnek is van.

"Mindent, amit az ember az élet érdekében teremt, a kultúrához tartozik: a föld megművelése, a házépítés, minden épület, az utak kikövezése, és így tovább. Minden munka, minden tett, minden cselekedet része a kultúrának. Ez a kultúra alapja, ez adja az anyagát. Az elrendezés, a módszer, a forma, az, ahogyan valamit létrehoznak -mind kulturális formák.

Amit csinál, érez, gondol, megél az ember, miközben dolgozik vagy pihen, az e viszonyból keletkező életfeltételek - ebből alakul ki a kultúra szelleme. A magaskultúra - a tudomány, a művészet, a hit és a gondolkodás, a költészet, az etika, a vallás - ezekből táplálkozik."

/Aharon David Gordon (1856-1922)/  http://de.wikipedia.org/wiki/Aharon_David_Gordon

Ezen fenti kritériumoknak a cigányság jelentős  része  nem felel meg.

Ezért egy ilyen népességhányaddal nem lehetséges együtt társadalmat építeni.

http://i.imgur.com/8hDmmRF.jpg

2014. február 10., 11:32

2014. február 15., 23:12

A zsidó értelmiség, történelminek mondható és szinte patológiás nonkonformizmusának pszichés gyökere van.
Azáltal, hogy a magyarországi zsidóság nem a világegyetem teleologikus szerkezetében számára kijelölt helyén, Erec Jiszráélben, hanem idegen környezetben él, ezért frusztrált. Környezetüket "izgága forradalmiságukkal" terhelik meg. Különféle nyilvános vagy titkos szerveződésekbe tömörülve valami ellen mindig szervezkednek, valaminek mindig nekifeszülnek. Számukra nem tetsző környezetet és politikai és társadalmi jelenségeket és azok szeplőit nagy tehetséggel gúnyolják, csúfolják, gyalázzák. Ilyenkor környezetüket demoralizálják és hajlamosak a destruktivitásra.
VAJON MI ENNEK AZ OKA?
Minden etnikum, így a magyarországi zsidó etnikai, vallási és történelmi eredet és sorsközösség saját gazdasági, politikai és szellemi környezetet próbál teremteni, olyant amelyben minden részlet sajátos gondolkodásból ered, és ezért megfelel sajátos ízlésének is.
A magyarországi zsidó etnikai, vallási és történelmi sorsközösség a maga számára optimális környezetet csak olyan országban hozhat létre, ahol saját maga az úr! Ezért fokozatosan megpróbálnak más etnikumok, így a magyarság fölé kerekedni, és környezetükből kiemelkedve, környezetük gazdasági, politikai, kultúrális élete fölött úrrá válni.
A magyar nép és Magyarország, —bármennyire is törekszenek erre—, nem ilyen hely, ahol ezt tartósan sikerre vihetnék! Ez a feszültség legfőbb forrása!
A magyarországi zsidóság jelentős része levált a tradicionális zsidó kultúráról, de az őt körülvevő magyar nemzeti szellemmel nem tudott azonosulni. Azon egyszerű oknál fogva, mivel ez a nemzeti szellem nem az övé. Ez érthető, hiszen a zsidóság történelmi sorsközösségének történelemtudata, –így a Magyarországon élő zsidóság történelemtudata is– egyedi és egészen más történelmi, kultúrális gyökerekkel rendelkezik, mint a körülötte élő magyarságé. De ugyanakkor saját nemzeti szellemének megélésére és annak fenntárására a magyarországi zsidóságnak is van egészséges igénye .
Asher Zvi Hirsch Ginsberg, azaz Ahad Ha'am (héber fordításban, írói álnevén "egy a népből") http://en.wikipedia.org/wiki/Ahad_Ha%27am, ezt a problémát pontosan kifejtette. Vagyis azt, hogy a zsidóság saját nemzeti szellemének, ha úgy tetszik egészséges nacionalizmusának megélésére saját állama nyújthatja a leghitelesebb, de egyben legbiztonságosabb környezetet.
(http://books.google.hu/books/abou /Nationalism_and_the_Jewish_Ethic.html?id=ezExAAAAIAAJ&redir_esc=yszerk. Hans Kohn New Jork,1962. 74-75 oldal.)
Egy olyan zsidó állam, amely követi más államok mintáját.  Állami berendezkedésében, társadalmi strukturáltságában nem különbözik azoktól. Olyan állam, ahol a zsidóság teljes életet élhet saját népétől, etnoszától körülvéve. Ezáltal saját hazájában, nemzetállamában és otthonában találhatja meg mindazt, amit a történelme során évszázadokon keresztül csak másoknál láthatott, méghozzá csábítóan, de évszázadokon keresztül elérhetetlenül. A magyarországi zsidóságnak végre el kellene jutni egy paradigmaváltásig.
A magyarországi zsidóságnak, mindazoknak, akik nem tudnak megbékélni a magyar nemzeti szellem prioritásaival, a magyarság történelemszemléletével, és történelemértékelésével, politikai irányvonalával, tehetségüket energiájukat nem a "nekifeszülésben" kellene elpazarolniuk, hanem az 1948. május 14. óta létező régi-új, saját zsidó nemzetállamuk, saját zsidó közösségük építésére kellene fordítaniuk.
Tehát a magyarországi zsidó értelmiségnek, Erec Jiszráélbe, a szuverén zsidó nemzetállamba kell visszavágyódnia és nem a magyarországi "galutba", a kényszerű és rossz emlékű száműzetésbe, ahonnan többször is elűzték őket és jelen időkben sem népszerűek!
Ideje, hogy minden zsidó számára tudatosodjon, hogy van saját nemzetállama, ahol olyan politikát, gazdaságot kultúrát jeleníthet meg, ami csak akar és amely csak az övé.
Az a zsidó, aki feladja a CIONBA való visszatérés hitét és szándékát, az a zsidó nemzeti identitását adja fel.

