A képen KASTL település polgármesteri hivatalának előtere látható, ahol a korábbi polgármesterek portréi vannak kifüggesztve. Közöttük szerepel a náci kor hírhedt polgármestere Kremer polgármester fotója is. Az ő idejében a Kastl Bancé-rendi kolostor épületében SS által felügyelt, a nácik által megszállt területekről elhurcolt gyermekek részére tartottak fenn átnevelő tábort.Önök eltudják képzelni, hogy egy magyar település polgármesteri irodájának falán ott díszelegjen a nyilas korszak nyilas polgármesterének arcképe?
Tehát hallgassanak a németek, mielőtt a magyarokat kezdenék bármilyen alapon bírálni!
Kedves Barátaim!
Tudom, hogy a történelem fekete krónikáinak hírnökei nem vállalkoznak egyszerű feladatra, amikor a jelenkornak mesélni kezdenek. Őseim emléke és neveltetésem folytán soha nem vállalkoztam könnyű feladatokra. Úgy gondolom, hogy az igazság elhallgatásával a múlt bűnöseit a jelenben rehabilitáljuk. Gyerekekkel szemben elkövetett bűnök elhallgatásáért nem lehet mentő körülményeket találni, még az események után hatvanöt év múlva sem. A mesterségesen előidézett felejtés nem más, mint politikai bűncselekmény, amely táplálja a jelen cinizmusát. Ebből a cinizmusból fejlődik ki a tények eltitkolása, majd letagadása. A 60 éves múltra visszatekintő, egyetlen Nyugat-Európában bejegyzett Magyar Iskolaegyesület egyik vezetője voltam, amely az egyetlen nyugat-európai, Bajorországban lévő magyar gimnáziumot alapította. Ez a hely megszűnéséig, az 1956–os magyar emigráció mai napig szellemi értéket teremtő élő szimbóluma volt. Viszont diákjaink mosolya hatvan év elmúltával sem száríthatja fel azoknak a könnyeit és nem enyhítheti szenvedéseit, akik gimnáziumunk épületében a himmleri náci gépezet letagadott és elfelejtett áldozatai voltak. A település politikai és társadalmi vezetése aljas módon betemette 181 Szlovéniából elhurcolt gyermek emlékét. Olyanokét, akiknek szülei az auschwitzi haláltáborban pusztultak el. Olyanokét, akik egy ördögi terv szenvedői voltak. Ezeknek a gyereknek 1942- és 1945 között ugyanazon harangok zúgtak, mint tizenkét évvel később magyar diákjainknak, akik ezt a harangzúgást 1957-ben már szabadon és reményektől telve hallhatták. 1942-1945 között a kastli templom hétszáz éves harangjai a gyászos idők múlását kongatták, miközben meggyötört, elhurcolt szlovéniai árvák éhesen és fázva tértek nyugovóra. Weinberger, Kos Dani, Žmavz Janez és még 180 társának emlékét mélyre ásta a helyi politika és történetírás.
Szlovén barátaink emlékét, ezzel együtt tragédiáját a sötét múltból én tártam fel és hoztam napvilágra.
De ez egy másik történet.
Az egykori gyermek rabokat 2005 nyarán meghívtam, az akkor még működő nemzetközi iskolánkba, az Európai Magyar Gimnázium és Internátusba. Előástam a múltat, és ezzel együtt megástam ellenségeim lövészárkát is. Én nyilatkoztam először a Mittelbayerische Zeitungban a történelem e sötét fejezetéről. Stefan Braun CSU-s polgármester a Mittelbayerische Zeitungban azzal a vezérgondolattal utasította vissza nyilatkozatomat, hogy a Kastl Bencés-rendi kolostorban semmiféle SS által őrzött náci gyermekláger nem működött. Ezt az egész történetet én találtam ki. Hazudozok és egy hecckampányt folytatok a település ellen. Ügyvédi irodák dolgoztak azon, hogy lejárassanak, és mindent megtegyenek azért, hogy találjanak valami morálisan terhelő anyagot az irataim között, amellyel aztán kikezdhetnek, és hiteltelenné tehetnek a közvélemény előtt. A módszer ismerős, hiszen ennek nincsen sem ideológiai, sem pedig földrajzi határa. Ennek ellenére hittem és hiszem mind a mai napig, hogy már nem olyan időket élünk, amelyben ezek a törekvések célba érhetnének. De lehet, hogy az ambergi járásban másképpen járnak az órák.? A helyi CSU főnök magából kivetkőzve a sajtó előtt kicsúfolt és megfenyegetett. amikor kritikával illettem. A nyilvánosság előtt visszautasította kézfogásomat. Nem ijedtem meg, mert tudtam, hogy ilyen emberekkel is fogok találkozni. Vannak olyanok, akikben a bolsevizmus és nácizmus, vagyis a diktatúrák megtorló reflexei kioltatlanul a gének szintjén megmaradtak. Ezeknek az embereknek sörsátorokból és a „bratwurst” mögül kinézve kellemetlen visszatekinteni a múltra. Kínos dolog lehet 2009-ben leakasztani a Kastl polgármesteri iroda falán több, mint hatvan éve ott lógó nacibérenc polgármester képét. Hatvan év után a kastli kolostor falára egy emléktáblát elhelyezni az elhazudott múltról, 181 gyermek tragédiáját hirdetve. Mindezek mellett és ezzel egyidejűleg fölszámolni, de lehetőleg halkan a magyarok félévszázados gimnáziumát, amely ötven éven keresztül fényével és számtalan sikerével nem engedte láttatni a történelem eddig árnyékban meghúzódó meghamisított titkait. 2009-ben Nürnbergben kiállítást tartottak a KASTL SS gyermeklágerről. Az igazság utat tört magának a hallgatás falán! A kiállítás Hamburgba folytatta útját és lassan ismertté válik a KASTL Bencés-rendi kolostor igazi német múltja. Az a múlt amelyet a magyar gimnázium és a magyarok mostak tisztára. A Magyar Iskolaegyesület vezetése ( PDF dokumentum) szerette volna megteremteni az egykori gyermekbörtön helyén az első olyan nemzetközi iskolát, ahol magyar és német kulturális alapon zsidó, keresztény és mohamedán gyerekek spirituális hátterük gyakorlása mellett együtt tanulhattak volna. Mert szerintünk a hit azért van, hogy összekössön és nem azért, hogy elválasszon. Ennek a gondolatnak az egyik támogatója, XVI. Benedek pápa. Ő erről a gondolatról 2006. szeptember 13-án kedden Regensburgban beszélt. Majd ezután meglátogatta Regensburg ortodox rabbiját, Daniel Moragot, akivel sokszor átbeszéltük iskola átalakításával kapcsolatos elképzeléseimet a „Hit békéje, a béke hite” címmel. Az egykori magyar emigránsok nemzetközi iskolája a Kastl Európai Magyar Gimnázium elsőként mi újat akart bemutatni a világnak? A Kastl Gimnázium több mit fél évszázadon át egészen bezárásáig a dél-német és a magyar oktatás és kultúra között egy átvitt értelemben vett hídnak a szerepét töltötte be. Ez a szimbolikus értelembe vett híd, amely a dél-német és a magyar kultúrát volt hivatva összekötni, úgy gondoltam, hogy térben és mondanivalóban lényegesen távolabbi és szélesebb dimenziókon ívelhetne át. A keleti magas kultúrák génekig beágyazott hatásaként fellelhető távoli etnikai összetartozási tudat, és az egykori közös hitvilág, eredetmítosz, a hagyományok, a pentaton dallamok és a közösnek tartott neves ősök tisztelete alapot adhatna ahhoz, hogy a magyarság egyetlen nyugat-európai iskolája, a Kastl Nemzetközi Magyar Gimnázium és Internátus hiteles hellyé váljon azon keleti népek és kultúrák és vallási irányok előtt, akik részint már Nyugat-Európában élnek, vagy majd ezután fognak itt letelepedni. Meggyőződésem és most is hiszek abban, hogy iskolánk jövőjét, kibontakozási irányát a magyar történelem üzenete jelölhette volna ki. Mi ez az üzenet? A Kárpát-medencében törzsszövetségben, majd fejedelmi vezetés alatt megtelepült és i.sz.1000 körül államot alapító magyarság történelme során, földrajzi elhelyezkedésével és sajátos kultúrájával mindig folyamatos közvetítőszerepet töltött be a keleti és nyugati népek és azok kultúrája között. A magyar kultúrtörténet, a kazár birodalom korától (7. század) a törzsszövetségi kortól, a honfoglalás koráig, a magyar államiság megszületésének pillanatától ezer éven át napjainkig azt bizonyítja, hogy egy olyan európai kultúra, amely képes békességben különféle vallásokkal és világnézetekkel együtt élni és termékeny módon együttműködni. Hol van ebben az iskola szerepe? Egy adott iskola a környező társadalom és az intézményt körülvevő kultúra tükre. Itt képződik le a múlt és itt ölt testet a jelen problematikája. Ezen a helyen bukhat el vagy épülhet fel egy sikeres jövő. Ezt a felelősséget hordozta volna az egyetlen nyugat-európai nemzetközi magyar gimnáziumot irányító Magyar Iskolabizottság elnöksége is. Intézményünk vezetése azt a célt tűzte maga elé, hogy a jövőben nálunk tanuló különféle kultúrák gyermekeit a befogadó magyar közösség szeretetével és türelmével úgy integrálja az európai kultúrába és társadalomba, hogy azok töretlenül és érzelmi sérülésektől mentesen megőrizzék etnikai, kulturális és vallási identitásukat, miközben az összetartozási érzésük egyre erősödik. A magyar kultúra ebben a folyamatba, mint közvetítő kultúra kapott volna szerepet. Határozott meggyőződésem, hogy a spirituális háttér hiteles fenntartása és ápolása mellett lehet sikeres pedagógiai eredményeket és megalapozott tudást elérni. A magyar és német, valamint angol nyelvi közegben különféle, a magyar kultúrához vagy kulturális gyökerekhez valamilyen módon kötődő különféle kultúrákat képviselő és különféle vallást gyakorló diákjaink az együtt töltött diákévek alatt megismerhették volna egymás hitéletét és egymás történelmét. Intézményünk a különbségek megismertetésével és kölcsönös elfogadásával akarta megteremteni azt az egységet, amelynek középpontjában a szeretet, a másik elfogadása és a tudás megszerzése iránti vágy áll. Egy ilyen középiskola, olyan felismeréseket és szellemi értékeket képes megfogalmazni, amely példaként szolgálhatott volna mások előtt, azáltal, hogy filozófiájában a súlyt arra helyezi, amely összeköt, de mindezt a másság, a különbség feloldása nélkül. Véleményem szerint a közös tanulásra, a közösen megszerzett tudásra épülő megismerés vezet el a hit békéjéhez, a béke hitéhez. Ennek szellemében szerveztük volna át iskolánkat. Milyen fogadtatásra találtak elképzeléseim a zsidó közösség előtt? Keresztény Zsidó Társaság levele: „ A Keresztény Zsidó Társaság örömmel tett eleget az Európai Magyar Gimnázium meghívásának, szívesen vett részt az iskola modern, európai szintű, a kor igényeit, elvárásait és kihívásait figyelembevevő átalakításában, annak oktatási programjában. A Keresztény Zsidó- Társaság fontosnak tartja az Európai Magyar Gimnázium létét, fontosnak tartja azt, hogy szellemisége valóban európai legyen, hogy a zsidóság, a kereszténység és az iszlám vallási kulturális örökségét megfelelően adja tovább a jövő nemzedékének. Támogatjuk a magyar és német állami szerveknek azon törekvéseit, amelyek elősegítik az Európai Magyar Gimnázium modernizálását és összekötő szerepét népek és vallások között, hirdetve egymás tiszteletét, szeretetét, a toleranciát. E nélkül Európát építeni elképzelhetetlen. Budapest, 2006. június 5 Őszinte nagyrabecsüléssel: Dr. Szécsi József A Keresztény-Zsidó Társaság Főtitkára Milyen fogadtatásra találtak elképzeléseim az Iszlám közösség előtt? Az Iszlám hívők