BODÓ NÉV
BODÓ, előfordul több helynevekben, mint Bodófalva, Bodóháza, melyek oda mutatnak, hogy magában személynév, a minthogy több családok is hivatnak e néven. Alkalmasint a Bódi módosulata, mint Kati, Kató, és magashangon Peti, Pető. (A magyar nyelv szótára Czuczor-Fogarasi)
BODÓ NEVŰ HELYSÉGEK
BODÓFALVA Régi tót falu Túrótz Vármegyében, birtokosa Bodó Uraság, tótúl Bodovitze, hajdan Othmárnak is neveztetett, mivel IV. BÉLA 1258-ban Othmár Pálnak ajándékozta, fekszik Mosócztól mintegy fél mértföldnyire. Határja középszerű.
BODÓHÁZA. Magyar falu Bihar Vármegyében.
BODÓHÁZA. Szabad puszta Poson Vármegyében, fekszik Egyházfalvának szomszédságában, mellynek filiája. Határja, legelője elég, alkalmatos piatza, és malma van; fája kevés, réttyei középszerűek, második Osztálybéli.
Bodó-Kő-Váralja, (Pod Boldok), Abauj vmegyében, magyar-orosz m.v. Kassához délre 6 mfdnyire: 1221 r. kath., 258 gör. kath., 19 zsidó lak. Romai- és görög kath. paroch. templomok. Van itt egy csinos kastély és kert, sok gazdasági épület, sweiczi tehenészet, híres bort termő szőlőhegy, szép erdő. Régi várát a Rákócziak építették. F. u. gr. Péchy család. Ut. p. Visoly.
Földbirtokos(Possessionata Nobilitate) és címeres nemes BODÓ családok
Bodó alias Pap: Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) 118. T. 6. B. József s felesége Rósa Annától szül. gykei: János, István és Mihály 1697. Február elsején I. Habsburg Lipóttól nyertek c. n. l. – Kihird: Pest vm. 1697. – Pestvm. lt. – Nemesi Iratok B. 28 . ( Siebmacher's Wappenbuch) Címer/Wappen: In R. auf gr. Boden unter gr. belaubter Zerreiche ein r. gewaffneter linksgekehrter Storch, im Schnabel eine sich krümmende Schlange haltend. – Kleinod: R. gewaffneter flugbereiter Sperber, in d. erhobenen Rechten einen r. Apfel haltend. – Decken: bg. – rs. Adels- u. Wappenbrief v. König Leopold I. d. d. Wien, 1. Februar 1697 (Kundgemacht: Pesth. Pesther Comitat, 25. Februar 1697) für Josef Bodó aliter Pap als Haupterwerber u. für seine Ehefrau Anna sowie für seine Söhne: Johann, Stefan u. Michael als Nebenerwerber. (Orig. Ctt. A. Pesth).(Kempelen Béla: Magyar nemes családok 1. kötet) Czímeres levele kelt 1585. (A család tulajd.) – Utóbb 1697. febr. 1. újból címeres levelet nyer a család. (Pestm. lt.; OL.: 270-1902.) –
Bodó alias Várady: Péter Nemessége 1674. október 22., Gyulafehérvár lásd:. Gyfv. kpt. Prot. Lad. Illyei 244.
Apafi Mihály címer F 7 Armales No. 74
Bodó de Ákosfalva
Bodó de Belényes: Nemeslevele1652-ből való. lásd.:. Gyfv. LR. XXV/684 (Kempelen Béla: Magyar nemes családok)
Bodó de Bodófalva: (Nagy Iván: Magyarország nemes családjai):Turócz vármegyéből ered. Ott van Bodófalva (Bodovicze), honnan az előnevet veszik. Úgy látszik, a család őse volt azon bodói Bodónak fia Lőrincz, kinek özvegye 1364-ben Jakab nádortól ítélet-levelet kapott*. – E családból volt Mátyás, ki Turócz vármegyéből Gömör vármegyébe szakadt, ott táblabíró, és a Koháryaknak murányi és baloghi uradalmi ügyvéde volt. 1751-ben „Juris Prudentia“ czimü munkát irt. Nógrád vármegyében 1755-ben bodofalvi Bodó András a kétségtelen nemesek sorában áll*..Első ismert őse az 1258. évben élt Bodov fia László az Otmárföldjére nyert királyi adományt. – Nemz. Zsebkönyv II. r. 110. – Kempelen II. 272–274. Turóc megyei régi nemes család, melynek első adománylevele 1224-ből való, BODOV fia LÁSZLÓ és BARANA fia PÁL királyi adományt nyernek az Otmárföldjére, melyet ők vettek. Ezen BODOV fia LÁSZLÓ az első ismert ős, a szakadatlan leszármazás pedig BODÓ IMRÉ-től jön, aki 1580. körül élt. Jelenleg Bars vármegyében Nagy-Szelezsényben birtokoscsalád. A családnak két ága ismeretes. Az úgy látszik kihalt Gömörmegye-i ág őse Dávid, akinek tarnói Valovits Zsuzsannától született András nevű fia (szül. 1636., megh. 1708. márc. 10.) ev. püspök volt. Fia András rimabányai lelkész, akinek fiai Mátyás, András, János és Jónás voltak. Közülük Mátyás (szül. 1690.) táblabiró volt. Fia Mátyás 1769. körül Csetneken élt. A család ezen ágának további leszármazása ismeretlen.Másik ágának őse a XVI. század vég efelé élt Imre. Az ő ágán is több leszármazott volt, kiknek utódait nem ismerjük (l. errevonatkozólag szerzőnek a »Magyar Nemes Családok« c. munkájának II. kötete 273. oldal. Címere: kék paizsban hármas halom koronás középsőjén könyöklő páncélos jobb kar kardot tart. Sisakdísz ugyanaz. Foszlányok:ezüst-vörös, arany-kék. Vallása: róm. kath. A család egyik ága később elszármazott Hevesmegyébe is, ahol Péter 1765. Turócmegye bizonyítványával igazolta nemességét. Egy másik ága Gömörmegyében telepedett le s Csetneken volt birtokos. B. LIPÓT, Bars várm. volt alispánja († 1898. márczius 10. Nagy-Szelezsény). Neje: nedeczei NEDECZKY Izabella († 1870. nov. 22. Nagy-Szelezsény). Gyermekei: 1. ERZSÉBET (szül. 1858.). Birtoka és lakása: Nagyszelezsény (Bars várm.). 2. PÉTER László (szül. 1862.). Lakás: Galgócz. 3. JÁNOS (szül. 1864.), Bars várm. tb. főjegyzője és várm. aljegyző. Lakás: Aranyos-Marót. 4. ISTVÁN (szül. 1866.), m. kir. állampénztári tisztviselő. Neje: örvistyei SZUCSÁNYI Margit (szül. 1874-ben, Galgócz Sz. Nándor [† 1900.] és palásthi Palásthy Izabella leánya). Esküvő: 1895. Galgócz. Lakás: Aranyos-Marót. leányuk: LENKE (szül. 1899. aug. 12.). 5. LAJOS (szül. 1868.), az osztrák-magyar bank kecskeméti fiókintézetének főnöke. Neje: bizáki PUKY Mariska (szül. 1875. Tomor), P. Andor és borzovai Téglássy Karolin leánya. Esküvő: Tomor 1893. B. LIPÓT testvérének B. SIMON-nak († 1863.). Neje: felsőesztergályi FRECSKA Zsuzsánna (szül. 1824. jul. 13. Losoncz). Lakás: Nagyszelezsény. Leányuk: ILONA (szül. 1855. nov. 7.). Férje: KONKOLY-THEGE Gyula (szül. 1848. Bars-Endréd, † 1897. decz. 11. Budapest) Esküvő: 1874. jul. 1.
Jeles képviselője:
Bodó Mátyás (bodófalvi),
ügyvéd, B. András ág. ev. lelkész fia, szül. Rima-Bányán, Gömörmegyében, hol a Koháry András gróf murányi és baloghi uradalmainak ügyésze, Gömörmegye táblabirája és a nagyszombati akadémiának tanára volt, melyben a hazai törvényt adta elő.
Munkái:
1. Jurisprudentia criminalis. Posonii. 1751. (2. kiadás. Nagy-Szombat, 1758.)
2. Zwuk Evangleium wečneho. H. n., 1760. (Imádságok és énekek; valószinűleg atyja irta s ő csak kiadója.)
Kézirata: Comitatus Gömöriensis brevis descriptio. 4-rét 58 lap (a n. múzeumban). Klein szerint több kéziratot is hagyott hátra.
Horányi, Memoria.
Wallaszky, Conspectus 309.
Katona, Historia Critica XXXIX. 943.
Solennia Bibl. Kis-Hontanae IX. 43.
Fejér, Historia Academiae 66.
M. Tud. Értekező I. 341.
Fabó, Monumenta III. IV.
Slovenské Pohlady 1888. 41. l. (.(Magyar írók élete és munkái– Szinnyei József)
Bodó de Csíkmádéfalva
Bodó de Csíkszentmárton: Lófőséget 1653. március 4. Bodó. Bálint nyert. (Gyfv. LR. XXVI/190.)
Jeles képviselője:
Csíkszent-Mártoni (Bodó) János unitárius lelkész
szül. 1600 körül.
Munkái:
1. Az Tékozló Fiúnak Históriai... Kolozsvár, 1636. (Más kiadása. U. ott, 1648.).
2. Az Sonak Ditsiretiröl Valo Magyar Rythmusok... Ez mellé adatott Az Áts mesterek ditsireti is. Lőcse, 1647.
3. Historia. Az Maria Magdolnanak sok bűneiből való, jó reménység alatt, kegyes megtéréséről. Ez után adattatott Az Vadászásnak Éneke is. U. ott, 1683.
(Újabb kiadásai: Kolozsvár, 1703., Lőcse, 1723., Pozsony, 1736., Vácz, 1793., Hely n., 1810., Szarvas, 1855. és Gyula 1858., Nagyvárad, 1861.).
4. Dialogismus a Kristus haláláról és feltámadásáról. (Írta 1621-ben). Keresd, 1685.
5. Az tisztes és nemes Kalmároknak Avagy Arus Embereknek illendő ditsireti. Lőcse, 1690. (Névtelenül).
6. Nyul éneke, melyben a maga nyomorúságát siratja és ártatlanságát kinek-kinek eleibe adja. Melyhez adattatott a vadászásnak dicséretéről való ének is. Hely n. 1714., 1735. és 1762.
Danielik, M. Írók II. 315. l.
Budapesti Szemle IV. 1858. 33. l.
Toldy F., A magyar költészet története 292. l.
Szabó K., Régi M. Könyvtár I.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Szentmihályi Ilonka.
Bodó de Felső falva 1632. V. II. Rákóczy Györgytől nyert c. n. l. – Szatmár vm. lt.
Bodó de Karatna: Bodó de Altorja. et de Karatna 117. T. 8. B. Mihálynak 1647. III. 28. Rákóczy György ad c. n. l. – (Kk. XXVIII. 38. Erd.) – 1786. VI. 19. B. Ferenc és Pál igazolták nemességüket. – (Kk. LIII. 480.) – Pálmay „Háromszék vm. N. Cs.” 77. l. BODÓ de Karatna és de Alsótorja 1646. Gyfvári kpt. 23. L. Reg. 37. Bodó (altorjai). Címeres nemeslevelet II. Rákóczy Györgytől 1647. márc. 28. B. Mihály kapott. (Gyfv. LR. XXVIII/38.) –Háromszékmegyei család. Belőle Ferencz és Pál 1786. junius. 19. legfelsőbb helyen igazolták nemességüket. (LR. LIII/480.) –Wappen: In B. ein gr. gekl. Mann in d. erhobenen Rechten einen Krummsäbel mit g. Parirstange, in d. Linken einen Türkenschädel beim Schopfe haltend. – Kleinod: Keines verliehen. – Decken: bg.–rs. Adels- u. Wappenbrief v. Georg Rákóczy, d. d. Gyulafehérvár, 28. März 1647 für Michael Bodó v. Alsó-Torja. (Gyfv. L. R.XXIII). Bodó (karatnai). Úgy látszik, , hogy ebből a közös törzsből származik az „altorjai” Bodó.-család is, mint alág. – BODÓ Zsigmond de Karatna nemességét 1785. legfelsőbb helyen is igazolta. (LR. LIII/331.) – Bodó de Karatna ág „Új birtokadományt”, NOVA DONATIO-t Karatnán, Peselneken, Dálnokon és Altorján Báthory Zsigmondtól 1583. szept. 25. B. Mátyás, Mihály és Miklós nyertek. (Gyfv. LR. I/11.) Bodó (fülei). Nagy Iván szerint a XVII. század végén Erdélyben élt család a Karatnai Bodó ágból Belőle Sándor 1690–97. Bardóc-szék jegyzője, 1697–1711. alkirálybírája volt. (N I. II/140.)
Bodó de Altorja: (Kempelen Béla: Magyar nemes családok) Bodó (altorjai). Címeres nemeslevelet II. Rákóczy Györgytől 1647. márcz. 28. B. Mihály kapott. (Gyfv. LR. XXVIII/38.) – Háromszékmegyei család. Belőle Ferencz és Pál 1786. jun. 19. legfelsőbb helyen igazolták nemességüket. (LR. LIII/480.) – Uj birtokadományt Karatnán, Petelneken, Dálnokon és Altorján Báthory Zsigmondtól 1583. szept. 25. B. Mátyás, Mihály és Miklós nyertek. (Gyfv. LR. I/11.) Bodó de Füle/Karatnai : (Nagy Iván: Magyarország nemes családjai, II/140) szerint a XVII. század végén Erdélyben élt család a Karatnai Bodó ágból. Belőle Sándor 1690–97. Bardóc-szék jegyzője, 1697–1711. alkirálybírája volt. (Kállay: Székely nemz. 234. l. szerint): Erdélyben a Kézdi székben szintén élt (vagy tán máig is él) Bodó család, melynek összeköttetését a fölebbi Fülei Bodó-kkal adatok hiányában el nem dönthetem. Bodó Bernád Kézdi székben fő székely ember Báthori István korában, kitől nejével Török Erzsébettel, (Török család. -Szent-Miklós torjai- 1479-ben élt ilyen előnévvel. Therek Pál vajdai helyettes, (forrás: Bethl. Wolph. Hist. Török A. szerint.) . E családból szakadt ki a Szent-miklósi torjai Török család. A Szent-Miklós torjai TÖRÖK család törzse István 1608-ban már nemes, és fejedelmi hadak kapitánya anyai rokonaival Chaborcha János és Jónással kapott nemességet. Családfája a (Nagy Iván: féle Magyarország nemes családjai, tizenegyedik kötetében a Szent-miklósi Török leszármazási táblánál látható) (folytatás BODÓ BERNÁT családjával) és fiai Máthé Mátyás és Mihállyal új adományt nyernek Karathnai, Peselneki, Dálnoki, Al-Torjai birtokaikról 1583-ki szeptember 25-kén (Kállay: Székely nemz. 234. l.)
Bodó de György: (Nagy Iván: Magyarország nemes családjai) szerint, a többféle Bodó család közt legfényesebb nevű. Oklevelekben előnevük „de Gyiorgyi“ és „Giurgj“ iratik. A családot – úgy látszik – Gergely emelte föl, ki 1443-ban Tolna vármegyében a hadi segély rendkivüli beszedője ,(Teleky: Hunyadiak kora X. 124. l.) 1446-ban erdélyi alvajda (Teleky: Hunyadiak kora X. 182. l.) 1452-ben budai várnagy (Teleky: Hunyadiak kora X. 345. l.) volt. – 1458-ban mint újonnan kinevezett tárnokmester Kassa városát hivja meg a tárnoki székre, (Kaprinai: Diplom. II. 187.) Györgyiben egy házat, és a minoritáknak zárdát épitett.
Bodó de Mesztegnyő
Bodó de Imola: A XVI–XVII. században Gömör megyében élt család. Talán azonos a szelefarnosi Bodó. családdal, melynek egyes tagjai a XVII. században szintén Imolán laktak. – Vö. Forgon I/121., 336.
Bodó de Karácsonfalva
Bodó de Kászonaltiz et Nagykászon. 118. T. 1. B. János, István, Gáspár és Mihály 1616. VII. 29. Bethlen Gábortól nyertek c. n. l. – Ered. n. l. Bodó Ferenc városi mérnöknél Székelyudvarhelyen.
Bodó de Kászonfelső-falva
Bodó de Küsmöd B. Ferencnek 1797. évben használt c. p. Címer: kerektalpu paizsban egy szembenéző ökörfej. – Sisakdisz: 3 structoll. – Pálmay lt. XVIII. 1001.
Bodó de Ladány. B. János, felesége Faizi Judith 1607. XII. 29. Rákóczy Zsigmondtól kaptak c. n. l. Címer: kék pajzsban hármas zöld hegyen, zöld száron lebegő három stilizált liliom. – Siebm. W. U. A. 55. t.
Bodó de Marosszentkirály
118. T. 2. Dr. Bodó Lajos és nejétől szül. Bucher Ilonától származó leánya Ilona; B. Károly s fiai: Alfréd, Oszkár, Róbert és Richárd; B. Hermann cs. és kir. őrnagy; Dr. Bodó József ny. cs. és kir. ezredorvos és gykei: Gerta és Ferenc; B. Emánuel s leánya Hilda; Dr. Bodó Pál m. kir. honv. ezredorvos s gykei: Ágnes és Péter 1911. I. 31. I. Ferenc József királytól nyertek c. n. l. – Kk. 1911. V. 1. 229.
Bodó de Marosvásárhely alias Köteles: 118. T. 5. B. István 1615. I. 3. Bethlen Gábortól nyert c. n. l. – Kihird: Maros-Torda vm. 1615. Gyfvári kpt. Arm. 64.–8. L. Reg. 1. Gróf Teleki lt. Nemes levél oszt. No. VII. 8.1848–49-ben nemzetőri főhadnagy volt; később kir. járásbirósági irnok lett és mint ilyen halt meg 1881. okt. 19. Marosvásárhelyt 63. évében.
Munkája: Tábori könyörgés, melyet a marosszéki nemzetőri I. zászlóalj 8. százada előtt Csejden 1849. Szent-György hava 1-én mondott. Marosvásárhely, 1849.
Gyászjelentés és Koncz József szíves közlése.(Magyar írók élete és munkái– Szinnyei József)
Bodó de Nagykászon: (Nagy Iván: Magyarország nemes családjai) szerint erdélyországi székely család, előneve után íélve. Ezekből nagy-kászoni Bodó Mihály 1794-ben a Guberniumnál hivataloskodott.
Bodó de Szeged 1616. évben nyert c. n. l. – Erd. Kk. VIII. 184.
Bodó de Szelefarnos: (Nagy Iván: Magyarország nemes családjai) a szelefarnosi Bodó családnak Ugocsa és Zemplén vármegye a hazája. Ugocsa vármegyében János 1756-ban szolgabíró volt. 1805-ben másik János bírt Sásvár, Pál pedig Kökönyösd helységében. Ugyanakkor Mihály plébános volt Névetlen faluban*. Ugyan e családból pedig Bodó Lajos Ungh vármegye főjegyzője, latinul jogi munkát adott ki*.Zemplin vármegyében 1797-ben birt a család Golop és Bottyán helységben*.
118. T. 4. B. János, Mátyás és Lajos testvérek Rudolf királytól kaptak c. n. l. (leleszi Conv. lt.) – Kempelen II. 266–270. – B. Lajosnak 1800 évben használt c. p. – Zemplén vm. lt. Loc. 116. No. 278. subb. J. J Címere: vörös piszban zöld föld fölött vízen úszó daru nyíllal átlőve; sisak disz: daru; takarók: vörös-ezüst, fekete-arany. Birtokadományt a szelefarnosi birtokrészekre 1595. nyert a család; 1634. Lajos az Ung megyei Csepely helységben iktattatott be bizonyos birtokrészekbe. 1636-ban Ferencz a Zemplén megyei Ladmócz helységben egy szőlőre nádori, 1637. Ferencz, testvérei: Lajos és Gábor Ungmegyében Némti helységre, majd 1752. Péter és néhai Demeter utódai az imolai, zubhegyi és csákányi puszta-birtokrészekre királyi adományt nyertek, melyekbe a jászói konvent vezeti be őket. – Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeíráskor Ugocsa megyében János fordul elő az igazolt nemesek között.
Családi leszármazás egy szelefarnosi Bodó adatközlő alapján. (kattintással új ablakban automatikusan nyitható)
Jeles képviselője:
Bodó Lajos (szelefarnosi),
jogtudós, Ungmegye főjegyzője, szül. Szelefarnoson, nemes szülőktől.
Munkája: Farrago communium locorum Decretalium nec non consitutionum et consuetudinum inclyti regni Hung. in ordine alphabetico congesta. 1636. (A magyar törvények első gyűjteménye, mely alapúl szolgált a későbbi Corpus Jurisnak, de eddigelé nem került elő. Kézirata 4-rét 380 lap két egykorú másolatban és egy későbbi példányban a m. n. múzeumban.)
Horányi, Nova Memoria .(Magyar írók élete és munkái– Szinnyei József)
B. Pálnak 1709. évben használt c. p. – Címer: kerek talpú pajzsban egy puska és nyílvessző keresztbe téve. – Pálmay lt. XVIII. 1672.
Bodó de Taplócza
Bodó de Tilaj: B. Máté, fia Bálint és unokatestvérei: András, Miklós, István és Máté 1628. IV. 10. nyertek c. n. l. – Kihird: Borsod vm. – Kempelen II. 270.
Bodó de Újtorda: B. János 335 társával 1619. VIII. 25. Bethlen Gábortól kapott c. n. l. Címer azonos az „Ajtoni de Ujtorda" család címerével. – Ered. n. l. ref. egyház lt. Ujtordán. Címeres nemeslevelet Bethlen Gábortól 1619. aug. 25. Bodó. János nyert. (Ujtordai ref. egyház lt.) – Egyike azon 335 családnak, melyek mint testőrgyalogosok kaptak nemességet s kapták Ujtorda mezővárost minden tartozékaival együtt. – Címer: vörös mezőben kék ruhás gyalogos sereg három zászlóval, élükön két lovassal; sisak disz: három zászló; takarók: különböző Szinek. – Vö. Sándor 74–6., l. még Ajtoni (ujtordai) alatt. Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. ANDRÁSSY GYULA. Budapest, 1913 (kattintással)
Továbbiakban:
Bodó. B. Imre, Pál és János 1675. XI. 12. Lipóttól kaptak c. n. l. Címer: kék pajzsban zöld halmon kék ruhás könyöklő kar karddal. – Sisak-disz a pajzsbeli kar. – Takarók: arany–kék, ezüst–vörös. – Vas vm. lt. – Balogh Vasm. 174–5.
Bodó. B. Gergely s felesége Topos Erzsébet és gykei: György, István, Gergely, Ilona, Erzsébet és Anna 1686. VI. 11. Lipóttól nyertek c. n. l. Címer: kék pajzsban zöld mezőn vörös ruhás, tollas zöld kucsmás magyar vitéz fehér lovon vágtat, jobbjában kardot tartva. (kattintással látható) Sisakdisz: páncélos kar 2 sasszárny között törökfejes kardot tart. – Takarók: nincsenek leírva. – Kk. XVIII. 363.
Bodó. A XVIII. század első felében a gömörmegyei Méhiben is élt ily nevü család. Őse, Itsván 1701. Soldos Pétertől Méhiben egy házhelyet szerzett. Innen költözik 1752. körül István a hevesmegyei Kaálra s Gömörmegye bizonyitványával 1765. (Kempelen Béla: Magyar nemes családok)
Bodó. Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Szabolcsmegyében Mihály igazolta nemességét. – A család 1801. legfelsőbb helyen is igazolta nemességét. (LR. LX/912.) (Kempelen Béla: Magyar nemes családok)
Bodó. Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Vasmegyében 2 György, Ferencz, István, János és László vétettek fel a kétségtelen nemesek közé. – László 1763. legfelsőbb helyen is igazolta nemességét. (LR. XLVI/456.) (Kempelen Béla: Magyar nemes családok)
Bodó. Nemességüket Gergely és Dávid (Bihar-m.) 1809. legfelsőbb helyen igazolták. (LR. LXII/1055.) (Kempelen Béla: Magyar nemes családok)
Bodó. B. Györgynek 1747. évben használt c. p. – Borsod vm. lt. „Nemesi Iratok" 638. (Kempelen Béla: Magyar nemes családok)
Bodó-családbeliek. Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Bereg megyében Gáspár, Borsod megyében Ádám, László, Mihály, Péter, 2 György, Kelemen, Gömörmegyében András, 2 János, Mátyás és Márton, Komárommegyében László és Péter s Pozsonymegyében 2 János, 3 Péter, Ferenc, András, Mihály és József igazolták nemességüket. – Kapcsolatukat a fentebb tárgyalt B.-családokkal nem ismervén, külön cím alatt soroltuk fel őket. (Kempelen Béla: Magyar nemes családok)
Bodó de Ákosfalva. B. Györgynek 1791. évben használt c. p. Címer: kerek pajzsban balra fordult oroszlán. – Marotstorda vm. lt. 1791. évi homg. 243. l.
Betűsoros jegyzéke azon BODÓ családoknak, a melyekre a Széki gróf Teleki nemzetség marosvásárhelyi levéltárában 1711–1867. évig hiteles leszármazási adatok őriztetnek: Bodó (csikcsicsói), Bodó (karatnai),
nobilitashungariae: List of Historical Surnames of the Hungarian Nobility. Ed. Steven Totosy de Zepetnek.
<http://docs.lib.purdue.edu/clcweblibrary/nobilitashungariae> NOBILIS BODÓ
Bodó alias Pap, Bodó alias Várady, Bodó de Ákosfalva,
Bodó de Altorja et Karatna, Bodó de Bánkfalva,
Bodó de Belényes, Bodó de Bodófalva, Bodó de Csíkmádéfalva,
Bodó de Csíkszentmárton, Bodó de Diósad, Bodó de Felsőfalva, Bodó de Füle
Bodó de György, Bodó de Imola, Bodó de Karácsonfalva,
Bodó de Kászonfelsıfalva, Bodó de Küsmöd,
Bodó de Marosvásárhely alias Köteles, Bodó de Marosszentkirály,
Bodó de Mesztegnye, Bodó de Mezőpanit, Bodó de Nagykászon,
Bodó de Szeged, Bodó de Szelefarmos, Bodó de Szentkirály,
Bodó de Szentmárton, Bodó de Szotyor, Bodó de Taplócza, Bodó de Tilaj, Bodó de Ujtorda
Nemes történelmi B O D Ó családok:
BODÓ de Altorja et de Karatna (kattintással nagyítható)
BODÓ de Karatna, Possessionata Nobilitate birtokos nemesi jogállását megerősítő
Nova Donatio
Somlói Báthory István erdélyi fejedelem,
Lengyelország királya idején,
Báthory Zsigmond erdélyi vajda és székelyek ispánja kiadmányozásával, kattintással nagyítható)
1583. szeptember 25-én. (szerkesztett másolat hiteles fordítással)
BODÓ Bernát unokáinak, BODÓ Miklós de Karatna fiainak, Györgynek és Endrének
szóló adománylevél: -szerkesztett másolat-
Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől 1628. április 25-én. (kattintás,nagyítható)
Magyar Országos Levéltár (O.L.) Filmtára 39241-es filmtekercs
BODÓ de Altorja/Alsótorja et - Possessionata Nobilitate Karatna -
CÍMERES ADOMÁNY NEMESLEVELE, II. RÁKÓCZY GYÖRGY erdélyi fejedelemtől, 1647. március 28-án, (kattintás,nagyítható)
BODÓ (karatnai-altorjai) birtokos nemes családok:
Királyi Könyvek , (kattintás,nagyítható)
BODÓ Zsigmond de Karatna
Birtokos nemességet igazoló határozata Mária Teréziától, Szeben, 1769. július 17., (kattintás,nagyítható)
BODÓ Zsigmond de Karatna, birtokos nemességéről szóló határozat,
Habsburg II. JÓZSEF-től. Bécs, 1785. október 31. LR III/ 331, (kattintás,nagyítható)
BODÓ de Ladány (kattintással nagyítható)
FORRÁSOK
<img src="htt