2015. február 26., 9:35

Általában a mesümed moszkovita judeo-bolsevik gyökerű zsidó, aki családjának egzisztenciális felemelkedését a szovjet vörös hadsereg páncélos hadosztályainak köszönhette. Azok a kommunista zsidó családok, akiket a szovjet megszálló hatalom a második világháborúban elszenvedett sérelmük okán a legnagyobb bizalmi tőkével látott el és emelt magas politikai pozícióba, a kommunista diktatúrára másképpen emlékeznek.
Történelmi emlékezetkultúrájuk egészen más, hiszen ebben a diktatúrában, a diktatúra államgépezetében, létszámukhoz képest messze-messze felülreprezentáltak voltak.
1947 után Budapest és vidék utcái az 1919-es magyarosított nevű zsidó kommunisták emlékét hirdették. (itt csak etnikai, eredetközösségi értelemben lehet zsidókról beszélni, mivel ezek hitehagyott megátalkodott materialisták, kommunisták voltak)
Egy olyan etnikum, amelynek ez az időszak kivételezettséget és teljhatalmat biztosította, most a 21. században leszármazottaiban miért ápolna rossz emlékeket erről a korról?

vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre és társai, Bibó István, dr. albisi Csomoss Miklós, Echkart Tibor, stb.,az igaz magyar nemzeti radikalizmus és defenzív nacionalizmus leghitelesebb ideológusai voltak. Olyan személyek, akik rendíthetetlen magyarságtudatuk mellett rendkívül jó kapcsolatot tartottak fenn a magyarországi polgári zsidósággal, sőt az 1927-ban megalakult magyar Cionista Párt támogatói is voltak. Azt hirdették, hogy minden népnek joga van eredeti hazájához és a hazában joga a politikai, kulturális prioritás megőrizéséhez!
A magyarság és a Magyarországon emancipálódott zsidóság közötti árokásás fő bűnösei, a magyarországi mesümed(HÉBER-HITEHAGYOTT), bolsevik zsidók voltak. (Most is azok) 

Ahogy ez a magyargyűlölő, de saját vallási gyökereiket is kettétépő judeo-bolsevik társulat nem tudott békében élni az őket befogadó magyarsággal, úgy a magyarság sem tudta nekik megbocsátani az 1919-es haza és nemzetárulást.
Senkinek nincs joga, hogy kijelentse azt, hogy egy adott etnikum, vagy nép bírálata tilos! Illetve azt, hogy vannak etnikumok, amelyek, minden kritika felett állnak.

Ennek szellemében született meg 1946:-ban az:

"Őszinte magyar szó a zsidósághoz"

című írás, illetve röpirat .

I M E !

Őszinte magyar szó a zsidósághoz!

Az igazi demokrácia fokmérője a szabaddá tett gondolatmozgás. A demokráciának álcázott önkényuralom, amely a Ti mindenhatóságotokat testesíti meg, nem bírja a szabad kritika napfényét, s ez a körülmény kényszerít arra, hogy egyelőre a "hátatok mögül" intézzük a néhány őszinte magyar szót hozzátok.

Béke, stabil pénz, mindezek megrázó erejű problémái a magyar népnek, de van egy olyan kérdés is, amely már-már általános néplázadás kirobbanásáig feszíti a közhangulatot, ez pedig: a zsidókérdés.

Ostobaság volna kendőzni a rideg tényállást, antiszemitizmus van az országban, lecsillapíthatatlan, napról napra dagadó antiszemitizmus.

És Ti, akik úgy néztek fel öt ezeréves bölcsességetekre, mint Napóleon a piramisokra, csodálatos érzéketlenséggel nem akarjátok észrevenni ennek az antiszemitizmusnak önmagatokban rejlő okait. Bámulatosan kerülitek az önmagatokkal való szembenézést, a legszerényebb önvizsgálatra sem vagytok hajlamosak, helyette azt mondjátok hogy elvadult, állatias faj vagyunk, gyógyíthatatlan barbárok, akik még nem értünk meg a demokrácia áldásaira. Ha körülnéztek a világon, azt kell látnotok, hogy mindenütt baj van veletek, de az önismeret bátorsága nem tartozik erényeitek közé.

Mert mi történt?

Amikor megtértetek rettenetes sorsotok völgyeiből, legkisebb jelét sem mutattátok, hogy kálváriátok egyben a magába szállás iskolája lett volna. Szenvedésetek pokla belső újjászületésetek forrása kellett volna legyen, új szövetségkötés annak a népnek fájdalmas sorsával, amelynek közösségébe élni visszatértetek.

És mit tettetek?

Ahelyett hogy megkerestétek volna annak a magyarságnak a kezét, amelyet a fasiszta bestialitás szintén a szakadékba taszított, megrohantátok s hallatlan politikai korlátoltsággal úgyszólván kizárólagos birtokotokba vettétek az országot. A zsarnokság történetében egyedülálló színjátékot varázsoltatok elő: Ti, alig 200 ezernyi jövevény kisebbség uralmatok alá törtétek a kilencmilliónyi magyar őslakosságot! Megszálltátok az egész államhatalmat, s ahonnan a leglázítóbb visszaélést gyakoroljátok, mindenekelőtt a politikai rendészetet vettétek birtokotokba. Az itt összesereglett s rendőrtisztekké transzformálódott derék borügynökök, bárzongoristák s hasonszőrűek tartják rettegésben a magyarságot. Botor hatalomvágy és uniformisláz ejtett rabságba benneteket és nemcsak a sarki fűszeres kötött sarkantyút, de még bölcs rabbitok is szerzett egy tábornoki uniformist. Csodálkoztok hát, hogy antiszemitizmus van?

S akiknek rendőr ezredesi gúnya nem jutott, azok rávetették magukat e szerencsétlen ország gazdasági életére. Bámulatos gyorsan újjáépítettétek magatokat. Ördöngös gyorsasággal kisajátítottátok a legjobb lakásokat, ami jobb falat akad még az országban, az a ti asztalotokra varázsolódik, ami arany, valuta, érték maradt még az országban, az mind a Ti kezetekben halmozódik fel. Kihívó cinizmussal mentek el a magyar nép végtelen nyomora mellett, s azt mondjátok, hogy sokat szenvedtetek és jussotok van a farsanghoz, egy kis jóvátételhez. Arra nem gondoltok, hogy a harcterekre hurcolt magyarok százezrei pusztultak el, s arra sem gondoltok, hogy hány magyar hazafit gyötörtek halálra a nyilasok, akik közül nem egy éppen a Ti védelmetekben áldozta életét. És arra sem emlékeztek már, hogy alig volt valamirevaló magyar család, aki halálos veszedelmek árán ne dugdosott, vagy valamiképp ne segített volna benneteket. És nézzétek az utcán kolduló hadifoglyainkat, rokkantjainkat, és nézzétek éhes rongyos egész népünket - ők viselik, és nem Ti e háború minden idegtépő böjtjét. De mi nem panaszkodhatunk, mert ma csak a Ti fájdalmatok divat. És csodálkoztok, hogy van antiszemitizmus?

