Rövid életrajz:
dr. nemes albisi Csomóss Miklós fogorvos. Szépapám nemes karatnai és altorjai Bodó János egyik unokája. Anyai oldalon törzsökös magyarországi, majd a 16. századtól erdélyi "possessionata nobilitate" család. Apai oldalon az erdélyi székely albisi Csomoss armális nemesek leszármazottja, akik címeres nemeslevelüket 1629.Július 24-én Habsburg Ferdinándtól kapták (Liber Armurum Hungariae 169.T.5 Csomoss Mihály és felesége Versendy Borbála és gyermekeik. Gen. Füzetek 1904. évf.109. lap)
A Magyar Közösség legelső asztaltársaságainak a tagja. A húszas években az első magyar nemzeti szocialista párt alapítója, majd 1928-ban a Nyilaskeresztes Pártigazgatója lett, de 1939-ben a túlzott német befolyás miatt kilépett a pártból és Bajcsy-Zsilinszky Endre táborához csatlakozott. Támogatta a népi
mozgalmat. Kapcsolatba került a munkásmozgalom Demény illetve Weisshaus vonalán működő képviselőivel.
Az ellenállási mozgalom aktív tagja volt. A Magyar Hazafiak Szabadság Szövetségének alapítója és vezetője. Az ellenállásban szoros kapcsolatban állt Bajcsy-Zsilinszky Endrével, és Fall Endrével, a Revíziós Liga elnökével, aki egyik irányítója volt annak a titkos diplomáciai hálózatnak, amelyik a semleges országokban működött és a szövetséges hatalmakkal igyekezett fegyverszüneti megállapodásra jutni. Mindkettőjük bújtatásában nagy szerepet játszott. Előkészítője a Faust küldöttségnek. Nyilas puccs után bujdosásra kényszerült.
Idézet : A történelmi fogalmak és Mester Miklós életútja
A nácizmussal való szembenállás során, ha nem is tömegével, de létrejöttek ilyenfajta „koalíciók” kommunisták és konzervatívok között, jobb- és baloldal között. Példa erre Mester Miklóssal is szoros kapcsolatban álló társaság, a Csomóss Miklós köré szerveződő ellenállási mozgalom, a Magyar Hazafiak Szabadság Szövetsége. Politikai nézetét tekintve igen heterogén összetételű kör volt ez, ahol a közös platformot egyrészről a németellenesség jelentette, másrészről a szociális érzékenység. „Számomra nemcsak természetes volt, hanem – hogy úgy mondjam – felemelő is, hogy itt együtt tud működni Csomóss, az erősen nacionalista magyar, a svábból asszimilált, nagyon jó magyar érzésű, kommunista nézetű Faust Imrével”[15] – fogalmaz Mester Miklós.
Az erdélyi származású Csomóss Miklós a húszas években az első magyar nemzeti szocialista párt alapítója volt, majd 1928-ban a Nyilaskeresztes Párt igazgatója lett. 1939-ben azonban kilépett a pártból, mert úgy látta, hogy ott egyre erőteljesebben érvényesül a német befolyás, és Bajcsy-Zsilinszky Endre táborához csatlakozott. „Központi hely volt Csomóss lakása. Oda kubikosok is jártak, orvosok, mindenki. Csomóss nem volt széles látókörű ember, de a szociális érzéke kifejlődött. Hozzá járt József Attila is”[16] – emlékszik vissza Mester. De József Attilán kívül rendszeres vendégei voltak Weisshaus Aladár kommunista frakciójának hívei, Szász Béla, Fall Endre, Gellért Andor, Faust Imre, Hamza D. Ákos, Csomor Gusztáv, Bajcsy-Zsilinszky Endre, báró Atzél Ede, Dudás József, a kommunista Somogyi Miklós, de megfordult ott az ifjú gróf Bethlen István és maga Bibó István is. A bevezetőben idézett gondolatok megfogalmazásánál ebben a társaságban szerzett benyomásai is szerepet játszhattak.[17] Érdekessége a társaságnak, hogy nemcsak Csomóss Miklós, de számosan közülük (Unghváry Sándor, Szász Béla) tagjai, sőt alapítói voltak az 1920-as évek közepén az első nemzeti szocialista pártnak. Később azonban, amikor az erősen német befolyás alá került és a német térhódítás eszköze lett, szembefordultak a mozgalommal.[18] A radikális jobboldalról indulók mellett azonban ott voltak az illegális kommunisták köreiben jártas mozgalmi emberek. „Egyszóval igen vegyes alakulat volt ez, de kétségkívül Hitler-ellenes” – összegzi a társaság összetételét Mester. A német fenyegetés erősödésének hatására a legmegbízhatóbb belső kör Magyar Hazafiak Szabadság Szövetsége néven illegálisan működő ellenállási szervvé alakult, akik a konspiráció szabályai szerint működve a katonai ellenállásban is szerepet vállaltak. Mester Miklóssal, a kormányba beépített államtitkárral az ellenállási munkában is szoros együttműködésben álltak."