levele: Brief der Münchner Mohammedanischen Uyghur Gemeinde an die Vorstandschaft des Ungarischen Schulvereins. "Bereits kurz nachdem wir uns in Westeuropa niedergelassen hatten, erfuhren wir von der Existenz eines renommierten Gymnasiums von hohem Niveau in Bayern, das von einem uns verwandelten Volk geleitet wurde. Mit Freude haben wir erfahren, dass die Vorstandschaft des Ungarischen Schulvereins, welcher dieses Institut begründet hatte, jetzt den Wirkungskreis der Schule erweitern wird, um sich so, ganz den Anforderungen unserer heutigen Zeit entsprechend, zu erneuern. Wir haben erfreut zur Kenntnis genommen, dass demnach das Gymnasium der neuen Regelung folgend sein Curriculum so umarbeitet, dass es den Mitgliedern der drei großen, verwandten Welt-Religionen den ihnen entsprechend Platz einräumen wird. Wir erkennen an, dass auch in Zukunft das Ungarische die Rolle der verbindenden Kultur darstellen wird, um so sowohl unsere Integration, als auch die anderer außereuropäischer Völker in den europäischen Kulturkreis zu gewährleisten Wir meinen, dass der Ungarische Schulverein mit seinem neuen Programm den aktuellen Problemen und Herausforderungen des 21. Jahrhunderts gerecht werden wird. Wir als mohammedanische, uyghurische Gemeinschaft nehmen diese Initiative mit Freuden an und sind sowohl als mohammedanische, wie auch als uyghurische Volksgemeinschaft zur Zusammenarbeit bereit. Wir nehmen ihre Zielvorstellungen an und unterstützen Sie auch hierbei. Gleichzeitig werden wir uns auch dahingehend einsetzen, um diese Zielvorstellungen auch anderen, mit uns verbrüderten mohammedanischen Gemeinden bekannt zu machen. Wir stehen voll hinter dieser Initiative, wonach auch unsere Kinder an jener, von Ungarn initiierten Schule unterrichtet werden sollen, welche die friedliche Koexistenz der verschiedenen Glaubens-Richtungen zum Ziel gesetzt hat. Unserer Überzeugung nach kann diese Schule jene Erkenntnisse und geistigen Werte formulieren, welche dann auch Anderen als Beispiel dienen. Und zwar dadurch, dass der Schwerpunkt in der Philosophie der Schule dahingehend gesetzt wird, dass es die allgemein menschlichen, verbindenden Elemente betont, ohne aber die Verschiedenartigkeit und Unterschiede aufzugeben. Gerne lassen wir unsere Kinder mohammedanischen Glaubens an einem Gymnasium einschulen, an welchem das Wissen und gegenseitige gründliche Kennen lernen zu jener Erkenntnis führen, dass die Verschiedenartigkeit der Kulturen bereichert, und dass die Hauptfunktion des Glaubens darin liegt, Frieden zu schaffen, nicht aber Kriege zu führen. Wir stimmen darin überein, dass die Erkenntnis, welche auf gemeinsames Lernen und gemeinsam erarbeitetes Wissen aufbaut, zum Frieden des Glaubens und zum Glauben des Friedens hinführt. Wir erkennen an, dass auch in Zukunft das Ungarische die Rolle der verbindenden Kultur darstellen wird, um so sowohl unsere Integration, als auch die anderer außereuropäischer Völker in den europäischen Kulturkreis zu gewährleisten Der Vorsitzende Wir als mohammedanische, ujgurische Gemeinschaft nehmen diese Initiative mit Freuden an und sind sowohl als mohammedanische, wie auch als ujgurische Volksgemeinschaft zur Zusammenarbeit bereit, " Ümit Hamit Generalsekretär der Ostturkestanischen Union Europas, IGFM F O R D Í T Á S Ümit Hamit a Kelet-turkesztáni Európai szövetség főtitkára IGFM Gáncsoskodó németek, avagy " a magyarnak a német soha nem volt barátja". A helyi és távolabbi politikacsinálók nem hagyták azt, hogy terveinket megvalósítsuk. Nem hagyták, hogy az épületegyüttes magyar irányítás alatt maradjon és megalapítsuk Európa első és egyetlen vallások közötti nemzetközi oktatási intézményét, a "Hit békéje, a béke hite" szellemében. Az iskola épületét megpróbálták átpasszolni egy német dúsgazdag katolikus iskolahálózatnak, amelynek későbbiekben semmiféle magyar vonatkozása nem lett volna. Ennek a német katolikus iskolahálózatnak, nevezetten, a Kolpingnak az egyik elnökségi tagja, a szövetségi állam CSU képviselője volt és a felszámoló biztos barátja és munkahelyi kollegája . A helyi hatalom által ránkoktrojált felszámoló, illetve csődbiztos szintén politikus, volt és a helyi járás CSU főnöke. Ötven éves oktatási engedélyünk semmivé porladt és a magyar emigráció Kastlban lévő tárgyi vagyonát ahelyett, hogy szegény sorsú, szórványban élő magyarok iskolái között oszthattuk volna szét, ehelyett 8 kamion vitte egy román város román polgármesteréhez. Ez volt a helyi német politika bosszúja? Ki tudja! Mindenesetre igen sérelmezték, hogy feltártam a település meghamisított elhallgatott múltját! Az egykori náci polgármester hitlerbajuszos arcképe még mindig ott virított a Kastl település polgármesteri irodájának falán, hiszen Ő is a helyi történelem egyik jelentős alakja volt. Krämer náci polgármester ebben a parányi faluban már 1935-ban utcát nevezett el a birodalom nemzetvezetőjéről. Krämer polgármestersége alatt alakították át a Bencés-rendi kolostor-erődöt a himmleri tervek szerinti SS által őrzött gyermeklágerré. Megfogadtam, hogy addig küzdök, ameddig nem ismeri el a helyi politika a település letagadott múltját és nem helyeznek el emléktáblát a 181 elhurcolt gyermek emlékére a várerőd falán, valamint arról a magyar iskoláról, amelyik félévszázados ottléte alatt nemzetközileg ismertté tette ez a helyet,és nem veszik le Krämer náci polgármester képét a polgármesteri iroda faláról. Végül a Müncheni ügyészséghez fordultam (Magyar nyelvű változat. Részletek a beadvány szövegéből) Igen Tisztelt Főügyészség! Németországban egyesületünk, a Magyar Iskolaegyesület, mint közhasznú egyesület 1948 óta működik. Ez az egyesület alapította Nyugat-Európa egyetlen Magyar Gimnáziumát. Ez a gimnázium 1957-től 2006-ig működött az ambergi járáshoz tartozó Kastl faluban, az ott levő 800 éves egykori bencés kolostorban A helyi politika 1945-től 2007-ig eltagadta, meghamisította a település náci múltját. Ezt a tényt elhallgatta az iskolaalapító Magyar Iskolaegyesület tagsága előtt is. Az egykori bencés kolostorban 1942-1945 között emberiség ellenes háborús bűncselekményt hajtottak végre. A kolostor SS-ek által őrzött náci gyermeklágerként működött, Szlovéniából hurcoltak ide gyerekeket és tartottak fogságban. A gyerekek szüleit, mint szlovén ellenállókat nagyrészt kivégezték vagy Auschwitzban pusztították el. Ezt a tényt én tártam fel és hoztam először nyilvánosságra a helyi sajtóban a Mittelbayerische Zeitungban. A cikk megjelenése után a helyi polgármester szintén egy sajtócikkben a történelmi tényeket megcáfolta. A Mittelbayerische Zeitung szeptemberi számában, az én cikkemre választ adva úgy nyilatkozott, hogy amit állítok az nem igaz, csupán hisztériakeltés és hecckampány. Kastl CSU-s polgármestere Braun úr továbbra is az irodája falán tartja annak az egykori prominens náci párti polgármesternek az arcképét, aki hivatali ideje alatt a bencés kolostorban emberiség ellenes bűncselekményeket valósítottak meg vagy e bűn megvalósításának tevékeny részese volt. A település weblapján e történelmi tényről a helyi történészek szintén hallgatnak. Németországban bűncselekményt valósít meg az, aki emberiség ellenes bűncselekményeket, mint tényt meghamisít vagy eleve tagad. A polgármester és a helyi politikai tényezők 181 általam nevekkel is megjelölt gyermek ellen elkövetett emberiség elleni bűncselekmény tényét próbálta és próbálja mind a mai napig eltagadni. A tényekről történő megemlékezést elhárítja. A cselekményt az is súlyosbítja, hogy politikailag felelős személyről (polgármester) és egyéb politikailag és társadalmilag frekventált személyekről van szó. A polgármester a háborús bűncselekmény tagadását nagy nyilvánosság előtt a sajtó útján követte el. Kérem a Főügyészséget, hogy az ügyben nyomozást rendeljen el. A helyi igazságügyi szervekben nem bízom. Vélelmezem, hogy ezen hivatalok és szervek e számukra kényes téma miatt jelentős politikai befolyásoltság alatt állhatnak. A Müncheni Főügyészség beadványomat először a Nürnbergi, majd az Ambergi Ügyészséghez továbbította. Az ambergi ügyészség vezetője, Herr Riedl a vizsgálat lefolytatása után tényként vette tudomásul a náci gyermekláger Kastl második világháborús meglétét és tevékenységét. De ugyanakkor a Kastl polgármester nyilatkozatával és magatartásával kapcsolatban semmiféle büntető körülményt nem tárt fel. Az Ambergi Főügyészség határozata ellen a Nürnbergi Főügyészséghez fellebbeztem (lényegi rész a magyar nyelvű fellebbezésből) 3. Ha Stefan Braun kastli CSU- polgármester valóban nem tudott arról, hogy milyen SS által őrzött náci gyerekláger működött a kastli bencés kolostorban, akkor miért azt írta az általa kiadott helyi újság, hogy (idézet) „Es ist in Kastl allgemein bekannt, dass von 1942 bis 1945 Kinder aus Slowenien auf der Klosterburg untergebracht waren.“ A Nürnbergi Főügyészség részéről: Az ügyészség válaszában hosszasan részletezte, hogy Stefan Braun polgármester nem azért tagadta le a kastli bencés-rendi kolostor épületének náci múltját, mert ezt szándékosan tagadni akarta, hanem azért, mivel nem volt arról tudomása, hogy azon a településen, ahol polgármester, mi történt 1942-1945 között. Továbbiakban szintén hosszasan ecseteli az ügyészi válasz, hogy a náci vezető Josef Kerämer polgármesternek nem volt jelentős befolyása arra nézve, hogy a településen SS által őrzött gyermek láger működött. A községi hivatal falára akasztott képe pedig nem azt jelenti, hogy a jelenlegi polgármester azonosulna egykori elődje politikai nézeteivel. Bajorország 2009 Az olvasóra bízom, hogy eldöntse, létezhetne-e ilyen Magyarországon, ebben az állandóan stigmatizált, meggyötört, antiszemitának bélyegzett országban. Az én válaszom, nem, nem létezhetne! 2008 februárjában Nürnbergben levéltári kutatók és volt szlovén gyermekfoglyok, barátaim összefogásával kiállítást rendeztek Bajorország második világháborús gyermeklágereiről, germanizációs programjáról. Ambergi járás és Kastl település politikai tényezői szemérmesen távol tartották magukat a kiállítás megnyitójától. * Én meg tovább álmodom azt az iskolát, amelyet a hit békéje, a béke hitéről szerettem volna elnevezni. Talán egyszer valóra válik. Média utalások: ( Kattintással) SCHVARZE TAGE IN KASTL (Bodó Kirchsteuer Attila) ( http://docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:JdEUZusLmPQJ:media.de.indymedia.org/media/2009/02//241529.pdf+KastlUngarisches+Schukverein+ev&hl=de&pid=bl&srcid=ADGEESjwad0QAX9RljsHwk-YZgk4AUuUq65TmGIZvCw55LvB9ImZhuRTh5JtlOThFcZHfYr_cugxUcsqPtC-u3bZP3jmZ9Ul4lHH6z5pkkYAN3sFtQnQspUJGAiqexg6HOrAeG6R_0pQ&sig=AHIEtbRiUzu-6FZOjReq2FmlPZY9Oz_EUw ) http://de.wikipedia.org/wiki/Kastl_(im_Lauterachtal) http://www.mittelbayerische.de/index.cfm?pid=3075&pk=350276&p=1 Ein Lager für die „gestohlenen Kinder“ 27.01.2009, 15:24 Uhr, Mittelbayerische http://www.mittelbayerische.de/index.cfm?pid=2735&pk=350223 http://de.indymedia.org/2009/02/241425.shtml Kastl náci múltja és egy Nemzetközi Magyar Gimnázium 2006. június 24. szombat,
Magyar Iskolabizottság Elnökségéhez!
Nyugat- Európában való letelepedésünket követően, hamarosan tudomást szereztünk egy rokonnép által vezetett magas színvonalú gimnáziumról Bajorországban. Örömmel értesültünk, hogy az intézményalapító Magyar Iskolabizottság Elnöksége az iskola tevékenységi körét kibővíti és teljes mértékben a kor követelménye szerint akar megújulni. A kibővített formában működő gimnázium a három nagy vallási körnek helyt adva szervezi át oktatási tevékenységét. A gimnáziumi oktatásban továbbra is magyar fogja az összekötő kultúra szerepét játszani és elősegíteni az integrációt az európai kultúrában. Úgy gondoljuk, hogy a Magyar Iskolabizottság tevékenységével Európa XXI-i századi aktuális problémájára kíván választ adni . A mohamedán ujgur közösség örömmel fogadja ezt a kezdeményezést, és mint mohamedán de egyben, mint Ujgur nemzeti közösség készen áll az együttműködésre.
Elfogadjuk a és támogatjuk célokat és azokat egyéb testvéri mohamedán közösségek előtt is ismerté tesszük.. Támogatjuk azt, hogy gyermekeink a magyarok által a vallások békés egymás mellett élését célul tűző iskolájában tanuljanak. Meggyőződésük hogy egy ilyen középiskola, olyan felismeréseket és szellemi értékeket képes megfogalmazni, amely példaként szolgálhat mások előtt, azáltal, hogy filozófiájában a súlyt arra helyezi, amely összeköt, de mindezt a másság, a különbség feloldása nélkül. Mohamedán gyermekeinket szívesen iskolázzuk be egy olyan gimnáziumba ahol a tudás, a megismerés elvezet ahhoz a felismeréshez, hogy a kultúrák különbözősége gazdagít és a hit azért van, hogy ne háborút, hanem békességet teremtsen. Egyetértünk azzal, hogy a közös tanulásra, a közösen megszerzett tudásra épülő megismerés vezet el a hit békéjéhez a béke hitéhez.
Amennyiben
1. Stefan Braun polgármesternek valóban a történelmi ismeretek hiánya miatt, tudatlanságból nem volt fogalma arról, hogy azon a településen, amelynek ő a polgármestere, mi történt 1942 és 1945 kötött, akkor nem azt kellett volna nyilatkoznia, hogy (idézet) (Zitat) Braun:” In Kastl war kein Nazi-Lager," / Kastlban semmilyen náci láger nem volt/, hanem azt kellett volna nyilatkoznia , hogy a Magyar Iskolaegyesület másodelnökének sajtónyilatkozatát, annak tartalmát tanulmányozni fogom, mert ez a történelmi korszak számomra ismeretlen. De ehelyett Stefan Braun kastli CSU polgármester inkább tagadott és arrogáns módon nyilatkozott.
2. Ha Stefan Braun kastli CSU-s polgármester valóban nem tudott arról, hogy milyen SS által őrzött náci gyerekláger működött a Kastl bencés kolostorban, akkor hogy és kitől került hozzá az a kép, amely 1945-ben készült és a deportált gyerekeket ábrázolja a kastli kolostor lépcsőjén?
Ez a kép Stefan Braun kastli CSU polgármester által kiadott helyi újságban jelent meg.
4. Általánosan ismert az, hogy 1942-1945 között Kastlban a kolostorban Szlovéniából származó gyermekeket „ szállásoltak el” )
5. Stefan Braun kastli CSU- polgármester valóban nem tudott arról, hogy milyen SS által őrzött náci gyerekláger működött a kastli bencés kolostorban, akkor ki készítette azt a fotót, amely 2005 nyarán készült és az időskorú egykori gyerekláger lakókat ábrázolja a Kastl vár előtt, és ezen a csoportképen én is látható vagyok? Ez a kép szintén Stefan Braun kastli CSU- polgármester által kiadott helyi újságban jelent meg 2006-ban. A volt gyerekláger foglyok pedig 2005 nyarán keresték fel rabságuk egykori helyét. Stefan Braun Kastl CSU polgármestere pedig egy évvel később, 2006. év szeptemberben azt a kijelentést tette (idézet) (Zitat) Braun: In Kastl war kein „Nazi-Lager“ (Kastl-ban semmilyen náci láger nem volt).
Tisztelt Főügyészség!
Ezekkel a fent feltárt tényekkel kívánom bizonyítani, hogy Stefan Braun oly módon tagadott le egy el nem évülő emberiség ellenes háborús bűnt, amely Kastlban történt 1942-45 között, hogy arról, mint felelős polgármesternek tudomása kellett legyen.
Josef Krämer egykori polgármester a NSDAP párt prominens tagja volt. Igen serény volt abban, hogy kiérdemelje a felsőbb NSDAP vezetők bizalmát. 1935-ben elsőként nevezett el Hitlerről egy Kastl-ban lévő utcát. Soha nem emelte fel szavát az ellen, hogy az általa irányított településen Szlovéniából elhurcolt gyerekeket SS-ek által őrzött lágerben tartsanak fogságban. Olyan gyerektábor alakítsanak ki, amelyben szüleiktől megfosztott kiskorú gyermekek százait tartottak rabságban, ezzel éveken keresztül megvalósítva az egyik legaljasabb emberiségellenes bűncselekményt. Josef Krämer vezető náci párti tag a Kastl település szégyene. Arcképe mind a mai napig látható egy közintézmény falán.
Herr Riedl ambergi Oberstaatsanwalt /vezető ügyész/ az írja, hogy magában az a tény, hogy Josef Krämer képe látható a falon, nem azt jelenti, hogy Stefan Braun egyetért egykori elődjének a politikájával és magatartásával.
Az én véleményem szerint ennek a náci figurának a megörökítése és arcképének a kihelyezése egy közintézmény falán viszont azt sem jelentheti, hogy Kastl polgármestere, Srefan Braun és a helyi politikai tényezők elítélnék ezt az inkriminálódott személyt és elhatárolódnának tőle.
Tisztelt Hüttner Főügyész Úr!
Ha a fenti gondolatmenetből indulunk ki, és erre épülne fel a német büntetőjog logikája, akkor miért nem látható a szövetségi hadügyminisztérium falán Hermann Göring birodalmi marsall képe, aki egykor német hadügyminiszter volt.
Vagy miért nem látható a Német Szövetségi Parlament aulájában Adolf Hitler képe, aki egykor szintén Németország kancellárja volt és ezáltal része a német történelemnek.
Azért nem látható ezeken a helyeken fenti náci vezetők portréja, mert a jelenlegi hadügyminiszter és szövetségi kancellár, de remélhetőleg egyetlen német politikus nem tekinti magát ezen személyek sem szellemi, sem pedig történelmi örökösének.
Ezt Kastlban és Ambergben ezek szerint másképpen gondolják?
A náci polgármester fényképe, valamint a náci gyerektábor letagadása Kastlban, tehát ez a két esemény együttesen, napjaink német jogi és erkölcsi rendjébe nem illeszthetőek be és ezért felvetik a büntetőjogi felelősség kérdését.
Erre a kérdésre még az ügyben nem született az ügyészség részéről megnyugtató válasz.
1945-óta joga lett volna a széles nyilvánosságnak megtudni azt, hogy mi történt Kastlban.
De ezt a helyi politikusok nem csupán elhallgatták, de még a XXI. században is megpróbálják letagadni. Ami Kastlban történt a második világháború ideje alatt az közérdekű adat és információ. Eddig ezt szánt-szándékkal elhallgatták.
A gimnáziumot alapító Magyar Iskolaegyesület e.V- tagjainak és az 1957-2006 között itt tanuló diákoknak joguk lett volna megtudni az igazságot. Joguk lett volna ahhoz, hogy ezen információk birtokában eldöntsék azt, hogy akarnak-e egy ilyen múltú településen élni, tanulni vagy dolgozni.
Ha személy szerint én korábban megismertem volna a település XX. századi szégyenteljes és politikusok által elhallgatott, majd letagadott múltját, soha nem tettem volna be a lábamat erre a helyre. Mert ahol ilyen erkölcsi értékrend uralkodik ott nincs keresnivalóm.
Gyermekemet sem engedtem volna egy percig sem ezen épület falai között tanulni.
Az a véleményem, hogy ahol elhallgatták a múltat, ott nincs hiteles jelen, és ott nem lehet becsületes jövőt építeni.
Ezt az igazságot a jelen bizonyítja a legjobban
Meg vagyok győződve arról, hogy amit teszek, az a tisztesség talaján áll és meghurcolt emberek emlékét védi az elhallgatás, a letagadás és a történelemhamisítás, és az önhitt politikai arroganciával szemben, amely ebben az ügyben még büntetőfelelősséget is hordoz.
Ennek reményében nyújtottam be fellebbezésemet.
Prognózisom beigazolódott, mely szerint Ambergben ebben az ügyben soha nem fog megnyugtató jogi válasz születni, hiszen az ügy politikai konzekvenciákat is hordoz.
De az, hogy Amberg környékén valóban minek van prioritása, a pártpolitikai érdekeknek vagy a jognak, az a közeljövőben kiderülhet!
Mert sajnos még létezhetnek olyan helyek, ahol az igazságot a gazságtól csak egy - i - választja el egymástól.
Tisztelettel: Bodó Kirchsteuer Attila
Az iskolaalapító Magyar Iskolaegyesület II. elnöke
Az Európai Magyar Gimnázium (gGmbH)
Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság
Ügyvezető igazgatója
Bodó Kirchsteuer Attila
Europäisch Ungarische Gymnasium KASTL Klosterburg