Azt mondjátok, hogy a demokráciát véditek. De ez is csak áltató képmutatás, mert valójában a demokrácia s a velejáró szociális fejlődés nem a Ti ügyetek. Ti az elmúlt liberális világban mérhetetlenül meggyarapodtatok. Ez a demokrácia a magyar proletár-milliók ügye, bízzátok csak ennek védelmét a múlt rendszerekben általatok is csak kihasznált munkás- és paraszttömegekre.

A magyarság józan többsége nem akar több Orgoványt és Kunmadarast. Keressük veletek a békés együttélés, vagy ha ez nem megy, a békés elválás útjait. Nemes haragtokban azt mondjátok, hogy nem vesztek részt az újjáépítésben, hanem kivándoroltok. Sajnos ezt az ijesztgetést nem tudjuk komolyan venni, mert még egyetlen ország sem jelentkezett befogadásotokra. Kitelepülésetek nehéz nemzetközi probléma, amelynek megoldására ki tudja mikor fog sor kerülni. Egyetlen realitás, hogy egyelőre itt kell élnetek. De oly iszonytatóan provokatív a magatartásotok, ha gyorsan és önként nem csináltok egy alapos visszavonulást, megfékezhetetlen tömegfelkelésbe kergetitek az országot.

És mit kell tennetek? Szültetek ugyan valami megbékélési tanácsot, összefogdostatok néhány Parragi-féle mű-magyart, akiknek eszük ágában sincs, hogy megmondják Nektek az igazat, aztán oldalatok felől ott vannak a Zsolt Béla-féle szofisták, akiknek ínyük szintén nem szokott a becsületes önismeret és tárgyilagosság sós kenyeréhez. E jól táplált farizeus zsidók és ál-humánus lakáj magyarok sohse fognak itt semmiféle megbékélést valósággá tenni. Mi ezek helyett a reális ítéletű a termelő munkában becsületes kenyeret kereső zsidósághoz fordulunk azzal a kéréssel, hogy az elrugaszkodott zsidók észre térítésére haladéktalanul a legszélesebb körű propaganda munkába fogjon. Alakítsátok meg mondjuk a "Józan eszű Zsidók Szövetségét" és szólítsatok fel minden exponált közállásban levő zsidót hogy a magyarsággal való megbékélés szent ügyéért állását önként és azonnal hagyja el. Magatok bélyegezzétek meg a tekergő, síber, munkakerülő fajtabelieket, Ti hirdessétek szüntelenül, hogy a ragadozás, az élősködés becstelen és hazaáruló dolog, amely méltán váltja ki a magyarság felháborodását. Ha itt akartok élni, végre számolnotok kell azzal, hogy az újjáépítés nem a kávéházakban s a mulatókban, hanem a gyárakban, a bányákban s a mezőkön folyik. Nektek kell rámutatnotok, hogy amíg messze elkerülitek a nehezebb munkafajokat, addig mindig izzani fog az antiszemitizmus.
Flancos, hivalkodó nőiteket intsétek szerénységre, s bárgyú, denunciáns hitsorsosaitoknak, akik hatalmi őrületükben minduntalan az Andrássy út 60-nal fenyegetődznek, magatok tapasszátok be a száját. Dúsan élő zsidók sem restellik nap mint nap elhalászni a külföld adományait, s vajon ehelyett nem volna-e okosabb, ha versenyeznétek abban, hogy bő falatjaitokat megosztanátok az éhségtől szédelgő magyar munkáscsaládokkal?

A politikai élet irányításában túlméretezett igényeiteket is le kell építenetek, mert több mint gyermeki naivitás, azt hinni, hogy sokáig fenntartható oly helyzet, amelyben a magyarság politikai irányításának jogát Ti bitorolhatjátok A magyar munkásság magyar vezetőket akar és a Ti feladatotok, hogy e tekintetben a párt-zsidókat is józanabb belátásra eszméltessétek. Hát ezek volnának a megbékélés útjai.

Értelmes, Becsületes, Magyar Zsidók!
Bármily kevesen vagytok, Nektek kell elindítanotok a tisztulás folyamatát! Hatalmas, az egész zsidó magatartást átformáló munkához kell fognotok. Bármily nehéz feladat ez, vállalnotok kell, ha békés nyugalomban akartok élni, ha azt akarjátok, hogy végképp lecsillapodjék a magatartásotok által kiváltott vészes indulatok."