A háború után megalakította a "Nemzeti Ellenállásban Részt vettek Szövetségét". Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete értelmében a nemzeti ellenállási mozgalomban szerzett érdemek elismeréséül tagja lett annak a 60 főből álló társulatnak, akikből igazoló bizottságok alakíttak 1947. januárjában a Magyar Közösséggel kapcsolatos összeesküvés vádjával, mint amerikai hírszerzőt letartóztatták. A hamis vád ellene az volt, hogy adatokat gyűjtött a szovjet csapatokról. Átadták a szovjet hatóságoknak. A Szovjet Hadsereg Katonai Törvényszéke 1947-ben 20 évi szabadságvesztésre ítélte. 1955 végén tért haza a szovjet fogságból. A forradalom után Svájcba emigrált. Lánya és két unokája ott él.
Az első Magyar nemzetiszocialista Párt, --Szálasiék megjelenése előtt-- (1922-1938) történelmi-politikai és kultúrális környezete és a Barta Miklós társaság.
Illyés Gyula és József Attila, a két költő fontos működési, mondhatnánk közéleti terepe
1928 és 1933 között a Bartha Miklós (BMT) Társaság. Mindketten 1928 őszén kezdenek el járni a Társaság üléseire és előadóestjeire. József Attila itt talál új barátokat Vágó Márta „elragadása" után.
És Illyés?
Egy 1935-ös vallomását idézzük: „Egy célom volt mindig.
A zsellérség és a cselédség sorsán javítani. E célból mindenkivel társulok. Különböző
mozgalmak közeledtek e kérdés felé, én valamennyit támogattam, a szocialistákat
éppúgy, mint az ifjúsági egyesületeket." (Naplójegyzetek, 1935. jan. 30.)
Mivel a Bartha Miklós Társaság (BMT) előadásain és röpirataiban már 1928 tavaszától
megtalálható a "Ki a faluba" programja, célja megvalósítását itt is remélhette.
Illyés Gyula 1928. október 17-én részt vett a BMT egyik ülésén, ahol háborúellenes propagandát
határoztak el. József Attila ugyanekkor cikket írt a Bartha Miklós Társaság októberi Értesítőjéről a Századunkba.
A BMT Falubizottsága novemberben vitaest-sorozatot tartott a parasztkérdésről. Ezen József Attila bizonyára részt vett, hisz erre épült (volna) Az európai parasztpártok és a magyar országos parasztpárt című előadása a Dénes István vezette Magyarországi Földműves és Munkáspárt 1929. március 24-i kongresszusán, melyet a hatóságok betiltottak. Mindketten szerepeltek viszont 1929. február 27-én a BMT Magyar Föld-estjén a Vigadóban. A Magyar
Föld-est folytatásaként megjelenő Új Magyar Föld című röpirat első számában közli József Attila Istenem és Megfáradt ember, valamint Illyés Gyula Szegénylegény és Szomorú béres című költeményeit. (1929. júl.-szept). A második számban olvashatjuk Illyés Gyula A Tiszánál című versét, József Attila pedig előbb bírálatot ír a
röpiratról (Új Magyar Föld és - néptelen szavak. Előőrs, 1929. dec. 21.), majd védelmébe
veszi azt és a Társaság működését a konzervatív körök támadásával szemben. {Magyar Mű és Labanc Szemle. Új Magyar Föld, 1930. jan.-márc). 1930. március 23-án ismét együtt szerepelnek a Vigadóban, a BMT által rendezett
Magyar Ifjúság Ady emlékünnepélyén. József Attila Ady emlékezete című versével, Illyés Gyula pedig erre az alkalomra írt Ady ünnepén a pesti Vigadóban (1930. márc. 23.) című kilenc szakaszos, hangulatában Babits Petőfi koszorúi című költeményével rokon ódájával, melyet utóbb a nem közölhető versei közé sorolt (Illyés
Mária szíves közlése). Ezt megelőzően a BMT 1929. december 15-i első országos kongresszusán a Társaság néhány tagja hitet tett a tudományos szocializmus eszméinek tanulmányozása mellett, vagyis a BMT balra tolódott. Emiatt tényleges vezetőjük, Fábián Dániel orvos elveszítette pesti állását és fél évig vidéken dolgozott.
Ez adott lehetőséget arra, hogy a sógoránál, Hódmezővásárhelyen tartózkodó József Attilával röpiratot írjon "Ki a faluba" címmel. Közben, 1930 tavaszától a Társaságon belül szervezőmunkához látott Szász Béla, a BMT egyik alapítója, aki egyben egyik alapítója volt la Magyar Nemzeti Szocialista Pártnak.
Fábián Dániel háttérbe vonulásával/szorításával vakum keletkezett és ezt próbálta kihasználni a Társaságon belüli tagtoborzással; a párthelyiség is a BMT egyesületi szobáiban székelt. Terjeszkedésük a BMT vezetésének átvételével fenyegetett. Ez ellen, tehát a Magyar Nemzeti Szocialista Pártnak a Társaságon belüli térnyerése ellen tiltakozva 1930. október 31-én Fábián Dániel, Simon Andor, Lakatos Péter Pál, József Attila, Kodolányi János, Halmos Béla, Vass László, Gál István, Gunda Béla és Olt Károly kilépett a Bartha Miklós Társaságból. A kilépők között nem találjuk Illyés Gyulát, ő ugyanis ekkor a Magyar Nemzeti Szocialista Párt tagja volt.
1930 őszén jelent meg Csomoss Miklós : "Mit akar a Magyar Nemzeti Szocialista Párt?" című röpirata.
Bővebben:
