2014. június 8., 11:51

Kettős beszéd, ellentétes irányok?

A népek feletti hatalomgyakorlás egyik módja, ha történelmi eredetközösségét, sorsközösségét, eredeti etno-szociokultúráját szétzilálják.
Ezzel szemben, vagy éppenséggel pontosan ennek ellentéteként a zsidóság egész történelme során őrt állt saját etnikai tisztasága, vallási, történelmi eredet és származási közösségének megóvása érdekében.
A zsidó és nem zsidó között kötött házasság a zsidó törvény szerint nem bír összekötő erővel, és a vallás szempontjából nem tekinthető érvényesnek, akkor sem, ha száz rabbi áldotta meg." A zsidóság egyik legnagyobb prófétája Jirmijahu http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/szocikk/12301.htm, is intőn emeli fel szavát az ellen, hogy a zsidó nép külső népekkel házasságot ne kössön és ezáltal fokozatosan ne asszimilálódjon, hanem ehelyett az "együtt, de külön-külön" receptjét írja elő, mint az egyetlen lehetséges módot arra, hogy a zsidó nép és zsidó lét fennmaradjon. Ezt a történelmi etnocentrikus világnézetet a zsidóság vallási törvényei nyomán szigorúan, évezredekig be is tartotta, ezért is tudott annyi archaikus, egykori nagy múltú népet a jelen időkig túlélni és annyi megpróbáltatáson felülemelkedni.
Ezért is teljesen hiteltelen, ha egy zsidó származású értelmiségi a multikulturalitás és a másság határtalan toleranciája mellett tör lándzsát és ezt másoknak, mint követendő világnézetet ajánlgatja.
Mert, ahogy a mondás is tartja: "Quod sibi non vis, alteri ne feceris". "Amit magadnak nem kívánsz, olyant másnak sose tégy...vagy ne akarj!"

Egyik legkiemelkedőbb cionista társadalomtudós Vladimir Yevgenyevich Zhabotinsky, http://en.wikipedia.org/wiki/Ze%27ev_Jabotinsky mondotta:                

" A TÁRSADALMI BÉKE ZÁLOGA, HA AZ ETNIKUM LEFEDI A NEMZETFOGALMÁT."

T E H Á T:

Minden olyan etnikum, amelynek eredettudata, történelemtudata, etno-szociokultúrája, —mint egykoron honosodott kisebbség—  eltér a többségi államalapító etnikumétól, azzal semmiféle etnogenezisbeli közössége nem volt, az ilyen csak gyengíti a nemzeti kohéziót.
Különösen ez akkor válik kritikussá, ha a kisebbséget alkotó etnikumoknak egyébkén van saját nemzetállama. Lehet egyéneket kiemelni példaként, de az itt előadott megállapítást a történelem folyamatosan bizonyította és bizonyítja.
VAGYIS!
Ha a cionista zsidó társadalomtudósok nyomán kimondjuk azt, hogy a "társadalmi béke záloga, ha az etnikum lefedi a nemzet fogalmát", akkor ennek az ellenkezője is igaz! Vagyis  akkor a nemzeti békétlenség és egyet nem értés, valamint megosztottság "záloga", ha a nemzet különféle etnikai csoportokból és eredetközösségekből áll.

TEHÁT, ha a nemzet korábban olyan egységes eredetközösségből állt, ahol az etnikum lefedte a nemzet fogalmát, akkor azt különféle politikai manőverekkel, technikákkal fel kell bontani,és betelepítésekkel, bevándoroltatásokkal szétzülleszteni. Ez történik 350 éve Magyarországon és a 20. század óta, egyre gyorsabb és gyorsabb ütemben Európában! KÉREM NE HIGGYENEK NEKEM! HALLGASSÁK MEG MIT MOND ERRŐL A RABBI? KÉREM HALLGASSA MEG EZT a rabbit a 21.50-től: https://www.youtube.com/watch?v=7PU_WrpMJ18
Hochzeiten mit Hindernissen: "Gottesstaat" Israel? Utána döntsék el, hogy a fentiekben igazat írtam-e vagy csupán hangulatot keltettem?
A 21. században nem kellene ennyire hülyének nézni Európa polgárait!

2014. január 3., 23:01

MIÉRT KELL EMLÉKEZNÜNK ÉS EMLÉKEZTESSÜNK A NÉMET NÁCI MEGSZÁLLÁSRA?

Azon túlmenően, hogy megszállás utolsó pillanatáig biztonságban élő magyarországi zsidóságot, 1944 március 19-től, Magyarország német katonai és közigazgatási megszállása után kezdték deportálni. VÉGRE RÁ KELL MARADANDÓAN MUTATNI A TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK OK ÉS OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEIRE.
KNAUSZ=SZOMBATHELYI Ferencre magyarosított vezérezredes a HV volt főnöke mondta (idézem)
" közvetlen környezetem, magas rangú tisztek és tábornokok, teljesen németbarátak voltak, így bizonyos mértékig ezeknek ellenőrzése alatt állottam" (Szombathelyi F. Visszaemlékezése 1945. ZRINYI KIADÓ 1990)
Itt csupán azt a kérdést kell feltenni, hogy ki volt jobb sváb, nagyobb nácibarát német, és kevésbé vagy egyáltalán nem lojális a magyar nép érdekeihez. KNAUSZ/Szombathelyi kortársa, az 1938-ban honvédelmi miniszterséget betöltő RÁTZ JENŐ is sváb volt. Olyan szenvedéllyel akarta a magyarságot a német érdekek túlfűtött gőzöséhez kötni, hogy ezért Horthy a valóban magyar nemzetiségű vezérkari tisztekkel egyetértve leváltotta. Rácz náci német aknamunkáját tovább folytatta. Német testvérei meg is ajándékozták Magyarország megszállása után 1944 március végétől miniszterelnök helyettesi tisztséggel.
Az 1944-ben vezető szerepet játszó katonák:
Nádas vezérkari ezredes= Nadler
Szávay Sándor vezérőrnagy= Szlávits
Bán Mihály vezérkari ezredes= Friebert
Németh Jenő vezérkari alezredes= Popvics
Szörényi Emil vezérkari százados= Reischl
Porzezsinszky Valér vezérkari alezredes ( nem kell magyarázat)
Darnóy Pál vezérkari százados= Danzinger
Dénes Jenö vezérkari százados= Datzauer
Dienes vkp szolgálatos örnagy = Turcsin
Radnóczy Antal vezérkari százados = Riedl
Ijjas József vezérkari százados= Freiler
Abonyi vezérkari örnagy=Nareddi
Kapitány Albin vezérkari örnagy= Kratzner
Hajdu Lajos vezérkari százados= Räsler
Rády -Péntek Artúr= Freitag

Szálasi Ferenc "nemzetvezető"= Szaljosján (különféle: szlovák, ruszin, örmény és német nemzetiségek Magyarországra telepedett "magyarságát túlkompenzáló " leszármazottja.
Sztójay Döme, rác (születési nevén Dimitrije Stojaković Versec,)

Jány Gusztáv: a magyarságot vágóhídra vezető német szívü német keverék; Édesapja Hautzinger Sándor (német és lengyel származású), a császári és királyi 76. gyalogezred korábbi őrmestere, szatócs, majd gazdálkodó Lébényben. (Fűszerüzletük, vendéglőjük volt.) Édesanyja Jány Vilma.

Itt van egy csokor azokból, akik az 1944 eseményeinek mozgatórugói voltak és a végsőkig való kitartás mellet kardoskodtak.
Magyarok voltak?
NEM!
Mi köze a magyar etnikumnak ezekhez?
Csupán annyi, hogy felmenőiket jó szándékkal feltételek nélkül befogadta, hogy utána az ivadékok a magyarság nyakába szarjanak!
Elég volt!
Elég volt ebből az évszázados liberális toleranciából a másság befogadásból! Hiszen a magyarság ebbe a rothadt másságba pusztul bele. Nem másság kell, hanem magyarság!
Idézek, a szintén német származású WERTH HENRIK egykori “magyar” vezérkari főnöktől: ”a magyarok, csak akkor tudnak nagyobb dolgokat csinálni, ha idegenek, (németek) vezetése alatt állnak”.

dr. Dénes Béla  zsidó orvos, a "Poale Cion", azaz a "Cion Munkásai", Marxista-cionista szervezet, üldözött és az ÁVH börtöneiben, a judeobolsevik zsidók által megkínzott elítélt,majd  internált  vezetőjének 1957. szeptemberében Tel Avivban kiadott börtönnaplójában ez olvasható: " (a német származású) Hóman Bálint volt, aki még az ÁVÓS-börtönben félholtan is azt állította, hogy nincs magyar kultúra: Magyarországon mindent a svábok és a zsidók teremtettek. Én, mint zsidó és mint cionista, csak fölháborodni és csodálkozni tudtam ezen"  (65. oldal).....  "Hóman Bálinttal rengeteget vitáztam, szellemi frissessége mindenkit meglepett. A magyar néppel szemben mindvégig gyűlöletet tanúsított. Szerinte Magyarországon a svábok teremtettek kultúrát és rendezett államot, és a magyar nép mindig csak arra való volt, hogy a fejére üssenek. ( dr. Dénes Béla itt megjegyzi) Mos először találkoztam valakivel, aki a Horthy-rendszer politikai és kulturális életének évtizedeken át egyik vezetője személyisége volt:kultuszminiszter, akadémikus, történelemtudós, és író, és mégis, a lehető legtávolabb állt a magyar néptől, azt nemcsak hogy nem ismerte, de lebecsülte, megvetette és még a börtönben is becsmérelte" (81.oldal) . (Dénes Béla. Ávós világ Magyarországon, Egy cionista orvos emlékiratai. Kossuth  Könyvkiadó 1994. ISBN  963 09 3703 4) http://www.antikvarium.hu/konyv/denes-bela-avos-vilag-magyarorszagon-121338

A gyűlölködő másik etnikum néhány értelmisége: http://i.imgur.com/hxcnB.jpg

A magyar népet a nemzeti tragédiába az idegenek, az idegen szívűek, az egykoron befogadottak juttatták: a Beregfy-Bergerek, a Szálasi Szaljosjánok, a Jurcsekek, a Reményi -Schnellerek és a Werthek, a Sztójay/Dimitrije Stojakovićok, majd később a Rákosi-Rosenfeldek, a Kádár Csermanek Joánok, stb. 

Tudomásul kell venni, hogy a harmincas évek végétől a magyarországi JOBBOLDALT és a magyar honvédség vezető beosztásait a német származású értelmiség és tiszti gárda szinte ellepte.
Kimondva kimondatlanul egy német etnocenrikus politizálás mocsarába fojtották bele az egész országot és ezzel együtt azt a magyarságot, amely egykoron ezek felmenőit, őseit jó szándékkal befogadta!
A magyarországi Volksbundisták, minden romantikus magyarbarát ömlengés helyett, egyértelműen kinyilatkoztatták, hogy HITLER győzelme esetén azokat a területeket, amelyek német nemzetiségi övezetek a Német Birodalomhoz csatoltatják. Sőt már előtte szorgalmazták, hogy ezek a német területek kerüljenek német birodalmi közigazgatási felügyelet alá és kerüljenek ki a magyarok felügyelete alól. IDÉZEK SZOMBATHELYI/KNAUSZ FERENC NAPLÓJÁBÓL: Zrinyi kiadó 1990 ISBN 963327 099 5, 56. oldal és lásd még Doktori (PHD) értekezés, Kaló József, Debreceni Egyetem, BTK 2010.

"A TÁRGYALÁSOKAT KÖVETŐEN KEITEL FIGYELMÉT FELHÍVTAM a Volksbund káros tevékenységére. is és rámutattam arra, hogy a magyar ember milyen nehéz szívvel megy ki a németekkel a német győzelemért Oroszországba harcolni akkor, amidőn a hazai németség itthon ellene szervezkedik és hátbatámadására készül. A VOLKSBUND szónokai arról beszélnek, hogyha németek győznek, akkor a magyarok úgyis el lesznek intézve. felemlítettem, hogy a DEUTSCHE Zeitung - Wir rüssten zum Kampf- azaz FELKÉSZÜLÜNK A HARCRA (!) cím alatt magyarellenes cikkeket jelentetett meg... stb"

Akkor menjünk tovább!
A magyarság nyakába zúdított délvidéki vérengzéseket is a német titkosszolgálat eszelte ki, hogy a kibontakozó szerb magyar németellenes földalatti mozgalmaknak véget vessenek. A háborús bűnöket elkövető szintén német származású "Feketehalmy" CZYNDER FERENCET és német ívású társait a Horthysta katonai igazságszolgáltatás haditörvényszék elé állította. Ők becsület szavukat adták, hogy a bíróság rendelkezésére állnak, ezért nem tartoztatták le őket! (SOHA SE HIGGYÉL A NÉMETNEK -Rákóczi Ferenc-)
A Gestapo kiszöktette őket az országból és Németországban, mint SS tábornok vett részt a németek normandiai harcaiban. Majd a németek magyarországi megszállása után a nácik visszahozták Magyarországra, rehabilitáltatták és honvédelmi miniszterhelyettest csináltak belőle.
AZ ÚJABB TÖRTÉNELEMHAMISÍTÁS, hogy A németek a levente mozgalmakat úgy jellemzik, hogy az a Hitlerjugendnek a magyar megfelelője.
http://de.wikipedia.org/wiki/Levente_Ehrenabzeichen

Ennek a szobornak nem lehet alternatívája!
Ennek állnia kell!

Kalamajka
- Mégis huncut a német -
kuruc nóta:
https://www.youtube.com/watch?v..

Mégis huncut a német,
Hogy a fene enné meg!
A tüdejét a máját,
Minden oldalbordáját!
Ha azt mondja: "Das ist gut!"
Akkor csal meg a huncut.
Mégis huncut a német,
Hogy a fene enné meg!

Megállj német majd megbánod,
Hogy a magyart egzekválod!
Bőrödből csinálok dudát,
Azon fúvom el a nótát:
Mégis huncut a német!

(Az egész Magyarországon elterjedt - száz éven keresztül tiltott szövegű - dallam Kalotaszegen a legényestánc zenéjeként él tovább.) -- nem véletlenül!

2014. június 8., 11:51

Kettős beszéd, ellentétes irányok?

A népek feletti hatalomgyakorlás egyik módja, ha történelmi eredetközösségét, sorsközösségét, eredeti etno-szociokultúráját szétzilálják.
Ezzel szemben, vagy éppenséggel pontosan ennek ellentéteként a zsidóság egész történelme során őrt állt saját etnikai tisztasága, vallási, történelmi eredet és származási közösségének megóvása érdekében.
A zsidó és nem zsidó között kötött házasság a zsidó törvény szerint nem bír összekötő erővel, és a vallás szempontjából nem tekinthető érvényesnek, akkor sem, ha száz rabbi áldotta meg." A zsidóság egyik legnagyobb prófétája Jirmijahu http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/szocikk/12301.htm, is intőn emeli fel szavát az ellen, hogy a zsidó nép külső népekkel házasságot ne kössön és ezáltal fokozatosan ne asszimilálódjon, hanem ehelyett az "együtt, de külön-külön" receptjét írja elő, mint az egyetlen lehetséges módot arra, hogy a zsidó nép és zsidó lét fennmaradjon. Ezt a történelmi etnocentrikus világnézetet a zsidóság vallási törvényei nyomán szigorúan, évezredekig be is tartotta, ezért is tudott annyi archaikus, egykori nagy múltú népet a jelen időkig túlélni és annyi megpróbáltatáson felülemelkedni.
Ezért is teljesen hiteltelen, ha egy zsidó származású értelmiségi a multikulturalitás és a másság határtalan toleranciája mellett tör lándzsát és ezt másoknak, mint követendő világnézetet ajánlgatja.
Mert, ahogy a mondás is tartja: "Quod sibi non vis, alteri ne feceris". "Amit magadnak nem kívánsz, olyant másnak sose tégy...vagy ne akarj!"

Egyik legkiemelkedőbb cionista társadalomtudós Vladimir Yevgenyevich Zhabotinsky, http://en.wikipedia.org/wiki/Ze%27ev_Jabotinsky mondotta:                

" A TÁRSADALMI BÉKE ZÁLOGA, HA AZ ETNIKUM LEFEDI A NEMZETFOGALMÁT."

T E H Á T:

Minden olyan etnikum, amelynek eredettudata, történelemtudata, etno-szociokultúrája, —mint egykoron honosodott kisebbség—  eltér a többségi államalapító etnikumétól, azzal semmiféle etnogenezisbeli közössége nem volt, az ilyen csak gyengíti a nemzeti kohéziót.
Különösen ez akkor válik kritikussá, ha a kisebbséget alkotó etnikumoknak egyébkén van saját nemzetállama. Lehet egyéneket kiemelni példaként, de az itt előadott megállapítást a történelem folyamatosan bizonyította és bizonyítja.
VAGYIS!
Ha a cionista zsidó társadalomtudósok nyomán kimondjuk azt, hogy a "társadalmi béke záloga, ha az etnikum lefedi a nemzet fogalmát", akkor ennek az ellenkezője is igaz! Vagyis  akkor a nemzeti békétlenség és egyet nem értés, valamint megosztottság "záloga", ha a nemzet különféle etnikai csoportokból és eredetközösségekből áll.

TEHÁT, ha a nemzet korábban olyan egységes eredetközösségből állt, ahol az etnikum lefedte a nemzet fogalmát, akkor azt különféle politikai manőverekkel, technikákkal fel kell bontani,és betelepítésekkel, bevándoroltatásokkal szétzülleszteni. Ez történik 350 éve Magyarországon és a 20. század óta, egyre gyorsabb és gyorsabb ütemben Európában! KÉREM NE HIGGYENEK NEKEM! HALLGASSÁK MEG MIT MOND ERRŐL A RABBI? KÉREM HALLGASSA MEG EZT a rabbit a 21.50-től: https://www.youtube.com/watch?v=7PU_WrpMJ18
Hochzeiten mit Hindernissen: "Gottesstaat" Israel? Utána döntsék el, hogy a fentiekben igazat írtam-e vagy csupán hangulatot keltettem?
A 21. században nem kellene ennyire hülyének nézni Európa polgárait!

2014. június 19., 14:15

"Mert az Úrnak, a te Istenednek szent népe vagy te; téged választott az Úr, a te Istened, hogy saját népe légy néki, minden nép közül e föld színén." /MÓZES ÖTÖDIK KÖNYVE A TÖRVÉNY SUMMÁJA 7. fejezet, 6. mondata./

A zsidóság erős kohéziójának alapja: az etnocentrikus önbecsülés és etnikai-történelmi eredetközösségbeli önvédelem, a "fajvédelem".

"Ki szereti a zsidókat?"

- Egy izraeli összegyűjtötte a naiv, tájékozatlan vagy megélhetési filoszemitákat, a Jobbiknak is küldene a könyvéből.
További részletek: http://kuruc.info/r/6/129140?fb_action_ids=736385983074759&fb_action_types=og.comments&fb_source=aggregation&fb_aggregation_id=288381481237582#ixzz34hFv5GOj A könyvben idézett, nem túl friss, 2002-es felmérés szerint 4562 egyetemi hallgató 21,2 százaléka jelentette ki, hogy szívesen házasodna zsidóval. Ha megfordítjuk ezt a számot, akkor azt kapjuk, hogy az egyetemisták majdnem 80 százaléka azt gondolja, hiába szeret bele valakibe, nem házasodna vele, ha zsidó.

MIT KELL EZZEL KAPCSOLATBAN TUDNI?
Hogyan is áll a szövegben?
"Ha megfordítjuk ezt a számot, akkor azt kapjuk, hogy az egyetemisták majdnem 80 százaléka azt gondolja, hiába szeret bele valakibe, nem házasodna vele, ha zsidó."
A MEGKÉRDEZETT EGYETEMISTÁK JÓL GONDOLJÁK!
MIÉRT?
Egy hithű tradicionális zsidó családban a legnagyobb tragédia, ha a zsidó család fiúgyermeke goj/nem zsidó lányt hoz a házhoz.
EZ EGY ZSIDÓ CSALÁD FIÚS ÉDESANYJA SZÁMÁRA VALÓSÁGOS LÁZÁLOM!

A zsidóság egész történelme során őrt állt saját etnikai tisztasága, vallási, valamint történelmi eredetközösségének megóvása felett.

A TÓRA, azaz MÓZES ÖT KÖNYVÉNEK: ----- http://hu.wikipedia.org/wiki/Tóra ---- ötödik könyvében, DVARIM-ban a "törvény summájában", a 7. fejezet 3.-4. mondata egyértelművé teszi a zsidó és nem zsidók közötti házasságok tilalmát: "Ne házasodjál velük idegen népekkel össze. Lányaidat ne add fiaikhoz és lányait ne vedd el fiaidnak."
PONTOSABBAN:
3. mondat : Sógorságot se szerezz ő velök, a leányodat se adjad az ő fioknak, és az ő leányukat se vegyed a te fiadnak;
4. mondat: Mert elpártoltatja a te fiadat én tőlem, és idegen isteneknek szolgálnak; és felgerjed az Úrnak haragja reátok, és hamar kipusztít titeket. "

A zsidó és nem zsidó között kötött házasság a zsidó törvény szerint nem bír összekötő erővel, és a vallás szempontjából nem tekinthető érvényesnek, akkor sem, ha száz rabbi áldotta meg.
A zsidóság egyik legnagyobb prófétája Jirmijahu http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/szocikk/12301.htm, is intőn emeli fel szavát az ellen, hogy a zsidó nép külső népekkel házasságot ne kössön és ezáltal fokozatosan ne asszimilálódjon, hanem ehelyett az "együtt, de külön-külön" receptjét írja elő, mint az egyetlen lehetséges módot arra, hogy a zsidó nép és zsidó lét fennmaradjon.
Ezt a történelmi etnocentrikus világnézetet a zsidóság vallási törvényei nyomán szigorúan, évezredekig be is tartotta, ezért is tudott annyi archaikus, egykori nagy múltú népet a jelen időkig túlélni és annyi megpróbáltatáson felülemelkedni.

KÉREM HALLGASSA MEG EZT a rabbit a 21.50-től: https://www.youtube.com/watch?v=7PU_WrpMJ18
A rabbi elmondja, hogy nagyon fontos a származás, a gyökerek, vagyis az, hogy a házasulandó felek zsidók legyenek, mert a zsidóság fennmaradásának ez az egyik alapja.
-MAJD FELTESZI A KÉRDÉST!
Hol vannak az ősi egyiptomiak?
Hol vannak a rómaiak?
Hol vannak a spártaiak? Az egész "Mis-mássá" vált! Összekeveredtek, majd eltűntek.
De napjainkban vajon melyik ősi nép él még mindig?
Mi zsidók!
Csak egyedül mi zsidók! Egészen Ábrahámtól kezdődően egészen napjainkig, az idők végezetéig, örökké! (IDÉZET BEFEJEZVE)
ITT EGY RÉSZLETES OKTATÁSI ANYAG ARRÓL, HOGY KI A ZSIDÓ: https://soundcloud.com/dekaratna/zsid-ki-lehet

TEHÁT MIRŐL BESZÉLÜNK?
Egyáltalán a zsidóság milyen erkölcsi alapon ajánlgatja más etnikumok kárára a bevándorlás eltűrését, a multikulturalizmust, a szegregációmentességet, a toleranciát?

MÓZES ENDRE SZAVA VALÓBAN MEGSZÍVLELENDŐ!

A mai magyarországi zsidóság nonkonformista, destruktív, magyarellenes, arrogáns hányadának meg kell találnia azokat a kiemelkedő zsidó személyiségeket akiknek a történelmi életteljesítménye, emléke alkalmas arra, hogy hidat építsen az ellentáborok közé.

Azok a hősök, akik a magyarság iránti lojalitásukban példaképül szolgálhatnának a mai magyarországi, arrogáns transznacionális, liberális magyar-köpködő zsidóságnak! http://i.imgur.com/urUS7.jpg,
http://i.imgur.com/QIbjC.jpg, http://i.imgur.com/XTyVA.jpg

2014. február 17., 23:28

2014. június 28., 23:56

2012. május 29., 2:40

2014. december 18., 9:00

MIÉRT NEM AKARJÁK, HOGY A LEGNAGYOBB SZUVERÉN A NÉP VÉLEMÉNYT NYILVÁNÍTSON,

SZAVAZZON SAJÁT  NEMZETI JÖVŐJÉRŐL?

Ezek a nonkonformista istenverések nem értik meg (dehogy is nem!), hogy
a magyar emberek legelemibb joga annak eldöntése, hogy saját hazájukba kit engednek be és kit nem engednek be!
A 19. század második felében polgárjogot nyert zsidóság 21. századi leszármazottai önkritikátlanul döntési jogot vindikálnak maguknak abban, hogy a kétharmadával megcsonkított Magyarországon a magyar nép hogy viszonyuljon a teljesen idegen etnikumú bevándorlókhoz. Az egykori bevándorlók utódjai, a magyarság fölött és helyett és nélküle kívánják meghatározni a jelen bevándorlóival, gazdasági menekültjeivel kapcsolatos jogi és társadalmi magatartásformákat. Sőt, az ezzel kapcsolatos társadalmi véleménynyilvánítást is szabotálni próbálják. Holott ebben a "népvándorlási helyzetben", amelyet az expanzív militáns imperializmus politikai és gazdasági tényezői generáltak, a legésszerűbb eljárás, ha a különféle hivatkozásokkal hazájukból elmenekülő, otthonaikat ilyen-olyan okok miatt hátrahagyó sémi etnikumú iszlámhívő népek saját mohamedán testvéreiktől, tehetősebb sémi etnikai és vallási eredetközösségüktől kérnek menedéket, és nem egészen más vallási, szellemi, társadalmi és anyagi kultúrát hordozó etnikumoktól. Olyantól, akiknek teljesen mások az etnikai és kulturális gyökereik. Egészen más a szocializációjuk. Ott vannak a gazdag arab olajállamok: Kuvait, Abu Dhabi, Katar, Bahrain , Szaúd-Arábia , Dubaj, stb.

A feketéknek Nigéria, Angola, Tanzánia, stb. Ezek az államok és népek fogadják be mohamedán és sémi testvéreiket.
Mindenki a saját etnikai köreitől kérjen segítséget.

JÓL JEGYEZZE MEG MINDEN MAGYAR ÉS ÉRVÉNYESÍTSE AKARATÁT MINDEN ETNIKUMNAK ALAPVETŐ JOGA, HOGY SAJÁT ETNIKAI ÉS TÖRTÉNELMI EREDETKÖZÖSSÉGÉBEN ÉLJEN ÉS TANULJON! Valamint, ha úgy dönt, akkor idegent ne tűrjön meg maga mellett.
Minden etnikumnak joga, hogy saját etnikai és történelmi eredet és sorsközösségén belül szervezze meg gyermekei oktatását és saját etnikai közösségének biztonságában éljen és ne tűrje el azt, hogy oda akarata ellenére más etnikumokat odaerőszakoljanak.
Hagyjanak minket békén!

Nem akarjuk a "világ fájdalmát" a hátunkra venni, amikor magyarságunkat sújtó égbekiáltó aljasságok terheiből az elmúlt közel száz év alatt egy morzsányit sem könnyítettek. Előbb adják vissza a mi magyarjainkat szülőföldjükkel együtt, amelyet elraboltak!
Az európai diaszpóra liberális zsidósága azért is szorgalmazza a bevándorlást, mivel közismert, hogy az egykori bevándorlók leszármazottjai, a liberális és baloldali szocialista mozgalmakat erősítik és ellenszenvvel, sőt ellenségesen fordulnak a konzervatív, vagy jobboldali, nacionalista, nemzeti politikai formációk felé. Minden olyan felé, amely az őshonos népesség érdekeiről szól. Ez a "menekült"népesség a politikai hatalomra törő etnocentrikus liberális, transznacionális, diaszpórabeli zsidóság etnikai eredetközösségének eredményes érdekérvényesítésének egyik hadoszlopa és potenciális szavazóbázisa.

http://i.imgur.com/DIv7eJj.jpg

http://i.imgur.com/mLfXl41.jpg

Bodó K. Attila

Előzmény; Facebook

Rendszerüzenet: Karatnai és Altorja Bodó Attilának
Eltávolítottunk valamit, amit közzétettél
Az alábbi bejegyzést eltávolítottuk, mert nem felel meg a Facebook közösségi alapelveinek:
ELMONDOM MI van A KOSSUTH TÉREN!
Ideiglenesen le van tiltva a számodra a bejegyzések közzététele
This temporary block will last 24 hours, and you won’t be able to post on Facebook until it’s finished.
Please keep in mind that people who repeatedly post things that aren’t allowed on Facebook may have their accounts permanently disabled.

EZ VOLT A LETILTÁS ALAPJA:

ELMONDOM MI van A KOSSUTH TÉREN!
Megélhetési, több generációs újlipótvárosi -- kényelmes életű, elkényeztetett, nyegle és arrogáns-- "kommunista" zsidó firkászok siránkozása. Olyan produkció, amelyre a sorvadt agyú egykori munkásőrök kommunista pártiroda főállású kivénhedt alkalmazottai, az egykori Rákosista-Kádárista külügy és belügy dolgozói, a valamikori TERIMPEX, TEXTÉRT, LIGNINPEX és egyéb "exek" konjunktúra kommunista zsidajai vettek részt.

OTT  BIZONY  BECSÜLETES  MAGYAR  EGY  SEM  VOLT!
Egyetlen egy sem, akinek a családját "osztályidegennek" "kitelepítendőnek" "burzsoának", " kuláknak" "1956-os magyarnak" nyilvánították a "munkás paraszt hatalom" idején, amikor még a WC-és néninek is kötelező volt a NÉPSZABADSÁG megrendelése!

Jobban tenné ez a maroknyi szekularizált internacionalista kommunistává, majd globalista, multikulturalista liberálissá züllött magyarellenes zsidó, ha magába nézne. Önkritikusan leszámolna a múltjával és lojális lenne a magyar nemzeti szellemhez. Megpróbálna jó zsidóvá válni bűnbánatot gyakorolna és készülne az engesztelő napra, a JOM KIPPURRA!

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=760056950707662&

Kedves magyar Honfitársaim!

Vajon üldözötteknek, menekülteknek tekinthetők-e azok, akik, mint teljesen idegen, távoli etnikai eredetközösség a magyartól teljesen idegen szellemi és anyagi kultúrát hordozó népesség kéretlenül és hívatlanul illegálisan folyamatosan és hatalmas létszámban hatol be a mi hazánk, Magyarország területére?

Vajon üldözötteknek, menekülteknek tekinthetők-e azok, akik megrongálják az államhatáron elhelyezett akadályokat, azokon áthatolnak. Megsemmisítik személyükre vonatkozó hivatalos okmányokat. Kivonják magukat annak az országnak a hatósági eljárása alól, ahova illegálisan behatoltak, Elszennyezik azt a környezet, amelyen éppen tartózkodnak vagy áthaladnak szeméthalmokat hagyva maguk után.

Vajon üldözötteknek, menekülteknek tekinthetők-e azok, akik fenyegetőznek, követelőznek, vélt jogaikat hirdetik, miközben igénybe veszi annak az országnak a szociálpolitikai és egészségügyi ellátását, ahová illegálisan behatoltak.

Vajon üldözötteknek, menekülteknek tekinthetők-e azok a sémi-iszlamita-arab személyek, akik az őket megóvó kezek által feléjük nyújtott élelmet a szemétre hajítják, mert afelől vannak kétségeik, hogy azt nem az iszlám vallási törvényeinek előírásai szerint készítették el?
Vajon üldözötteknek, menekülteknek tekinthetők-e azok, akik az őket oltalmazók által számukra ingyenesen átadott palackozott ásványvizet az út szélére hajítják, miközben a mi magyarországi szegényein a szeméttárolókban turkálnak élelmet keresve?

KÉRDÉS!
A MAGYAR NEMZETET, KI

ÉS MILYEN ALAPON KÖTELEZHETI ARRA, HOGY EZT ELTŰRJE?

SENKI!

(Karatnai Bodó Attila)

dr. nemes albisi Csomóss Miklós fogorvos.(1898 Mezőkapus,Erdély-1973 Svájc)

Szépapám nemes karatnai és altorjai Bodó János egyik unokája. Édesapja albisi Csomoss Jenő anyai vonalán, nemes karatnai-altorjai Bodó Róza oldalán törzsökös magyarországi, Tolna megyei,  majd a török hódoltság idején 16. századtól, Erdélybe került háromszéki, illetve Felső-Fehér megyei "possessionata nobilitate" földbirtokos nemes család. Apai oldalon az erdélyi székely albisi Csomoss armális nemesek leszármazottja, akik címeres nemeslevelüket 1629.Július 24-én Habsburg Ferdinándtól kapták (Liber Armurum Hungariae 169.T.5 Csomoss Mihály és felesége Versendy Borbála és gyermekeik. Gen. Füzetek 1904. évf.109. lap) A Magyar Közösség legelső asztaltársaságainak a tagja. A húszas években az első magyar nemzeti szocialista párt alapítója volt. Az ő vezetésével 1928-ban létesült elsőként nemzetiszocialista párt Magyarországon. Szálasi Ferencék és a magyarosított nevű németbarát svábok pártba szivárgása előtt, 1938-ig a Nyilaskeresztes Párt igazgatója volt. 1930 őszén jelent meg Csomoss Miklós : "Mit akar a Magyar Nemzeti Szocialista Párt?" című röpirata.

A röpirat lényegi gondolatai és alcímei:

„Magyarország a magyaroké legyen!

Magyarország sorsáról csak a magyar milliók dönthessenek!

Friss vért a közéletbe!

Gazdasági és társadalmi megújhodást!"

Az első oldalon található a párt vezérkarának névsora. Országos elnök: dr. Szász Béla, a községi párt igazgatója: dr. Janda Iván, az országos párttitkár: Csomoss Miklós, a vidéki szervezetek igazgatója pedig: Szabó Bertalan. A községi párt elnökségének a címe: VII, Múzeum körút 10. II. em. 2. Ez azonos a Bartha Miklós Társaság egyesületi helyiségével. Itt lehet jelentkezni a pártba, valamint Kiss Istvánnál, Szabó Bertalannál, dr. Tompa Kálmánnál, Illyés Gyulánál, Somody Pálnál. A 26 tagú névsorból emeljük ki még dr. Rátkay Kálmán, Szathmáry Sándor és Áfra Nagy János (statisztikus kutató) nevét. A program elsősorban a nincstelenekre és leigázottakra épít: „Mozduljunk meg végre mi, névtelen milliók, a magyar Kánaán robotosai, akiket eddig sem a kormányhatalom, sem a vörös nemzetköziség, sem a germán klerikalizmus, sem pedig a liberális nehéztőke semmibe sem vett." Még egy mondat, a 8. lapról, mely különösen közel állhatott Illyés Gyulához: „Még ha átmenetileg rázkódtatással is járna, meg kell szüntetni a nagybirtokot, mert a legsúlyosabb nemzetpolitikai érdekek ezt követelik." (Köszönettel tartozunk Nagy Csabának azért, hogy a tulajdonában lévő röpirat tanulmányozását lehetővé tette.) Egy 1930. november 13-ai szigorúan bizalmas jelentés a párt vezetői között említi Illés (!) Gyulát, aki „a Menczer-féle bolseviki sejtmozgalom egyik volt vezetője" (OL K. 149-1930-7-5951). Tudjuk, emiatt emigrált a költő 1921 őszén. Illyés minden bizonnyal csak néhány hónapig volt Szász Béla pártjával kapcsolatban. Erre is magyarázatot ad idézett 1935-ös vallomása, amely így folytatódik: „Tehát én vagyok a fix pont, a világ hullámzik körülöttem. Amelyik eltávolodik tőlem, azt nem én hagyom ott,hanem az lesz árulója az én problémámnak. Különben fütyülök az egyének véleményére, akik szintén »fix pontok«. A történelem »ítél«.

Megjegyzem, hogy Dr. Csomoss Miklós felmenői az erdélyi Ádámoson éltek. Dédapjának ( az én szépapámnak) itt volt kúriája, ahonnan, mint ügyvéd járt át Kis-Küküllő megye központjába Dicsőszentmártonba és Erzsébetvárosba. Ez a terület az Erdélybe telepedett örmények központja volt, ahol Szálasi apai felmenői az örmény Szaljosjánok, illetve Szaljosiánok megtelepedtek.

Dr. Csomoss Miklós pártbeli alapítótársa, Szűts Iván javaslatára vették be jelképeik közé a zöld inget, hogy a szociáldemokraták félkatonai sportszervezetének kék ingeseit ellenpontozni tudják. A szociáldemokrata "Barátság!" helyett a "Bátorság!" köszöntést vezették be, ehhez pedig a marxista munkásmozgalmak ökölbe szorított feltartott keze helyett olasz mintára a "római köszöntést" társították. Ez a párt azonban valójában csak egy vitakör volt, szélesebb merítésben nem tudtak támogatókat szerezni. 1930-ban kapott új lendületet a nemzetiszocialista mozgalom Magyarországon. Az ugyancsak a korábbi "ellenforradalmi" mozgalmakból induló Böszörmény Zoltán vezetésével alakult egy párt, Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt néven. Ők barna inget viseltek, de az eredeti náci zászlót nem teljesen vették át, a benne levő horogkeresztet zöld színűre festették át, ezzel mintegy a magyar nemzeti trikolór nemzetiszocialista metamorfózisát mutatva fel. Miután azonban a belügyminiszter ezt 1933-ban, mint idegen állam jelképét betiltotta, kaszáskeresztté alakították át a horogkeresztet, tekintve, hogy főként az Alföldi szegényparasztság köréből szerezték támogatóikat. Az egy évvel korábban ebből a pártból kivált Meskó Zoltán, aki a belügyminiszteri tiltásig szintén zöld horogkeresztet használt, a tiltás után a nyilaskeresztet választotta új pártja jelképéül, s ezzel a későbbiekben kiérdemelte a kortársak között az "ősnyilas" elnevezést. Szintén ő volt, aki a zöld inget bevitte a parlamentbe. Ezzel kialakult a hazai nemzetiszocializmus alapvető jelképrendszere, amit később rövid habozás után a Szálasi-féle nyilas pártformáció is átvett.

Dr. Csomoss Miklós 1939-ben a túlzott német befolyás miatt kilépett a pártból és Bajcsy-Zsilinszky Endre táborához csatlakozott. Támogatta a népi mozgalmat és  a Bartha Miklós Társaságban kapcsolatba került a munkásmozgalom Demény Pál, illetve Weisshaus Aladár vonalán működő képviselőivel. Az ellenállási mozgalom aktív tagja volt. A Magyar Hazafiak Szabadság Szövetségének alapítója és vezetője. Nyilas puccs után bujdosásra kényszerült. Az ellenállásban szoros kapcsolatban állt Bajcsy-Zsilinszky Endrével, és Fall Endrével, a Revíziós Liga elnökével, aki egyik irányítója volt annak a titkos diplomáciai hálózatnak, amelyik a semleges országokban működött és a szövetséges hatalmakkal igyekezett fegyverszüneti megállapodásra jutni. Dr.Csomoss Miklósnak jelentős szerepe volt Fall Endre későbbi bujtatásában is. Előkészítője a Faust Imréről elnevezett  Faust küldöttségnek.  Horthy által Moszkvába küldött fegyverszüneti küldöttség egyik tagja volt Szent-Miklóssy István vezérkar őrnagy mellett.  Dr.Csomoss Miklós barátját, harcostársát Bajcsy-Zsilinszky Endrét rejtegette a nyilasok és a Gestapo elöl.  Háború után megalakította a "Nemzeti Ellenállásban Részt vettek Szövetségét".   Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete értelmében a nemzeti ellenállási mozgalomban szerzett érdemek elismeréséül tagja lett annak a 60 főből álló társulatnak, akikből igazoló bizottságok alakíthatók.
Dr. Csomoss Miklós  a "Magyar Hazafiak Szabadság Szövetsége" köré tömörülő  társaságból szervezte, majd alapította az  "Ellenállási Mozgalom Barátainak Szövetségét".   Arany Bálint, Dr.Donáth György, Dr. Csomoss Miklós, Szent-Iványi Domokos és Szent-Miklóssy István irányításával 1945 után a Magyar Testvéri Közösség újjászerveződött, főként azzal az elképzeléssel, hogy az oroszok kivonulása után „igazi magyarok” vegyék át az ország vezetését. Míg 1945 előtt a Közösség politikája főként a sváb befolyás háttérbe szorítására irányult, addig politikájukat 1945 után, az 1919-es moszkovita judeobolsevik zsidósággal kapcsolatos előítéletekből táplálkozó bizonyos enyhe antiszemitizmus jellemezte, ami azonban nem zárta ki azt, hogy kapcsolatban álltak jelentős és köztiszteletben álló zsidó származású polgári politikusokkal. A mozgalom inkább antikommunista volt, semmint antiszemita. A Közösség vezetői 1945 nyarától kezdve Arany Bálint lakásán találkoztak. Aranyhoz főként az alábbi közösségi tagok jártak: Héder János mérnök, Kiss Károly mérnök, Saláta Kálmán kisgazdapárti képviselő, Szent-Iványi Domokos, Donáth György és Szent-Miklóssy István. Összeesküvésről nem volt szó, inkább bizalmas baráti beszélgetésekről. Főleg arról tanácskoztak, miként lehet újjáalakítani az országot az oroszok kivonulása után s főleg arról, miképpen lehetne megakadályozni egy esetleges fegyveres kommunista puccskísérletet. E célból a tanácskozásaikba bevontak néhány régi, Horthy korszakbeli tisztet, így Dálnoki Veress Lajos vezérezredest és András Károly vezérőrnagyot. 1946 október elején bizalmas körben kiadtak és köröztettek egy illegális röpiratot, amely rövidesen a Pálffy-Oesterreicher tábornok vezetése alatt áll katonapolitikai osztály kezébe került, s ürügyül szolgált a Magyar Kommunista Pártnak egy nagyarányú koncepciós per kidolgozására.1946 decemberében – néhány nappal karácsony előtt – Kovács Béla főtitkár arról informálta Nagy Ferencet telefonon, hogy a katonapolitikai osztály letartóztatta Arany Bálintot és Szent-Iványi Domokost. Nagy Ferenc magához kérette Bartha Albert honvédelmi minisztert, aki még semmit sem tudott a letartóztatásokról. A miniszterelnök azután hívatta Pálffy Györgyöt, a katonapolitikai osztály vezetőjét s felelősségre vonta, amiért e letartóztatásokat nem jelentette be felettesének. Megállapodtak abban, hogy Bartha elmegy a katonapolitikai osztály fogdájába és személyesen beszél a foglyokkal. Másnap azonban Pálffy azt közölte Bartha Albert honvédelmi miniszterrel, hogy Vlagyimir Petrovics Szviridov altábornagy, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) elnökhelyettese nem engedi meg, hogy a honvédelmi miniszter beszéljen a foglyokkal. Amikor Nagy Ferenc ezért szemrehányás tett Szviridovnak, utóbbi letagadta, hogy bármilyen utasítást adott volna Pálffy-Oesterreichernek. Ettől felbátorodva Nagy Ferenc miniszterelnök, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnöke.  elrendelte fegyelmi bizottság összehívását Pálffy ügyének kivizsgálására. Ekkor Nagy Ferencet felkereste Kondratov tábornok, a SZEB mellé beosztott NKVD-tiszt és közölte a Pálffy elleni fegyelmi eljárás azonnal beszüntetését. Hozzátette: „Amennyiben miniszterelnök úr nem rendeli el a vizsgálat megszüntetését, akkor az egész összeesküvési ügyet a szovjet katonai rendőrség fogja kézbe venni.” Nagy Ferenc ezután leállította a Pálffy elleni vizsgálatot.

1947. januárjában a Magyar Közösséggel kapcsolatos összeesküvés vádjával, Dr. Csomoss Miklóst,  mint amerikai hírszerzőt letartóztatták. A hamis vád ellene az volt, hogy adatokat gyűjtött a szovjet csapatokról.  Átadták a szovjet hatóságoknak. A Szovjet Hadsereg Katonai Törvényszéke 1947-ben 20 évi szabadságvesztésre ítélte. 1955 végén tért haza a szovjet fogságból. A forradalom után Svájcba emigrált. Lánya és két unokája ott él. 1973-ban hunyt el Svájcban.

Hogy minden magyar számára tudatosodjon!

(A multikulturalizmus alantas stratégiája,  avagy a transznacionalisták demográfiai fegyverei.)

 

Az MTV "magyaroknak" nevezi a Kanadában élő embercsempész cigányokat (2012-08-03) 

Norvégiában is igen rossz véleményen vannak a cigányokról (2012-08-03) 

Az etnikai alapon vezetett bűnügyi statisztikák napi szinten szembesíthetnék a cigányságot, a cigányság vezetői, a cigány értelmiséget, azzal a kollektív felelősségtartalommal, amely alapján egy adott etnikai közösség igenis felelős tagjainak magatartásáért. A   cigányságnak, mint Magyarországon élő idegen etno-szociokultúrákba tartozó etnikai kisebbségnek, népességhányadnak a társadalmi és emberi értékét azon érdemei vagy kártételei szerint kell meghatározni, amely abban a közösségben válik valósággá ahová önként bebocsáttatott ahol befogadást nyert!

BODÓ NÉV

BODÓ, előfordul több helynevekben, mint Bodófalva, Bodóháza, melyek oda mutatnak, hogy magában személynév, a minthogy több családok is hivatnak e néven. Alkalmasint a Bódi módosulata, mint Kati, Kató, és magashangon Peti, Pető. (A magyar nyelv szótára Czuczor-Fogarasi)

BODÓ NEVŰ HELYSÉGEK

BODÓFALVA Régi tót falu Túrótz Vármegyében, birtokosa Bodó Uraság, tótúl Bodovitze, hajdan Othmárnak is neveztetett, mivel IV. BÉLA 1258-ban Othmár Pálnak ajándékozta, fekszik Mosócztól mintegy fél mértföldnyire. Határja középszerű.

BODÓHÁZA. Magyar falu Bihar Vármegyében.

BODÓHÁZA. Szabad puszta Poson Vármegyében, fekszik Egyházfalvának szomszédságában, mellynek filiája. Határja, legelője elég, alkalmatos piatza, és malma van; fája kevés, réttyei középszerűek, második Osztálybéli.

Bodó-Kő-Váralja, (Pod Boldok), Abauj vmegyében, magyar-orosz m.v. Kassához délre 6 mfdnyire: 1221 r. kath., 258 gör. kath., 19 zsidó lak. Romai- és görög kath. paroch. templomok. Van itt egy csinos kastély és kert, sok gazdasági épület, sweiczi tehenészet, híres bort termő szőlőhegy, szép erdő. Régi várát a Rákócziak építették. F. u. gr. Péchy család. Ut. p. Visoly.

Földbirtokos(Possessionata Nobilitate) és címeres nemes BODÓ családok

( Siebmacher's Wappenbuch)  

( Siebmacher's Wappenbuch)

Bodó alias Pap: Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae)  118. T. 6. B. József s felesége Rósa Annától szül. gykei: János, István és Mihály 1697. Február elsején   I. Habsburg Lipóttól nyertek c. n. l. – Kihird: Pest vm. 1697. – Pestvm. lt. – Nemesi Iratok B. 28 . ( Siebmacher's Wappenbuch)                                                          Címer/Wappen: In R. auf gr. Boden unter gr. belaubter Zerreiche ein r. gewaffneter linksgekehrter Storch, im Schnabel eine sich krümmende Schlange haltend. – Kleinod: R. gewaffneter flugbereiter Sperber, in d. erhobenen Rechten einen r. Apfel haltend. – Decken: bg. – rs. Adels- u. Wappenbrief v. König Leopold I. d. d. Wien, 1. Februar 1697 (Kundgemacht: Pesth. Pesther Comitat, 25. Februar 1697) für Josef Bodó aliter Pap als Haupterwerber u. für seine Ehefrau Anna sowie für seine Söhne: Johann, Stefan u. Michael als Nebenerwerber. (Orig. Ctt. A. Pesth).(Kempelen Béla: Magyar nemes családok 1. kötet)  Czímeres levele kelt 1585. (A család tulajd.) – Utóbb 1697. febr. 1. újból címeres levelet nyer a család. (Pestm. lt.; OL.: 270-1902.) –

Bodó alias Várady:      Péter Nemessége 1674. október 22., Gyulafehérvár lásd:. Gyfv. kpt. Prot. Lad. Illyei 244.
Apafi Mihály címer F 7 Armales No. 74

Bodó de Ákosfalva

Bodó de Belényes:  Nemeslevele1652-ből való.  lásd.:. Gyfv. LR. XXV/684 (Kempelen Béla: Magyar nemes családok)

Bodó de Bodófalva: (Nagy Iván: Magyarország nemes családjai):Turócz vármegyéből ered. Ott van Bodófalva (Bodovicze), honnan az előnevet veszik. Úgy látszik, a család őse volt azon bodói Bodónak fia Lőrincz, kinek özvegye 1364-ben Jakab nádortól ítélet-levelet kapott*. – E családból volt Mátyás, ki Turócz vármegyéből Gömör vármegyébe szakadt, ott táblabíró, és a Koháryaknak murányi és baloghi uradalmi ügyvéde volt. 1751-ben „Juris Prudentia“ czimü munkát irt. Nógrád vármegyében 1755-ben bodofalvi Bodó András a kétségtelen nemesek sorában áll*..Első ismert őse az 1258. évben élt Bodov fia László az Otmárföldjére nyert királyi adományt. – Nemz. Zsebkönyv II. r. 110. – Kempelen II. 272–274. Turóc megyei régi nemes család, melynek első adománylevele 1224-ből való,  BODOV fia LÁSZLÓ és BARANA fia PÁL királyi adományt nyernek az Otmárföldjére, melyet ők vettek. Ezen BODOV fia LÁSZLÓ az első ismert ős, a szakadatlan leszármazás pedig BODÓ IMRÉ-től jön, aki 1580. körül élt. Jelenleg Bars vármegyében Nagy-Szelezsényben birtokoscsalád. A családnak két ága ismeretes. Az úgy látszik kihalt Gömörmegye-i ág őse Dávid, akinek tarnói Valovits Zsuzsannától született András nevű fia (szül. 1636., megh. 1708. márc. 10.) ev. püspök volt. Fia András rimabányai lelkész, akinek fiai Mátyás, András, János és Jónás voltak. Közülük Mátyás (szül. 1690.) táblabiró volt. Fia Mátyás 1769. körül Csetneken élt. A család ezen ágának további leszármazása ismeretlen.Másik ágának őse a XVI. század vég efelé élt Imre. Az ő ágán is több leszármazott volt, kiknek utódait nem ismerjük (l. errevonatkozólag szerzőnek a »Magyar Nemes Családok« c. munkájának II. kötete 273. oldal. Címere: kék paizsban hármas halom koronás középsőjén könyöklő páncélos jobb kar kardot tart. Sisakdísz ugyanaz. Foszlányok:ezüst-vörös, arany-kék. Vallása: róm. kath. A család egyik ága később elszármazott Hevesmegyébe is, ahol Péter 1765. Turócmegye bizonyítványával igazolta nemességét. Egy másik ága Gömörmegyében telepedett le s Csetneken volt birtokos. B. LIPÓT, Bars várm. volt alispánja († 1898. márczius 10. Nagy-Szelezsény). Neje: nedeczei NEDECZKY Izabella († 1870. nov. 22. Nagy-Szelezsény). Gyermekei: 1. ERZSÉBET (szül. 1858.). Birtoka és lakása: Nagyszelezsény (Bars várm.). 2. PÉTER László (szül. 1862.). Lakás: Galgócz. 3. JÁNOS (szül. 1864.), Bars várm. tb. főjegyzője és várm. aljegyző. Lakás: Aranyos-Marót. 4. ISTVÁN (szül. 1866.), m. kir. állampénztári tisztviselő. Neje: örvistyei SZUCSÁNYI Margit (szül. 1874-ben, Galgócz Sz. Nándor [† 1900.] és palásthi Palásthy Izabella leánya). Esküvő: 1895. Galgócz. Lakás: Aranyos-Marót. leányuk: LENKE (szül. 1899. aug. 12.). 5. LAJOS (szül. 1868.), az osztrák-magyar bank kecskeméti fiókintézetének főnöke. Neje: bizáki PUKY Mariska (szül. 1875. Tomor), P. Andor és borzovai Téglássy Karolin leánya. Esküvő: Tomor 1893. B. LIPÓT testvérének B. SIMON-nak († 1863.). Neje: felsőesztergályi FRECSKA Zsuzsánna (szül. 1824. jul. 13. Losoncz). Lakás: Nagyszelezsény. Leányuk: ILONA (szül. 1855. nov. 7.). Férje: KONKOLY-THEGE Gyula (szül. 1848. Bars-Endréd, † 1897. decz. 11. Budapest) Esküvő: 1874. jul. 1.

Jeles képviselője:

Bodó Mátyás (bodófalvi),
ügyvéd, B. András ág. ev. lelkész fia, szül. Rima-Bányán, Gömörmegyében, hol a Koháry András gróf murányi és baloghi uradalmainak ügyésze, Gömörmegye táblabirája és a nagyszombati akadémiának tanára volt, melyben a hazai törvényt adta elő.
Munkái:
1. Jurisprudentia criminalis. Posonii. 1751. (2. kiadás. Nagy-Szombat, 1758.)
2. Zwuk Evangleium wečneho. H. n., 1760. (Imádságok és énekek; valószinűleg atyja irta s ő csak kiadója.)
Kézirata: Comitatus Gömöriensis brevis descriptio. 4-rét 58 lap (a n. múzeumban). Klein szerint több kéziratot is hagyott hátra.

Horányi, Memoria.
Wallaszky, Conspectus 309.
Katona, Historia Critica XXXIX. 943.
Solennia Bibl. Kis-Hontanae IX. 43.
Fejér, Historia Academiae 66.
M. Tud. Értekező I. 341.
Fabó, Monumenta III. IV.
Slovenské Pohlady 1888. 41. l.  (.(Magyar írók élete és munkái– Szinnyei József)

Bodó de Csíkmádéfalva

Bodó de Csíkszentmárton: Lófőséget 1653. március  4. Bodó. Bálint nyert. (Gyfv. LR. XXVI/190.)

Jeles képviselője:

Csíkszent-Mártoni (Bodó) János unitárius lelkész

szül. 1600 körül.

Munkái:

1. Az Tékozló Fiúnak Históriai... Kolozsvár, 1636. (Más kiadása. U. ott, 1648.).

2. Az Sonak Ditsiretiröl Valo Magyar Rythmusok... Ez mellé adatott Az Áts mesterek ditsireti is. Lőcse, 1647.

3. Historia. Az Maria Magdolnanak sok bűneiből való, jó reménység alatt, kegyes megtéréséről. Ez után adattatott Az Vadászásnak Éneke is. U. ott, 1683. 
(Újabb kiadásai: Kolozsvár, 1703., Lőcse, 1723., Pozsony, 1736., Vácz, 1793., Hely n., 1810., Szarvas, 1855. és Gyula 1858., Nagyvárad, 1861.).

4. Dialogismus a Kristus haláláról és feltámadásáról. (Írta 1621-ben). Keresd, 1685.

5. Az tisztes és nemes Kalmároknak Avagy Arus Embereknek illendő ditsireti. Lőcse, 1690. (Névtelenül).

6. Nyul éneke, melyben a maga nyomorúságát siratja és ártatlanságát kinek-kinek eleibe adja. Melyhez adattatott a vadászásnak dicséretéről való ének is. Hely n. 1714., 1735. és 1762.

Danielik, M. Írók II. 315. l.

Budapesti Szemle IV. 1858. 33. l.

Toldy F., A magyar költészet története 292. l.

Szabó K., Régi M. Könyvtár I.

Petrik Könyvészete és Bibliogr.

Szentmihályi Ilonka.

Bodó de Felső falva  1632. V. II. Rákóczy Györgytől nyert c. n. l. – Szatmár vm. lt.

Bodó de Karatna: Bodó de Altorja. et de Karatna 117. T. 8. B. Mihálynak 1647. III. 28. Rákóczy György ad c. n. l. – (Kk. XXVIII. 38. Erd.) – 1786. VI. 19. B. Ferenc és Pál igazolták nemességüket. – (Kk. LIII. 480.) – Pálmay „Háromszék vm. N. Cs.” 77. l.  BODÓ de  Karatna és de Alsótorja  1646. Gyfvári kpt. 23. L. Reg. 37. Bodó (altorjai). Címeres nemeslevelet II. Rákóczy Györgytől 1647. márc. 28. B. Mihály kapott. (Gyfv. LR. XXVIII/38.) –Háromszékmegyei család. Belőle Ferencz és Pál 1786. junius. 19. legfelsőbb helyen igazolták nemességüket. (LR. LIII/480.) –Wappen: In B. ein gr. gekl. Mann in d. erhobenen Rechten einen Krummsäbel mit g. Parirstange, in d. Linken einen Türkenschädel beim Schopfe haltend. – Kleinod: Keines verliehen. – Decken: bg.–rs. Adels- u. Wappenbrief v. Georg Rákóczy, d. d. Gyulafehérvár, 28. März 1647 für Michael Bodó v. Alsó-Torja. (Gyfv. L. R.XXIII). Bodó (karatnai). Úgy látszik, , hogy ebből a közös  törzsből származik az „altorjai” Bodó.-család is, mint alág. –  BODÓ  Zsigmond de Karatna  nemességét 1785. legfelsőbb helyen is igazolta. (LR. LIII/331.) –  Bodó de Karatna  ág „Új birtokadományt”,  NOVA DONATIO-t  Karatnán, Peselneken, Dálnokon és Altorján Báthory Zsigmondtól 1583. szept. 25. B. Mátyás, Mihály és Miklós nyertek. (Gyfv. LR. I/11.)  Bodó (fülei). Nagy Iván szerint a XVII. század végén  Erdélyben élt család a Karatnai Bodó ágból  Belőle Sándor 1690–97. Bardóc-szék jegyzője, 1697–1711. alkirálybírája volt. (N I. II/140.)

Bodó de Altorja:  (Kempelen Béla: Magyar nemes családok) Bodó (altorjai). Címeres nemeslevelet II. Rákóczy Györgytől 1647. márcz. 28. B. Mihály kapott. (Gyfv. LR. XXVIII/38.) – Háromszékmegyei család. Belőle Ferencz és Pál 1786. jun. 19. legfelsőbb helyen igazolták nemességüket. (LR. LIII/480.) – Uj birtokadományt Karatnán, Petelneken, Dálnokon és Altorján Báthory Zsigmondtól 1583. szept. 25. B. Mátyás, Mihály és Miklós nyertek. (Gyfv. LR. I/11.) Bodó de Füle/Karatnai : (Nagy Iván: Magyarország nemes családjai, II/140) szerint a XVII. század végén Erdélyben élt család a Karatnai Bodó ágból.  Belőle Sándor 1690–97. Bardóc-szék jegyzője, 1697–1711. alkirálybírája volt.  (Kállay: Székely nemz. 234. l. szerint): Erdélyben a Kézdi székben szintén élt (vagy tán máig is él) Bodó család, melynek összeköttetését a fölebbi Fülei Bodó-kkal adatok hiányában el nem dönthetem. Bodó Bernád Kézdi székben fő székely ember Báthori István korában, kitől nejével Török Erzsébettel, (Török család. -Szent-Miklós torjai- 1479-ben élt ilyen előnévvel. Therek Pál vajdai helyettes, (forrás: Bethl. Wolph. Hist. Török A. szerint.) .  E családból szakadt ki  a Szent-miklósi  torjai Török család. A Szent-Miklós torjai TÖRÖK család törzse István 1608-ban már nemes, és fejedelmi hadak kapitánya anyai rokonaival Chaborcha János és Jónással kapott nemességet. Családfája a  (Nagy Iván: féle Magyarország nemes családjai, tizenegyedik kötetében a Szent-miklósi Török leszármazási táblánál látható) (folytatás BODÓ BERNÁT családjával) és fiai Máthé  Mátyás és Mihállyal új adományt nyernek Karathnai, Peselneki, Dálnoki, Al-Torjai birtokaikról 1583-ki szeptember 25-kén (Kállay: Székely nemz. 234. l.)

Bodó  de Újtorda:  B. János 335 társával 1619. VIII. 25. Bethlen Gábortól kapott c. n. l. Címer azonos az „Ajtoni de Ujtorda" család címerével. – Ered. n. l. ref. egyház lt. Ujtordán. Címeres nemeslevelet Bethlen Gábortól 1619. aug. 25. Bodó. János nyert. (Ujtordai ref. egyház lt.) – Egyike azon 335 családnak, melyek mint testőrgyalogosok kaptak nemességet s kapták Ujtorda mezővárost minden tartozékaival együtt. – Címer:  vörös mezőben kék ruhás gyalogos sereg három zászlóval, élükön két lovassal; sisak disz: három zászló; takarók: különböző Szinek. – Vö.  Sándor 74–6., l. még Ajtoni (ujtordai) alatt. Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. ANDRÁSSY GYULA. Budapest, 1913 (kattintással)

Továbbiakban:

Bodó de Ákosfalva. B. Györgynek 1791. évben használt c. p. Címer: kerek pajzsban balra fordult oroszlán. – Marotstorda vm. lt. 1791. évi homg. 243. l.

Betűsoros jegyzéke azon BODÓ családoknak, a melyekre a Széki gróf Teleki nemzetség marosvásárhelyi levéltárában 1711–1867. évig hiteles leszármazási adatok őriztetnek:  Bodó (csikcsicsói), Bodó (karatnai),

nobilitashungariae: List of Historical Surnames of the Hungarian Nobility. Ed. Steven Totosy de Zepetnek. 
<http://docs.lib.purdue.edu/clcweblibrary/nobilitashungariae> NOBILIS BODÓ

 BODÓ de Altorja et de Karatna (kattintással nagyítható)

BODÓ de Karatna, Possessionata Nobilitate birtokos nemesi jogállását megerősítő
Nova Donatio

Somlói  Báthory István erdélyi fejedelem,
Lengyelország királya idején,
Báthory Zsigmond erdélyi vajda és székelyek ispánja kiadmányozásával, kattintással nagyítható)
1583. szeptember 25-én. (szerkesztett másolat hiteles fordítással)

BODÓ Bernát unokáinak, BODÓ Miklós de Karatna fiainak, Györgynek és Endrének
szóló adománylevél: -szerkesztett másolat-
Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől 1628. április 25-én. (kattintás,nagyítható)
Magyar Országos Levéltár (O.L.) Filmtára 39241-es filmtekercs

BODÓ de Altorja/Alsótorja et - Possessionata Nobilitate Karatna -
CÍMERES ADOMÁNY NEMESLEVELE, II. RÁKÓCZY GYÖRGY  erdélyi fejedelemtől, 1647. március 28-án, (kattintás,nagyítható)

BODÓ (karatnai-altorjai) birtokos nemes családok:
Királyi Könyvek , (kattintás,nagyítható)

BODÓ Zsigmond de Karatna
Birtokos nemességet igazoló határozata Mária Teréziától, Szeben, 1769. július 17., (kattintás,nagyítható)

BODÓ Zsigmond de Karatna, birtokos nemességéről szóló határozat,
Habsburg II. JÓZSEF-től. Bécs, 1785. október 31. LR III/ 331, (kattintás,nagyítható)

 BODÓ de Ladány (kattintással nagyítható)FORRÁSOK

 <img src="htt

SZENTE-MÁGÓCS nemzetségbeli ágak és családok.

Alsáni Bálint pécsi püspök emlékét egy 1408. évből való sírkő őrzi a pécsi székesegyházban. A sírkő a püspököt egész alakban, teljesen főpapi ornatusban ábrázolja. Legendája következő:

Hic iacet reverendissimus pater dominus Valentinus tituli sancte Sabine presbiter cardinalis gubernator ecclesie Quinqueecclesiensis, filius quondam Johannis bani filii Lugrethi palatini de Alsan, de genere ZENTHE-MAGUCH, obiit autem in festo beate Elisabethe regine anno domini M.CCCCVIII.

A sírkő felirata mutatja, hogy az elhunyt bíboros 1299 büszke volt előkelő származására, midőn a legendában atyja, a bán s nagyatyja, a nádor nevét is megörökítette s fölemlítette ősi nemzetségének nevét is, oly korban, midőn a családnevek maradandóbb használata ezt már nagy részben feleslegessé tette. Feltehetjük róla, hogy ismerte nemzetségének címerét is, melyet sírkövére vésetett. kockázott pajzsfő alatt, a jobb felső sarokból felhőkből kinyúló jobb kar, töves rózsaszálat tart, melynek három ágán, három kinyílt rózsa van.

A címer a sírkövön kissé kopott, a pajzsfő herold alakja nem vehető ki tisztán, de az elmosódott részleteket kellőleg pótolja ugyancsak Bálint püspök pecsétje 1377, 1385 és 1386. évekből.

Teljesen egyezik a leírt címerrel  Alsáni János főpincemesternek,  aki a sárkány-rend első lovagjai közé tartozott címere 1408. évi pecsétén. Hasonló az Alsániak címeréhez a Makray Benedeké 1413-ból, ennek pajzsa osztott, felül kockázott, alul, a pajzs alsó karimájából kinövő három, száras, leveles rózsa. Naturalisztikus irány ezen címerben is van, itt nem kar tartja az egy száron nyílt három rózsát, itt külön-külön száron mintegy a földből nőnek azok ki, de máskülönben e lényegtelen eltérés a két családi címer teljesen azonos főjellegén mit sem változtat. A naturalisztikus irány a heraldikában hazánkban nagyon korán beköszöntött. Még az élő heraldika korában, midőn a címer egyes részletei: a pajzsot a címerképpel, a sisakot sisakdíszével együtt, harcjátékokban és hadban, a valóságban is használták. A naturalisztikus irány legelőbb a címeralakoknak és állatoknak természetes színével való ábrázolásában nyilatkozott, de nem csalódunk, ha azt állítjuk, hogy a kar – mely később szimbolikus jelentőségével veres fonalként húzódik végig a magyar heraldikán – a naturalisztikus irány képviselőjeként elsőként lépett fel. Az ősrégi, egyszerűségükben szép címerképek: a rózsa, a liliom, a csillag szigorúan stilizált alakban ékesítették a címerpajzsot s a mely család külföldön, a heraldikai fejlődés első századaiban ilyen alakban viselte címerképét, ilyen alakban viseli azt ma is. Nálunk ez másként történt. Őseink nem nagy barátai voltak a heraldikában az egyszerűségnek. Szerették a sokszínűt, a csillogót címerpajzsaikban s hol az egyszerű címeralak: a rózsa, a liliom stb. lebegően szállt rájuk örökségképen, természetesebbnek tartották, hogy ezek valami támasztópontot nyerjenek, hogy ezeket valami tartsa s előállott a kar, mint a naturalisztikus irány első képviselője, mely markába vette az elébb lebegő címeralakot. Ez irány továbbfejlődése s mintegy természetes következménye lett aztán, hogy e szépen stilizált rózsák és liliomok elvesztették szigorú heraldikai formájukat, száraz, leveles növényekké lettek s így illesztettek a páncélos kar markába. Ez úton lett az Alsániak címerében a három heraldikai rózsa egy tőről nyíló száras, leveles virággá, és így került be a Páncélos kar a pajzsba, mint biztos támasztó pontja a különben lebegő címeralakoknak. Ha az Alsáni címerpajzsból kivesszük e naturalisztikus pótlékokat, a kart s a rózsák szárát és leveleit, marad ott kockázott pajzsfő s a mezőn három rózsa. E kettős alak a pajzsban minden esetre címertörés és nem képzelhető, hogy egy ilyen, múltjára sokat adó, nagy hírű nemzetség ősi jelvényét a pajzsfőbe szorította volna, hogy ez által a pajzs mezején idegen címernek adjon helyet.

Méltán tekinthetjük tehát a három rózsát a Szente-Mágócs nemzetség ősi címerének. Ez állításunk megerősítésére még több adatunk is van. De sehol sem szükséges nagyobb kritikával eljárnunk, mint ezen három rózsás címeralaknál s a legszigorúbban kell ragaszkodnunk azon nyomokhoz, melyeket a genealógia elénk szab, mert a három rózsa, ha a Szente-Mágócs nemzetség ősi címere volt is, egyúttal kar markába illesztve, edénybe téve, szívből kinőve kedvenc pecsétjelvénye volt a címertelen köznemességnek, már nagyon korai idő óta.

A genealógia által kikutatott forrásaink közé tartoznak a Szente Mágócs nemzetségbeli Kölcsey és kölcsei Kende családok címerei. E két család címere teljesen egyező. Nagy Iván szerint sárkánytól körített kék pajzsban páncélos kar, három száras leveles veres rózsát tart. Sisakdísz a pajzsalak.  E leírás mellé csatolt metszeten a pajzsban nem rózsák, de liliomok vannak. Ez a változás bár nyugaton el sem képzelhető, nálunk mindennapi.

E két családnak a Szente-Mágócs nemzetségből való származása megfejti előttünk a sárkánykígyó használatát is a pajzs körül. Mint előbb is említett, Alsáni János főpincemester a sárkány-rend első lovagjai közé tartozott, heraldikai emlékeink azt bizonyítják, hogy a sárkány-rend jelvényét nemcsak a rend lovagja, nemcsak ennek egyenes leszármazói, de az oldalági rokonok is évszázadok múlva is viselték címerpajzsaik körül, mely őket nemcsak előkelő atyjuk fiára emlékeztette, hanem mint heraldikai dísz is igen tetszetős volt.

A Kölcsey és Kende családok címere mai alakjában a hanyatló heraldika egyik terméke. Reánk nézve csak annyiban fontos, amennyiben adat arra, hogy a Szente-Mágócs nemzetség címerének sisakdísze egyezik a pajzsalakkal.

A források közé sorolható a szintén ezen nemzetségből származó BODÓ Gergely erdélyi alvajda 1445. évből származó pecsétje is, ahol a pajzsban páncélos kar, három száras rózsát tart. ( Gr. Teleki család levéltára. II. 20.)

Hogy miként használta és ábrázolta e nemzetség sisakdíszét a 16.-ik század végétől?  Eziránt az elmondottakból tisztában lehetünk, mert a amint bevette a kart a pajzsba, alkalmazta azt egyúttal a sisakdísznél is. De kétségben maradunk arra nézve, hogy minő segédsisakdíszt használt azon korban, midőn a rózsák a pajzsban még lebegők voltak? Erre még ez ideig nincsen útbaigazító adatunk, bár nem lehetetlen, hogy János bánnak, vagy Logreth nádornak, vagy e nemzetség egyik-másik nevesebb tagjának előkerül valamely pecsétje, mely erre nézve felvilágosít.

A három lebegő rózsát csakis segédsisakdísszel lehet a sisakon elhelyezni. Erre legalkalmasabb lehetett az ernyő, de ennek alig találunk – a Héder nemzetség kivételével – nálunk nyomaira. Gyakoribbak a szarvak a 14. század végéig s a 15. század legelején, de sajátságos, hogy ezen időtől nálunk a15. század utoljáig nyoma vész és ezután is csak nagyon gyéren fordul elő, minek oka az, hogy a mi későbbi heraldikánkban alig volt szükség a segédsisakdíszre.

A szarvakra is könnyen ráilleszthető volt a három lebegő rózsa, és hogy e nemzetség címerét ábrában adhassuk, megelőzve a kutatásokat, előzetesen ezt alkalmazzuk, megjegyezvén, hogy a segédsisakdíszek, bár állandó, firól-fira szálló részletét képezték a címernek, de annál csak másodrangú fontosságúak voltak a címerek törzsalakjai mellett, és ha esetleg a használttól eltérő, alkalmasabb, tetszetősebb segédsisakdíszt vett fel a család vagy nemzetség valamely tagja vagy ágazata, ezzel még a címer valódi integritását nem sértette meg.

Bajosabb eligazodnunk ezen nemzetségi címer színeire nézve.

Ha a Kende-Kölcsey címerszíneket fogadnánk el, akkor a pajzs kék, a rózsák fehérek lennének. De erre alig gondolhatunk. A magyar heraldikában már magában is gyanús a kék szín; minden olyan pajzs, melynek színe feledésbe ment, idővel kék lett, kék lett azért is, mert a többi címerek pajzsa is kék, mert hibás felfogás szerint a -magyar pajzsszín-  kék, ilyen színű volt a 17.-18. századi ármálisták címerpajzsának is legalább 95 százaléka. A 13. és 14. században nagy ritkaság számba megy az ezüst rózsa kék pajzsban. A zürichi címertekercsben tizenegy címer van rózsa pajzs alakkal. Ezek közül egy esetben a rózsa ezüst, a pajzs fekete, a többi tíz esetben a rózsa veres és a pajzs hozzá kilenc esetben ezüst, egyszer arany. Ezen egy példából is kitűnik, hogy a heraldika fénykorában legtöbb esetben meghagyták a rózsának a természethez legközelebb álló veres színét és ércalapra, leginkább ezüstre festették. Biztos színeket ennél a címernél sem lehet megállapítani, mint általában egy címernél sem. -Heraldikai szabályok szerint -  e nálunk szokásossá váló kifejezés szerint egy címer sem színezhető, mert a heraldikai szabályok csak egyes címerszínek egymás mellé helyezésénél irányadók, de címeralakok színeire nézve semmi útbaigazítást nem nyújtanak.

Felhasznált irodalom:

Magyar Nemzetségek a 14. század közepéig  / Dr. KARÁCSONYI  János az MTA levelező tagja/

Magyar Nemzetségi Címerek /CSOMA József/

S Z E N T E - M Á G Ó C S.

(Senta et Maguch, Sentemacus, Zentamaguch, Scentemaguch, Scentemagygh.) Miként a Hont-Pázmány, Gút-Keled stb., ez is két nevezetes, Szente és Mágócs nevű testvértől vette nevét. Elágazásait tekintve, legalább is a 12. század elején élt a nem őse. 1229-ben még élt annak emléke, hogy a nemzetség névadója két testvér volt, s azért a királyi kancellária »Szente és Mágócs neméből valóknak« írja azon nemeseket, a kik a Pest megyei (hajdan fejérmegyei) Ordas falu mellett egy erdőt bírtak. A nemzetség ősi fészke a mai Baranya megye északi része (hajdan Tolna megye. alkotórésze) volt. Itt, Mágócson állott a nemzetségnek Szent-Péter apostol tiszteletére avatott monostora is. Ennek javára tesz hagyományt 1251-ben Apsa ispán neje, Erzsébet. Azonban korán átszármazott a nemzetség Békés megye nyugati határszélére is. Itt egymás mellett Szente-Tornya és Mágócs nevű falvakat találunk, s ez nem lehet a véletlen műve, hanem csak a két, névadó testvér itteni földesuraságának emléke. Mágócson kívül a Szamos-menti, czégényi monostor is e nemzetségnek köszönheti keletkezését. Jogot tartott továbbá az esztergomi ciszterci monostor kegyuraságához is. Mivel okleveleink adataiból a nemzetség hajtásainak összeköttetése megközelítőleg sem állapítható meg, lehetőleg lakásuk és   birtokaik szerint ismertetjük e hajtásokat. Megkülönböztetünk e szerint:

I. Tolna-baranyai, 

II. Valkómegyei,  

III. Szabolcs-zempléni,  

IV. Czégényi ágakat,  jobban mondva töredékeket. 

I. TOLNA-BARANYAMEGYEI-ÁGAK:

Saul fia, Máté, 1270 táján megvette a tolna megyei, hajdan Kajdacs és Hidvég közt, a Sárviz mellett eső Bika falu felét 10 márkáért.* Azonban fiai, Demeter és II. István, 1291-ben kénytelenek voltak azt átadni a Szakadáti családnak, mert kitűnt, hogy ennek elővételi joga volt bika falu eladott részéhez.* A vételárt azonban 1293-ban visszakapták. 1291-ben egyik oklevél közlése szerint  »Chely«-ben,  azaz Czél vagy Czill faluban laktak (ma puszta Lengyeltől északkeletre).
Györk ispán 1291-ben a pécsi káptalan előtt 20 márkát fizet özvegy menyének hitbér és hozomány fejében. Unokájának leánynegyede azonban még fizetendő maradt. 1291-ben Györk ispán fiai: Apsa, Mágócs és I. László, Albert fia, Mihály, a ki 1280–90. években egy ideig nádor 973vala, II. István, II. Márk, Gergely, II. László, Gúg, Ugrin, IV. István és II. György mester a Szente-Mágócs nemzetséget illető esztergomi (pilisi?) cziszterczi monostor visszaszerzésével a Szabolcs-zempléni-ág tagjait bízzák meg.* 1292-ben pedig Apsa, II. Márk, II. László, Ugrin, Tamás és Kölcse (Kulchey) a pécsi káptalan előtt tanúskodnak az esztergomi káptalannak kárairól.
Mihály nádor atyja, Albert, 1264-ben mint nagy tekintélyű földesúr közbenjár a Tolna megyei, gerenási nemesekért a fejérvári jánoslovagoknál, s kiviszi, hogy a gerenási nemesek még egyszer kegyelmet nyernek s földeiket visszakapják.* Maga Mihály is 1291-ben ilyenforma megbízatást nyert, mert fogott bíró volt a Szakadáthy családnak Szente-Mágócs nembeli Máté fiai ellen folytatott perében.*
Gergely fia, II. János, 1324-ben úgy fordul elő, mint a Köblénytől délre, Mágócstól délkeletre eső Kedhely falu szomszédja. 1325-ben meg is nevezik itt eső birtokát, melyet testvérével, Csomával (Csama) együtt bírt s azt Himesdnek hívták. Ugyancsak ez évben e János nagy bajban volt, mert a pozsonyi hatalmas főispán, Nevnai Treutel Miklós lopásról vádolta őt, s már-már párbajra kellett mennie. De a párbaj előtt kiegyeztek és II. János hálából, jó olcsón, csupán 30 márkáért átengedte Treutelnek bikali és szalatnaki jószágait (Mágócs közelében estek).
Simon fia, András, 1320-ban halálos ágyán a bodrogszigeti, másként keresztúri páloskolostornak ajándékozta Hatytyas nevű halastavát, csak azt kötötte ki, hogy ezért fiát, II. Jakabot hálából a szerzetesek kegyuraként tekintsék.

A Szente-Mágócs nemből sarjadt ki a Györgyi BODÓ CSALÁD  is. Mivel pedig az előnevet adó Györgyi falu Mágóccsal volt szomszédos (most puszta annak határában), azt véljük, hogy az itt felsorolt Tolna-Baranya megyei ágak valamelyikéből származott. Bodó család. (Györgyi).   Oklevelekben előnevük „de Gyiorgyi“ és „Giurgj“ iratik. A családot – úgy látszik – Gergely emelte föl, ki 1443-ban Tolna vármegyében a hadi segély rendkívüli beszedője, majd 1446-ban erdélyi alvajda, 1452-ben budai várnagy volt. – 1458-ban mint újonnan kinevezett tárnokmester Kassa városát hívja meg a tárnoki székre.. Györgyiben egy házat, és a minoritáknak zárdát épített.. Testvére  Bodó Miklós bácsi prépost, a veszprémi püspök segéde volt.. 1459-ben pedig fejérvári prépost, és Mátyás királynak titkos kancellárja.

Bodó  Gáspár 1457-ben a Hunyadi ház egyik híve, Hunyadi Mátyásnak a börtönben társa, és egyike azoknak, kik Mátyásnak 1459-ben is esküt tettek,; 1486-ban a királyné főajtónállója, és tolnai főispán.

Ezeknek utóda,  Bodó  Ferenc és Péter,  mesztegnyői/ mezthegnyew-i  nemesi  előnévvel és grófi ranggal Bodó Péter, 1558-ban  Somogy vármegye. főispánja volt.  Bodó Ferenc 1505-ben Tolna vármegye követe a rákosi országgyűlésen. 1518-ban II. Lajos mellett tanácsos. 1522-ben Szapolyai János oldalán Bánffy Jakabbal híres törökverő vitéz. Részt vett Szapolyai havasalföldi hadjárataiban.1525-ben kapta Sárkány Ambrus javait. A mohácsi vész után mint világi az erdélyi püspökség jövedelmeit húzta. Mint Szapolyai rendíthetetlen  híve s hadvezére, Tokajnál csatát veszt, és elfogatván, Bécsbe kerül, ott halt meg 1528-ban, megtartva hűségét Szapolyaihoz.

II. VALKÓMEGYEI-ÁGAK:

Az Alsáni-alág a Szente-Mágócs nemnek legmagasabb emelkedett hajtása.
II. Logret ispán 1300-ban a régi Garától (ma Gorján) északkeletre eső Tolmán falu szomszédja, s egyszersmind az e tájékon eső Becsefalva ura.* A Valkófeji-alághoz tartozó I. Demeter, nemkülönben Domokos fiai szintén ( lásd Domokosnál. Domokos fiainál, alább c. pontnál ) e Tolmán faluval szomszédos birtokosok 1300-ban.
János 1319-ben egyszerre tekintélyes főúrként tűnik elő. Baranyamegye főispáni székén ült, s ott maradt 1320-ban, valamint hihetőleg a következő években is. 1328–35. években az annyira fontos macsovi báni tisztet viselte, s e mellett még Szerém-, Valkó-, Bodrog- és Baranyamegyék kormányát is rábízta a király.* Magánviszonyairól csak annyit tudunk, hogy 1319-ben a Győr nembeli Gyulay (Óváry) családdal perelt, mert a baranyamegyei Szederkény, Papd és Kovácsi falvakat (ma csak szederkény van meg) meg akarta venni. 1320-ban azonban 10 márka kárpótlásért a vételhez való jogáról a Gyulay család javára lemondott.* Ugyancsak 1320-ban két Hyna és Ujlak nevű, Baranyamegyének Valkóval szomszédos részén eső faluját odaadta cserében a Siklóstól nyugot-északra eső Szava faluért.* Özvegye 1357-ben a pápától kiváltságot kért és nyert.
Fiait és unokáit nagy jelentőségük miatt, s mert leszármazásuk eddigelé ismeretlen volt, a nemzedékrendre feljegyeztük, de életpályájuk e mű határpontján messze túl terjed.

b) Valkófeji-alág:

A Valkófeji-ágat  Valkófő nevű, 1320-ig bírt jószágáról nevezzük ekként.
Tamás (a bosnyák püspök), Joachimfia Maran bánnal együtt, 1291-ben a szabolcs-zempléni ágakra bízza az esztergomi (pilisi) monostor kegyuraságának visszaszerzését.* E tájban 30 márkáért zálogba vette a bosnyák egyház számára Balkteleke nevű valkómegyei birtokot.* 1293-ban ő és testvére, I. Demeter, megvédik magukat a Kórógyiakkal szemben a pozsegamegyei Kaporna (Kuprivna) falu birtokában.* 976I. Demeter 1300-ban Tolman faluval szomszédos (lásd fentebb). Fiai 1316-ban szerencsétlen politikát űztek. I. Károly ellenségei közé (alkalmasint Kőszeghy III. Henrik fiaihoz) állottak, szomszédjaik közül kivált a Garayakat megtámadták, ezek emberei közűl néhányat megöltek s Gara város (ma Gorján) egyházát felgyújtották. E miatt a lázadás lecsendesítése után fej- és jószágvesztésre ítélte őket a főtörvényszék, de a király megkegyelmezett nekik és csak Valkófő meg Azariás nevű jószágaikat vesztették el.

Egyéb alágak:

c) Domokos fiait,  lásd fentebb a) alatt.

d) Joachim fia, Maran bán, 1291-ben Tamás püspökkel együtt fordul elő (lásd fentebb b). azért tartjuk őt is Valkó megyeinek, mert ez időtájt rendesen a délvidéki viszonyokkal ismerős főurak emelkedtek bánságra. Szabó Károly biztosíték arra, hogy neve helyesen van Marannak közölve, és így nem tarthatjuk őt egy személynek Márton bánnal, a Liszkay főúri család ősével.

III. SZABOLCS - ZEMPLÉNI-ÁG.

Domokos és Fekete Belus, továbbá Andrásnak négy fia: I. János, I. Feldre (Fridericus, Feldricus, Feldreh, Feldur), Péter és Balázs, nemkülönben Endrefia Mihály, jóval 1293 előtt, s így legalább is IV. László korában kerültek a felső Tisza mentére s kapták ott Szabolcs falut. Biztos, hogy Domokos és Fekete Belus, az 1284-ben már elhalt Várday Aladárral, atyjuk elpusztított faluja miatt pereskedtek, s így szabolcsmegyei földesurak voltak.
1291-ben ez ág összes tagjai azon megtisztelő megbízást kapták a többi Szente-Mágócs nembeliektől, hogy a nemzetségnek idegen kézre jutott esztergomi (pilisi) monostorát szerezzék vissza.* E megbizást talán azért nyerték, mert éppen ez ágnak volt Esztergom közelében, Bajót, Mogyorós és Bajna közt, Pély nevű faluja (ma Péliföld).* ugyanez évben megveszik a Szabolcs megyei, Tisza mellett eső Balsa és Halász falvakat 100 márkáért.* Különben ez ág tagjai nagy kegyben állhattak III. András király előtt, mert ez 1293-ban az ő szabolcsi jószágukkal szomszédos s így nekik nagyon kapós Vencsellő faluval ajándékozta meg őket.* 1297-ben Barmas és András fiai nagy bajban voltak, mert megölték Aba nembeli Szikszay Mihály egyik szolgáját, s e miatt, nemkülönben egyéb kártételekért, 70 márka kárpótlást kellett fizetniök. Belus és Feldre ekkor sárospataki várnagyok valának.* Ekkor írják, hogy Barnas és András fiai »fratres«-ek, azaz atyafiak voltak, s ennek alapján tartjuk őket unokatestvéreknek. 1299-ben I. Feldre fogott bíró volt az Aba nemzetség Lipóczy-ágának osztozásánál.
A 14. század elején, kései jelekből ítélve, I. Károlyhoz csatlakoztak. Hálából I. Károly előbb Kapi várával (Sárosm.) jutalmazta őket, azután pedig 1325 előtt e helyett a Zemplén megyei Bodrog-Olaszit adta nekik.* Ettől kezdve Barnas és András ivadékai leginkább Bodrog-Olasziban és Szabolcson laktak s azért Olaszyaknak s néha Szabolcsyaknak írják őket.
1321-ben kapják I. Balázs, Beke, László és II. János Győrkerekit Ráskay Vidtól (bizonyosan kárpótlás gyanánt).* 1325-ben II. János eladta pélyi birtokát a Bajóthy (Nagymartoni) családnak.* I. Balázs 1329-ben fogott bíró a Buthkay és Szakolyi családok közt.* 1336-ban Beke, László és II. János Bodrog-Olaszi határát Tolcsva felé igyekeztek volna gyarapítani, de tervüket a Tolcsva nem meghiúsította.* Ellenben László és Pál 1344-ben sikeresen védték Olaszi határát Sárospatak felől.* 1344-ben II. János, Pál és II. Feldre egy Solymos nevű, Vencsellő és Balsa közt eső halastóért az országbíró elé mentek.* Az 1350–55. években is több pert folytattak.* Így megtörtént pl., hogy László és II. Feldre 1355-ben atyafiukkal, Pállal, voltak nagy vitában, mert ennek gazdatisztjét megölték és vérdíjat kellett fizetniök.* I. Istvánnak 1362-ben, Györgynek 1362-ben és 1372-ben Olaszi (Zemplénm.), Szabolcs, Balsa, Halásztelek és Pugteleke (Szabolcsm.) birtokokból kellett leánynegyedet fizetniök.*

IV. CZÉGÉNYI-ÁG.

A Szente-Mágócs nemnek napjainkig virágzó, a Kölcsey és Kölcsei Kende családokat adó ága. A Szamos mellett, a Boldogságos Szűz tiszteletére avatott czégényi monostor alapítója és századokon át kegyura vala s azért nevezzük Czégényi-ágnak. Töredékei ezek:

Kölcse ispán 1181 előtt, bizonyára királyi adományban, oly szép jószágokat kapott a Szamos–Tisza-szögén, hogy 1181-re felépíthette a czégényi monostort s annak javára tett adományait ez évben a király által is megerősíttette.*
I. Ete fiai közül I. Miklós 1274 előtt eladta Pertalteleke nevű birtokát (később Kis-Kér, most Német-Kér, Pakstól északra, Tolnam.) Karászy Sándor bánnak, de testvérei beleegyezését nem kérte ki. E miatt 1274-ben kénytelen volt Pertaltelekét Karászy Sándor bántól visszakérni, s őt Vajk és Malonta (Tolna m.) nevű vett földjeivel kárpótolni.*
II. Ete és I. Mikó 1291-ben a Szabolcs-zempléni ágat, Mátéfia Dénessel együtt, megbízzák az esztergomi (pilisi?) monostor visszaszerzésével. Vagy I. vagy II. Ete sokáig bírta a Szatmár megyei Tyúkod egy részét, úgy hogy azután a falu ezen részét sokáig Ete-Tyúkodjának (Ethetykodya, Eke-Tykudya) hívták. Ugyancsak az Ete személynév használata adott okot azon korunkbeli tévedésre, hogy a Kölcsey család a honfoglaló vezérek közé emelt Ondtól, Ete atyjától, a Baár-Kalán nem ősétől származik. I. Mikó 1284-ben fogott bíró volt azon nevezetes gyűlésen, a melyet ekkor, 1284. április 23-án, éppen neme monostoránál, Czégénynél a Várday s Lázáry családok kibékítése ügyében tartottak.* Ugyanez évben a váradi püspökkel és más nagy urakkal együtt fogott-bíráskodik a Káta nem Lázáry-ágának osztozásánál.
I. Mikóról tudjuk még, hogy Kadarcs (Kadarch) nevű faluját odaadta a Császáry családnak a szatmármegyei Szekeres és Zsarolyán falvak részeiért. E részek azután az ő magvaszakadtával legközelebbi atyafiára, Mátéfia Dénesre szállottak.
E Mátéfia Dénes 1292 táján az esztergomi káptalan kárairól tanúskodik, de nem együttesen a Tolna-Baranya megyei-ágak tagjaival, hanem azoktól külön.* 1308-ban elveszítette I. Mikó után örökölt szekeresi és zsarolyáni részeit, mert a Császáry család jogtalanul bocsátotta azokat cserére.*
980Dénes fiai, János, Jakab, András, Mihály és Miklós atyjuk halála után nagy bajba keveredtek, mert I. Károly király összes jószágaikat a koronára szállottaknak vélte s ellenük pert indított. Folyt e per I. Lajos idejében is, de e kegyes király nem zárta el szemeit az igazság elől, hanem beismerte, hogy a pörbe volt jószágok erős bizonyságok és oklevelek erejénél fogva Dénes fiait illetik. Azért 1344. július 4-én minden követeléséről lemondott és Dénes fiait megerősítette: Czégény monostora kegyuraságában, Kölcse, Istvándi, Kóród, Cseke, Csécse, Milota, Kömörő, Szekeres, Ököritó, Mácsa és Ete-Tyúkodja falvak birtokában.* Meg is érdemelték e kegyességet, mert 1342–43 telén a lázongó máramarosi vajdával, Bogdánnal, harcoltak.
Mindjárt 1345-ben meg is osztoznak Dénes fiai az ekként félelem nélkül bírható falvakban, még pedig akként, hogy János, Jakab és András kapták: Kölcse, Csécse, Cseke, az ezzel határos, de már eltünt Petlend és Orbánd, továbbá Ököritó, Mácsa (ma puszta Ököritó mellett), Ete-Tyúkod falvakat és Kápolnás-Szekeresnek Mánd felé eső részét. Ellenben Mihályéi és Miklóséi lettek: Istvándi, Csécse, Kóród, Kömörő és Milota falvak. Őseik nyugvóhelye: Czégény monostora közös jószág maradt.
I. István fia, II. Mikó, 1288-ban átiratja a czégényi monostor 1181-iki alapítólevelét. Határozottan a Szente-Mágócs nem tagjának írják. Ellenben azon Péterfia István váradi papról, a ki 1366-ban az 1288-iki átiratot fölmutatta, hovátartozása tekintetében semmit sem mondanak.

Aki talán csodálkozik, mért nem szólunk azon személyekről, melyek más művekben szintén Szente-Mágócs nem beliekként vannak föltüntetve, tudja meg, hogy azok csak hamis vagy szerfölött gyanús levelekben fordulnak elő.

EZ LENNE A MAGYARSÁG "ANTISZEMITIZMUSA"?

A XIII. században, a középkori Európában, Árpád-házi IV. Béla , Babenbergi Frigyes osztrák herceg 1244. évi ausztriai privilégiumának magyar adaptációjaként, elsőként bocsátotta ki 1251-ben a Magyarországra korábban behívott, majd megtelepedett zsidóknak szóló szabadságlevelét. Ez szabályozta jogviszonyukat, szabad vallásgyakorlatukat, pap és bíróválasztási jogukat, zsinagógatartási jussukat, társadalmi helyzetüket. Ezen privilégiumok, alapján és ennek jogbiztonsága mellett alakulhatott ki a kor egyik legnagyobb zsidó közössége az ország fővárosában, a középkori Budavárban. Itt épült fel a középkori Európa Regensburg utáni második legnagyobb zsinagógája.

Pesten található a világ legszebb és legnagyobb neológ zsinagógája. Itt működik a világ egyetlen, egyben világhírű neológ Rabbiképző egyeteme, a Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem. Közép-Európában itt van a legnagyobb izraeli tőkebefektetés, ingatlan tulajdonlás. Működnek a Jesivák, az ortodoxia. Kiválóan működik a zsidóság kulturális és szociális intézményrendszere. Sorra újítják fel a korábban romos zsinagógákat. A zsidóság reneszánszát éli. Nemzetközi ZSIDÓ fesztiválokat tartanak. A Spinoza zsidó kulturális és gasztronómiai étteremben csak foglalással lehet asztalt kapni.

Magyarországon nincs antiszemitizmus!  Ja! Hogy van zsidózás!  Kérdezem, az elmúlt kétezer év alatt mikor nem volt?

Tomás de Torquemada is halachikus értelemben zsidó volt mégis zsidózott!
Marx teljesen zsidó volt, mégis megírta a "Judenfrage" zsidókérdés című tanulmányát. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij, minden idők legtöbb nyelvére lefordított és legolvasottabb orosz írója szintén zsidózott a "Jevrejszkaja Vaprosz" (fonetikusan) zsidókérdés című írásában. De zsidózott Luther is a "Von den Juden und ihren Lügen", Zsidók és hazugságaik,1543-ban megjelent munkájában. Nagy Péter nem titkolta zsidóellenes érzéseit. Egyik rendeletében ezt olvashatjuk: „Inkább akarom magam előtt látni a mohamedán és pogány vallások képviselőit, mint a zsidókat, akik egytől egyig csalók és gazemberek. Zsidóknak tulajdonában sem lakás, sem üzlet nem lehet, bármennyit próbálkozzanak is és még ha megvesztegetik hivatalnokaimat, akkor sem." és Fredrich Hörderlin is Wagnerről nem is beszélve, de nem sorolom mert hetekig írhatnám a neveket!

Mit mondtak híres emberek a zsidókról ?
http://www.freepress-freespeech.com/holhome/konyvek/quotma.htm

Bizony zsidóztak, de az a zsidózás inkább volt valamiféle "Judeokriticizmus", mint antiszemitizmus! A vészkorszak borzalmai mindig testidegen volt és maradt a magyar kultúrában. Bizonyíthatóan ez a német megszállás alatti nyilas rémuralom, magyarországi, magyarosított nevű nácibarát, sváb gyökerű tisztikarának bűntette volt. Olyan bűncselekmény, amelyért az egész magyarságnak fizetni kellett.  A zsidóság magyar nemzethez lojális része, és a diaspóra magyarérzületű zsidósága a nemzetközi magyar lobbi egyik zászlóshajója. A magyar zsidóság a hazai társadalmi fejlődésnek mindig értékes tagja de egyben motorja is volt, és remélhetően a jövőben is az marad. A magyar történelemben, a hétköznapok történéseiben, a történelem hétköznapjaiban mindig voltak idegen szívű magyarok és magyar szívű idegenek.
KIK EZEK AZ IDEGEBSZÍVŰ HONFITÁRSAINK?
Legyen az bármilyen szervezet, csoportosulás, formáció, sajtó, ect, ect, Magyarországon, ha abban NEM a Bauer, Anrassew, Mihancsik típusú emberek, a Galamus kiscsoportosok, Becker, Bánó, Mészáros, Aczél, Heller, Konrád, Vásárhelyi, Várkonyi félék szellemi és morfológiai közösségének egyedei vannak döntési és képviseleti pozícióban, és nem ők a hangadók, akkor, az ilyen szervezet hamar kap, enyhébb esetben antidemokratikus, más esetekben viszont: náci, kirekesztő, rasszista, fasiszta, intoleráns és szélsőséges minősítést. Tehát olyan helyek ahol a fenti típusokat nem találod vezető vagy meghatározó pozícióban, viszont sok magyar nemzeti jelképpel, szimbolikával találkozol, gyakran hangzik el a Magyar Himnusz, a Szózat, a Székely Himnusz, Wass Albert vers, Szabó Dezső idézet, akkor ez minden esetben kirekesztő, irredenta, soviniszta és náci gyanús dolog lesz, - az IDEGEBSZÍVŰ HONFITÁRSAINK - szerint!

IDEGEBSZÍVŰ HONFITÁRSAINK számára az idegen hangzású, vagy egykoron magyarosított nevek, a baloldali kötődés, a régi bolsevik családi hagyományok, a vészkorszakban való egykori hátrányos családi érintettség, a Kádár korszakban való bizalmas pozíciók, mind-mind csupa kiváló besorolást kapnak és a demokratikus érzékenység, a liberális tolerancia, az európaiság és haladás valamint humanizmus legfőbb ismérvei lesznek.

De konkrétan kik ezek?

Magyarországon csupán a "galut" (száműzetés, szétszóratottság) rózsadombi luxus kényelmében élő konjunktúra zsidók rettegnek, akik arra gondolnak, hogy mi lenne velük, ha szavukon fogná valaki és valóban meg kellene venni az "aliához" (Erec Jiszrael földjére való visszatéréshez) szóló repülőjegyet, és nem lehetne tovább a nagy seftelések leplezésére az állítólagos "kirekesztésre" hivatkozva, meg teátrális műfelháborodások közben a vészkorszak mögé bújni és örökösen 1944-re hivatkozni! Mi lenne, ha kiesnének a bulvár médiák kávészagú süketeléséből? Kiesnének végre a megmondó emberek pozíciójából? Állas nélkül maradnának, mert senki nem tartana igényt emészthetetlen "esztétikájukra" annak tudományossággal leöntött magyarázataira. Semmi olyanra, amelyből oly könnyedén eddig meg lehetett élni, de mindig idegenül hatott, mert soha nem volt igazán magyar! A sokat szenvedett és megalázott magyar nép a bolsevik hagyományokból táplálkozó konjunktúra és kivagyi divat zsidók nemzetellenessége, a hazaárulása, a devianciák támogatása, a nemzet rombolás, és az arrogancia, az idegenszívűség miatt vált ezen szűk, de annál hangosabb zsidó réteg jogos kritikusává!

Minden híresztelés ellenére Magyarországon zsidóként is lehet becsületesen, magyar szívvel és elkötelezettséggel, hűséggel Istent és a nemzetet egyidejűleg szolgálni!  Igaz ez nem fizet olyan jól, erre nem vevő a bulvár!  A liberális konjunktúra, undok zsidóság, amelyet bizonyos párttömörülés fémjelezett, se a nemzetet, se az Örökkévalót nem szolgálta és szolgálja, ezért megmérettetett és könnyűnek találtatott. Politikusaik a gyehenna tüzébe és a felejtés bugyrába valók!

HOVA MÉLYEDNEK EZEN UNDOK-ZSIDÓK GYÖKEREI?
Oda, amikor kilencvenegy évvel ezelőtt 1919. március 21-én a saját hitét és kultúráját megtagadó vérszomjas bosszúvágyó emberi horda az őt befogadó magyar nép ellen szövetkezett. Belegázolt a nemzet lelkébe és elhintette az antiszemitizmus mákonyát.
J e s á j a h u / Ézsaiás próféta a zsidósághoz címzett intő szavai több évezred távolságából kiáltottak a XX. század zsidósága felé: "rombolóid és pusztítóid közüled származnak"!
Kun (Kohn) Béla, Pogány (Schwartz) József, Szamuely (Samuel) Tibor, Rákosi (Rosenfeld) Mátyás, Lukács (Löwinger) György, Ágoston (Augenstein) Péter stb. 1919 márciusában a vörös bolsevikok, a bőrkabátos komisszár dédapák, a mai magyarországi közélet egykori szellemi és biológiai felmenői és rokonai elindultak szétrúgni és legázolni mindent, ami magyar volt és nemzeti. A Tanácsköztársaságnak nevezett proli diktatúra bőrkabátos keretlegényei nem csupán a magyar nemzet fiait, a magyar parasztokat terrorizálták, hanem a magyar nemzet részévé vált, de ugyanakkor a hitéhez és kultúrájához ragaszkodó hithű zsidóságot is megfélemlítették, és ott pusztították ahol csak lehetett.  Nos a  "mi"  folyton folyvást "antiszemitázó" rikoltozó undok-zsidóinknak ezek a történelmi és családi gyökerei. Egyszerűen és röviden,  LEHETETLEN ŐKET SZERETNI!
Próbáljanak először megváltozni, ha csak a látszat kedvéért is, de a békesség miatt feltétlenül. Ne rohangáljanak a különféle chartáikkal a VII. kerülettől a Lipóciának nevezett Újlipótvároson át egészen a jeruzsálemi Wiesenthal Központig és a nyugati sajtós kapcsolataikhoz, mindenféle hisztérikus szövegekkel, a belvárosi kávéházakban kiötlött rémtörténetekkel és egyéb baromságokkal!
A jelen pillanatban az lenne a legjobb, ha hallgatnának és önvizsgálatot tartanának, mert az soha nem árt!

IME EGY "LIBERÁLIS" ORSZÁGLAKÓ

VÉLEMÉNYE A MAGYARSÁGRÓL!

"Az antiszemitizmus, az idegengyűlölet, a nacionalizmus, a sovinizmus, a kisebbségi komplexusból táplálkozó felsőbbrendűségi érzés az általános magyar közgondolkozás természetes jellemzője. Olyan általános, hogy ezt Magyarországon nevezhetjük normálisnak - normális, azaz ahogy a többség csinálja. A többség nagy része nincs is tudatában, hogy ő így gondolkodik, mélyen beivódott reakciók ezek, ami annak köszönhető, hogy a téma mindig a szőnyeg alá lett söpörve. Soha nem vált felvilágosító céllal a közbeszéd tárgyává, soha nem magyarázták el értelmesen az átlag magyarnak, hogy valójában szélsőséges nézetek bújnak meg az ő világképében. A trianoni frusztráció és a többi nem lett kezelve. Ami most történik, az csak annyi, hogy éppen kibukik a felszínre, ami eddig alatta volt. Nem lett több képviselője ennek a világnézetnek, csak a körülmények most láthatóbbá teszik. Politikai erők lovagolják meg, a populista politikák nagyot kaszálhatnak a gyűlölet szításával. Megnevezni ki az idegen, felelőssé tenni mindenért, egyúttal megszabadulni saját felelősségünktől.
Ezzel szemben Németországban nagyon komoly diskurzusok folynak/folytak a múlt értelmezésével, megértésével, a következtetések levonásával kapcsolatban. Ott nem seprik szőnyeg alá ezeket a problémákat, hogy azok továbbélve és megerősödve törjenek egyszer csak a felszínre. Ezért ott a többség számára nem szalonképes ez a világnézet".

KÉRDÉSEIM!

I.

MULTIKULTI, IDEGENGYŰLÖLET, avagy mi ez az egész zsidó szemmel?

A zsidóság saját etnoszának védelméről szóló törvényeit szigorú micváiban rögzítette, amelyek még most is érvényben vannak. Pl.:
"A zsidó és nem zsidó között kötött házasság a zsidó törvény szerint nem bír összekötő erővel, és a vallás szempontjából nem tekinthető érvényesnek, akkor sem, ha száz rabbi áldotta meg."
A zsidóság egyik legnagyobb prófétája Jirmijahu is intőn emeli fel szavát az ellen, hogy a zsidó nép külső népekkel házasságot ne kössön és ezáltal fokozatosan ne asszimilálódjon, hanem ehelyett az "együtt, de külön-külön" receptjét írja elő, mint az egyetlen lehetséges módot arra, hogy a zsidó nép és zsidó lét fennmaradjon. Ezt a zsidóság a vallási törvényei nyomán szigorúan évezredekig be is tartotta, ezért is tudott annyi archaikus, egykori nagy múltú népet a jelen időkig túlélni és annyi megpróbáltatáson felülemelkedni.  Ezért is teljesen hiteltelen, ha egy zsidó származású értelmiségi a multikulturalitás és a másság határtalan toleranciája mellett tör lándzsát és ezt másoknak, mint követendő világnézetet ajánlgatja.
Mert, ahogy a mondás is tartja: "Quod sibi non vis, alteri ne feceris". "Amit magadnak nem kívánsz, olyant másnak sose tégy......vagy ne akarj!"

II.

NACIONALIZMUS, SOVINIZMUS, a kiválasztottsági komplexusból táplálkozó felsőbbrendűségi érzés .

a/ Izrael állam 92 százaléka állami tulajdonban van (nemzeti föld). Az állami tulajdonban levő területen nincs jogosultsága nem zsidó személyeknek letelepedni, vállalkozni, vagy munkát vállalni. Zsidók ezeket a területeket nem zsidóknak hasznosításra bérbe, megművelésre nem adhatják.

b/ Izraelben letelepedési joga csak zsidó személynek van, aki azonnal állampolgárságot kap, mert visszatért az anyaföldre. Letelepedése során (attól függően, hogy melyik országból érkezik) pénzügyi kedvezmények, letelepedési segély illeti meg.

c/ Izraeli törvények értelmében egy személy akkor tekintendő zsidónak, ha anyja, nagyanyja, dédanyja, vagy ükanyja zsidó volt. Továbbá az, aki betért a zsidóságba.

d/ Izrael állam olyan személyeké, akik az izraeli hatóságok meghatározása szerint " zsidók", függetlenül attól, hogy hol laknak. Egyedül, kizárólag csakis egyedül övék Izrael. Aki nem zsidó, az hivatalosan nem részese, csupán lakója Izraelnek. Ez a jogállása csak akkor változik, ha megtérnek a zsidó hitre.

stb......stb....stb.

ÖSSZEFOGLALÓ!

Erec Jiszraelben nacionalista kormányzat van.
Izráél külügyminisztere AVIGDOR LIEBERMAN az ultranacionalista: Jisra'el Beitenu

( Izrael a mi házunk) nevü párt vezetője!

KÉRDÉS!

Van-e joga a zsidóságnak a "az idegengyűlölet, a nacionalizmus, a sovinizmus, a kiválasztottsági komplexusból táplálkozó felsőbbrendűségi érzéshez" ?

Ha demokratikusan így dönt, miért ne lenne joga ehhez!

Hiszen, ahogy a bölcs zsidó filozófus Baruch Spinoza mondotta 1675 körül " Szabad ország, ahol azt gondolok, amit akarok és azt mondom, amit gondoltam".

KEDVES VITÁZÓ!

Izrael is szabad ország, ott az emberek azt gondolják, hogy kedvelik BIBIT (Netánjáhut) és Liebermant és az Ő politikájukat.

IGAZUK VAN!

Magyarország is szabad ország!I

Itt meg az emberek azt gondolják, hogy kedvelik ORBÁN VIKTORT és VONA GÁBORT és az Ő politikájukat és azt a nemzeti érdekeket megjelenítő Parlamentet, amelybe a nemzeti erők elsöprő többségbe kerültek.
MEGJEGYZEM NAGYON ÖRVENDETESEN!

MI a gond KÉRDEZEM?

A zsidó is legjobban saját nemzetét és a magyar is legjobban saját magyarságát kedveli.

Ebben a megközelítésben a magyart miért kellene nacionalistábbnak, sovinisztábbnak, stb. tartani, mint a zsidót? Különösen akkor, ha a magyarság még a határmezsgyéjére sem lépett annak az önfeledt nemzetszeretetnek önbecsülésnek, amit egy izraeli zsidó érez zsidóként saját hazájában. Elvégre ez a "lángoló" kulturális, vallási, etnikai önbecsülés nem ellenkezik sem az emberiséggel, sem a haladással, sem a liberalizmussal. Hiszen a kulturális, vallási és etnikai mibenlét az emberiség individualizmusa, és ha ez minél öntudatosabb, fejlettebb és sajátosabb színű, annál több értéket teremt a köznek.
Ha valami viszont nem tetszik Magyarországon, akkor vannak repülőjáratok a levantei partok felé! Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a járatok, onnantól idáig sokkal forgalmasabbak, mint visszafelé.

Nos ezen tessen elgondolkodni és utána szidalmazni a magyart!

Egyetlen kormány, egyetlen minisztérium és hivatalnok sem kapott arra felhatalmazást a magyar választoktól, hogy cinkos és sunyi módon elősegítse egy ország etnikai arculatának megváltoztatását olyan kultúrák etnikai közösségek „ lábujjhegyen „ történő letelepítésével, akik az őket körülvevő kultúrába.Sem, asszimilálódni sem integrálódni nem akarnak, mivel sem vallási, sem pedig kulturális szokásaik, tradíciójuk ezt nem teszik lehetővé.

 
Kevesen tudják, hogy Kínában vannak, úgynevezett "A" és "B" kategóriába tartozó állampolgárok. Az "A" kategóriába tartoznak a HAN kínai nemzetiségű kínai állampolgárok. A "B" kategóriába tartoznak viszont a nem HAN kínai nemzetiségű kínai állampolgárok, pl. a magyarok őseivel rokon és legalább négyezer éves folyamatosan követhető kultúrával rendelkező Ujgurok.

A Kínában élő nemzetiségek önrendelkezési joga ténylegesen nem létezik. Minden ilyen irányú törekvést a kínai politika a legradikálisabb eszközökkel megtorol.

Egy napjainkban "divatossá" vált kifejezéssel élve, ezeket a mozgalmakat egyszerűen a terrorizmus bélyegével illetik. A hetvenes és nyolcvanas években még azt tanultuk, hogy vannak; úgynevezett népi felszabadítási mozgalmak, szabadságharcos törekvések, nemzetük önrendelkezését szolgáló forradalmak, és az imperializmus kizsákmányolása ellen küzdő földalatti népi mozgalmak, népi és nemzeti frontok, stb. Mára ezek, mind kivétel nélkül terroristákká váltak volna? Úgy látszik a világ színpadán létezik egy társasjáték. Ennek az a lényege, hogy ha te elfogadod, hogy én kit tartok terroristának, akkor én is elfogadom a te általad terroristának tekintett személyeket és csoportokat. Ebben az összekacsintó politikai társasjátékban egyszer és mindenkorra megszüntethető a szabadságharc és a politikai önrendelkezésért való küzdelem.

Hogy változnak az értékrendek!

Megjegyzem különösen a baloldalon!

Azon az oldalon, ahol egykoron Palesztin szolidaritási heteket, meg Angola szabadságáért harsogó rendezvényeket és felvonulásokat tartottak.
Az egykori ifjúkommunisták, azóta beköszöntött kapitalista szisztémában kormányzati tényezőkké váltak, miközben ezzel együtt emlékezetük ugyancsak megkopott.

Visszatérve Kínához. 2005-ben szerettem volna Ujgur diákok magyarországi és európai tanulmányait elősegíteni.
Azt hiszik sikerült !?
Nem!
Nem sikerült!
Miért nem ?
Mert ők úgynevezett "B" típusú kínai állampolgárok.
Ehhez az elutasításhoz az illetékes magyar szervek is statisztáltak.

Kevésbé ismert, az, hogy a második világháború után, egészen 1955-ig. Tibethez hasonlóan Ujgur nép földje Kelet-Turkesztáni-Köztársaság néven közjogi értelemben szinte teljesen független volt. Ekkor a lakosságnak csupán a tíz százaléka volt kínai, a többi ujgur, kazah, tádzsik, kirgiz és mongol volt. Tehát a turáni népek, a TURKOK vagyis a török népek különféle nemzeti csoportjai, közösségei lakták ezt a csodálatos vidéket.

Ujgur testvéreink tamburajátéka.

Ujgur testvéreink balladája tambura kisérettel

Mára viszont változott a helyzet, a sorozatos kínai betelepítések eredményeképp a tartomány lakosságának hatvan százaléka kínai.

Megjegyzem hasonló történt a románokkal Erdélyben is!!!

Az ujgurisztáni helyzet kialakulásához hozzájárult, hogy a kínai kormányzat a nemzetiségieknek falun három, városban pedig csak két gyermeket engedélyezett. A jól fizető munkákat, az új lakásokat és a fontosabb hivatalokat is persze a betelepített kínaiak kapják.

Kína az ujgurok földjén (Hszincsiangban) folytatott politikájának az a fő motivációja, hogy ezt a tartományt tekinti kapunak a Közép-Ázsia felé. Az itt található iszlámista országok ma hatalmi vákuumban vannak, melybe több nagyhatalom is szeretne behatolni. Ennek oka pedig nem más, mint a térség rendkívüli gazdagsága különböző nyersanyagforrásokban. Állítólag az itt található kőolaj és földgáz készletek többszörösei a Perzsa-öböl vidékén találhatóaknak, és ezen kívül az arany mellett más ásványkincsekben is bővelkedik a vidék. Az ujgur-kérdésben 2001. szeptember 11. nagy változást hozott. Peking ettől kezdve igyekszik a terrorizmus elleni harc részeként feltüntetni az Ujgurisztán Felszabadítási Front elleni fellépést. Kínai adatok szerint az említett szervezet az elmúlt években mintegy 200 fegyveres akciót hajtott végre, melyben 163-an veszítették életüket. Mindezek mellett hangsúlyozzák, az ujgurok és az al-Kaida kapcsolatát. Ez a helyzet kapóra jött Kínának, mivel így a világ előtt a terrorizmus elleni harc részekének tudja bemutatni a Hszincsiangban az ujgurokkal szemben folytatott elnyomó politikáját. Itt jön be az, "hogy ha te elfogadod, hogy én kit tartok terroristának, akkor én is elfogadom a te általad terroristának tekintett személyeket és csoportokat".

A helyzet ilyen alakulását azonban el lehetett volna kerülni, ha korábban a nemzetközi fórumokon komolyan foglalkoztak volna az ujgur-kérdéssel. De így a nemzetközi érdektelenség taszította a nagyobb önállóságért, elszakadásért küzdő ujgurokat végső elkeseredettség okán a szélsőséges terrorista csoportok közé.

Az ujgurok etnikai és kulturális genocídiuma tovább tart.

A világ hallgat, mert a gazdasági érdekek, cinikus módon a XXI. században előrébb valóak, mint az emberiességi érdekek. Ezt az aljas politikai játszma bármelyik népi vagy nemzeti törekvés ellen lejátszható!

Vigyázat!

A mostani határaink mentén, egykori eredeti hazánk területén élő magyarságot is érhetik majd ilyen vádak, ha önrendelkezési jogukat egyszer valamikor, az eddigieknél határozottabban kívánják majd érvényesíteni.

Tehát így állunk!

De most ismét visszatérek az aktuális belföldi problémákhoz.

Miért nincs szabályozva vagy létszám korlátozva a kínaiak magyarországi beutazása és munkavállalása? Ez miért nincs arányosítva a magyarok kínai munka vagy vállalkozás célú beutazásával, letelepedésével? Miért nincs korlátozva vagy legalább is limitálva a magyarországi kínai kiskereskedelmi tevékenység? Különös tekintettel arra, hogy ez egy értelmetlen és tisztességtelen versenyt jelent a hazai kiskereskedők számára és rovására. Ezeknek éppen elég a multinacionális kereskedelmi hálózatokkal szembeni élet-halál harcot megvívni. Megjegyzem, az orosz politika ezt a problémát az orosz érdekeknek megfelelően az orosz kereskedők javára rövid úton sikeresen megoldotta.

Tehát kik és milyen feljogosítottságok alapján határozzák azt meg, hogy a Magyar Köztársaság területére honnan és hányan települhetnek át?

Ezt a folyamatot milyen nemzeti ellenőrzés kíséri figyelemmel, annak érdekében, hogy ez az elkövetkező évtizedekben, egy vagy két generációval később ne váljon egy időzített etnikai bombává ? Ahogy ez a probléma a betelepített török etnikummal kapcsolatban.
Németországban napról-napra egyre élesebbé válik.

A magyar adófizető polgároknak joguk van a hivatalos szervektől, akár havi szintű bontásban is arról tájékoztatást kapniuk, hogy milyen nációk, milyen létszámadatok mellett kaptak letelepedési vagy más jogcímeken tartózkodási engedélyeket a Magyar Köztársaság területén.
Ezek az adatot, noha közérdekű adatok lennének, még sem hozzák nyilvánosságra!
Vajon miért nem?
Miért kell minden közérdekű adat nyilvánosságra hozataláért külön pereket indítani?

Végezetül megismétlem: a magyar kormányzat, egyetlen minisztériuma és hivatalnoka sem kapott arra felhatalmazást a magyar választóktól, hogy cinkos és sunyi módon elősegítse egy ország etnikai arculatának megváltoztatását.
Egy ország, egy nemzet szaporodási rátájának javulását elsődlegesen megfelelő nemzeti családpolitikával kell elősegíteni és azt legfőképpen saját nemzeti forrásból kell kielégíteni.

Évek óta ádáz harcot folytatok a multikulturalizmus ellen. illetve hirdetem, hogy csak az olyan kultúrák magyarországi megjelenését és polgárainak magyarországi bevándorlását szabad engedélyezni, amelyek a magyarság etnogeneziséhez, szellemi és tárgyi kultúrájának világához rokoni alapokon kötődnek.

Tudniillik egy nép erőszakos, vagy fondorlatos "multikulturalizációja" nem más, mint az eredeti népességgel szembeni intellektuális formában megtervezett etnocidium. Ezeket a törekvéseket lehet különféle szépen csengő politikai és humanitárius szólamok mögé rejteni, de ez a lényegen nem változtat. Az eredeti államalapító és politikai főhatalommal rendelkező nép a sorozatos és fondorlatos migrációk hatására "multikulturalizálódik". Elveszti eredeti karakterét, majd kialakul vagy kialakítanak számára egy szintetikus hagyományt, amely már köszönő viszonyban sincs az eredetivel. Fokozatosan kiszorítják a főhatalomból és egy idő után már csupán megtűrt népelem lesz saját és egykori őseinek hazájában.

Karatnai Bodó Attila